• betegség
• magas vérnyomás
• szív

Szívben okozott elváltozások – magasvérnyomás szövődményei

Rátérve a magasvérnyomás-betegség által a szívben okozott elvál­tozásokra megint csak azt mondhatjuk, hogy a károsodások oka el­sősorban a kisebb ütőerek, arteriolák falának a megbetegedése. Eh­hez járul, és azt részben elősegíti a szívre rótt terhelés fokozódása, melynek végső következménye a szív kimerülése, szív­elégtelenség lehet.

A szívizomrost megvastagodása

Ha a vérnyomás növekedése lassan következik be, mint a magasvérnyomás-betegségben általában, akkor a fokozódó ter­helés hatására a szívizomrostok megvastagszanak, megerősödnek, hasonlóan az edzésben levő sportoló izmaihoz. Az izomrostok megvastagodását azonban nem kíséri az őket ellátó érrendszer, a koszorúserek számának megnövekedése, a fokozott oxigén- és tápanyag­igényt az erek csak egy ideig ameddig tágulásuk engedi, tudják követni.

Később, az emelkedett vérnyomás hatására, ezek az erek is szűkülnek, mert faluk megvastagszik, így a vérellátás a szívizomzat­ban még rosszabb lesz. Előbb-utóbb a szívizomrostok „elfáradnak”, ráadásul a tartós oxigénhiány miatt a rostok elsorvadhatnak, helyü­ket fokozatosan zsír foglalja el.

Kínzó nehézlégzés, fulladás

A gyengülő szívösszehúzódások miatt a vérnyomás gyakran csökkenni szokott úgy tűnik, mintha meggyógyulna a magasvérnyomás-betegség! Sajnos azonban ilyen­kor már a szívelégtelenség tünetei kerülnek előtérbe, és a beteg egy­re rosszabbul érzi magát.

Fulladás

Kezdetben csak nagyobb fizikai terhelés (kerékpározás, lépcsőn járás) közben jelentkeznek a panaszok: nehézlégzés, esetleg rendetlen szívműködés, fáradékonyság. Később már kisebb terhelésre (házimunka), a végstádiumban pedig nyuga­lomban is jelentkezik a kínzó nehézlégzés.

Lábon vizenyő

A lábon vizenyő képző­dik, a nappali vizelet mennyisége megkevesbedik, éjszaka viszont sokszor fel kell kelnie a betegnek. A körömágy és a látható nyálka­hártyák (ajak, nyelv) szederjessé válnak, mert a lassabban áramló vérből a szövetek jobban kivonják az oxigént (a friss, oxigéndús, te­hát artériás vér élénkpiros, a visszerekben áramló vér annál söté­tebb, minél alacsonyabb az oxigéntartalma).

Agyi erek meszesedése

Nem ritka különösen, ha egyidejűleg az agyerek is elmeszesedtek, hogy a rossz vérkerin­gés miatt különösen éjjel, amikor a vérnyomás amúgy is nagyon lecsökken az agyközpontok vérellátása olyan rossz lesz, hogy a beteget álmatlanság gyötri, esetleg zavart lesz, elkóborol, vagy egyéb indokolatlan cselekedeteket végez, melyekre másnap egyálta­lán nem emlékszik. Ilyenkor segíteni szokott egy jó erős kávé, mely a vérnyomást kissé megemeli, így meglepetésszerűen a beteg gyorsan és nyugodtan elalszik.

Szívasztma, szívelégtelenség okai, kezelése

A szívelégtelenség bekövetkezhet hirtelen is, nehézlégzéses ro­ham formájában ezt nevezik szívasztmának. Főleg éjszaka szokott előfordulni, a beteg ilyenkor súlyos nehézlégzéssel ébred, kiveri a verejték, halálfélelme van, ágyában felülve és szélében megkapasz­kodva próbálja a vállak és a mellkas összes izmát igénybe venni a légzőmozgások fokozására, ami egy idő után hihetetlenül elfáraszt­ja.

A kezelés is tulajdonképpen azt célozza, hogy a légzési izmok túlfeszített működését csökkentsük, és olyan szert adunk, amely a fulladásérzést mérsékeli, mai napig is a leghatásosabb gyógyszer a morfium.

Heveny szívelégtelenséget okozhat egyébként az egészsé­ges szíven is, ha a vérnyomás aránylag rövid idő alatt emelkedik na­gyon magas értékekre, pl. mérgezéses terhesség miatt, ilyenkor a szívizomzatnak nincs már ideje a nagyobb nyomáshoz alkalmazkod­ni, és nem tudván legyőzni a megnövekedett keringési ellátást, hirte­len kimerül, a fentiekhez hasonló tüneteket, súlyosabb esetben tüdő­vizenyőt okozva.

Az idült szívelégtelenség kezelésében ma is fontos szerepet játszik a kímélet, szükség esetén ágynyugalom és a sószegény étrend. A ha­gyományos gyógyszerek közül a szívglikozidák (Strophantin, digitáliszkészítmények, mint a Digoxin, Isolanid stb.) mindinkább kiszo­rulnak a használatból, mert a terápiás és a mérgezést okozó adagok között kicsi a különbség, ezért igen nagy a túladagolás veszélye, aritmiás szívműködés esetén azonban még ma is használjuk.

A vizelet­hajtó gyógyszerek igen sokat segítenek nemcsak a vizenyők, hanem a nehézlégzés elleni küzdelemben is. A szívelégtelenség legkorsze­rűbb gyógyszerei az értágítók: ugyanis, ha az arteriolák kitágulnak, a vérnyomás csökken, és kisebb ellenállásai szemben kell a szívnek kidobnia a vért. Érdekes módon, normális vérnyomású betegeken ezek a szerek nem szoktak túl alacsony vérnyomást (hipotóniát) okozni.

Szív koszorúsereinek elmeszesedése

A magasvérnyomás-betegség másik, nem kevésbé súlyos követ­kezménye a szív koszorúsereinek elmeszesedése. Ennek két veszélye van: egyrészt a szűkült ereken keresztül csökken a szívizom vérellá­tása, ezért is nevezik ezt a kórformát isémiás szívbetegségnek (ischaemia = vérellátási zavar).

A szívizom csökkent oxigénellátá­sa szorító mellkasi fájdalmat okoz, mely rendszerint a szegycsont mögött (tehát középen, és nem baloldalon!) Jelentkezik, a torok, a gyomorszáj és esetleg a vállak és karok felé sugárzik. A fájdalmat,  melyet, mint említettük angina pektorisznak nevez­nek  kiválthatja fizikai terhelés, ilyenkor ugyanis a szívizomzat oxigénigénye a fokozott szívműködés miatt megnő, a szűk, merev fa­lú koszorúserek azonban ezt a többletet nem tudják biztosítani.

A terhelés megszűnésével a fájdalom is elmúlik, de a betegség előreha­ladtával egyre gyakrabban és egyre kisebb megterhelés hatására jelentkezik. A koszorúserek görcse (pl. izgalom vagy éjszaka rossz álom hatására) is előidézheti az anginás fajdalmát, melyet gyorsan ható értágítókkal, pl. a nyelv alá helyezett Nitromint tablettával lehet hamar megszüntetni.

Szívinfarktus és szövődményei

A fent leírt típusos fájdalmat okozza valamelyik koszorúsér he­veny elzáródása, a szívinfarktus is, de a fájdalom sokkal hevesebb, szinte megsemmisítő, nagyfokú halálfélelemmel jár, és nem szűnik meg Nitromint adására. A szívizomzat elhalása következtében heves vegetatív tünetek (hideg verejtékezés, sápadtság, a végtagok hűvös­sége) kísérik a fájdalmat.

A szövetelhalásnak súlyosabb következ­ményei is lehetnek: ha nagy területen következett be az elhalás, a szív pumpaműködése jelentékenyen károsodhat, ami részben a vérnyomás feltartóztathatatlan csökkenésében, végső soron a keringés összeomlásában nyilvánulhat meg, részben a bal kamra elégtelen működése miatt a kisvérkörben torlódni kezd a vér, és a tüdőerekben uralkodó nyomás növekedése kipréseli a vérsavót az erekből a léghólyagocskákba, ami természetesen súlyos nehézlégzést okoz, és végül tüdővizenyőhöz vezet.

Ritmuszavar, extraszisztolé

Gyakori szövődmény még a szívinfarktus után a ritmuszavar: az elhalt szívizom széli részein ugyanis izgalom­ba jönnek a károsodott, de nem teljesen elhalt sejtek és kóros ingerü­letek indulnak ki erről a területről.

Ha csak egy-egy rendkívüli szív­ütést (ún. extraszisztolét) eredményeznek a kóros ingerek, ez nem befolyásolja a folyamatos vérkeringést, ha azonban sorozatban kelet­keznek igen gyors ütemben a kóros ingerek, és a szív összehúzódása ezeket átveszi, akkor a szívműködés kaotikussá válik, és a szapora, rendszertelen és gyenge összehúzódások képtelenek a vérkeringést fenntartani.

Defibrilláció

Ilyenkor életmentő lehet a szívre mért erős áramütés (ún. defibrilláció), amely visszaszoríthatja a kóros ingereket, és a szívritmus ismét helyreállhat. Gyógyszerekkel a továbbiakban meg lehet akadályozni a kóros ingerületek képződését, de ezek csakis fo­lyamatos EKG-ellenőrzés (ún. monitorozás) mellett adhatók.

A szo­ros ellenőrzés (lehetőség szerint intenzív terápiás osztályon) azt is lehetővé teszi, hogy a hirtelen szívmegállást vagy a szívműködés rendszertelenné válását, a keringés összeomlását időben felismer­jük, a megfelelő terápiás beavatkozásokat elvégezhessük, és szükség esetén a beteg vérkeringését szívmasszázs segítségével, a normális. szívműködés újraindulásáig fenntartsuk, az oxigénellátásról levegőbefuvással gondoskodjunk (ún. újraélesztés, reanimáció).

Hirtelen szívhalál okai

Jól össze­működő, begyakorlott orvos- és nővérgárda csodákra képes, de saj­nos sok esetben a leggondosabb őrzés és kezelés mellett is elveszthetjük a beteget. Az ún. hirtelen szívhalált, amikor különö­sebb bevezető tünetek nélkül a beteg hirtelen eszméletét veszti és perceken belül meghal rendszerint infarktus következtében kiala­kuló ritmuszavar, a kamraműködés kaotikussá válása (ún. kamrafibrilláció) szokta okozni.

A fejlett országokban ma már a laikusokat is arra oktatják, hogy ha közelükben valaki hirtelen összeesik és a klinikai halál állapotába kerül, feltétlenül kezdjék meg az újraélesz­tést, mert megfelelő technikával végzett szívmasszázzsal akár 20 percig is biztosítani lehet az életfontosságú szervek, elsősorban az agy vérellátását. Ha sikerül a beteget gyorsan megfelelő kórházi osz­tályra szállítani, életben maradhat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.