Gyermekbetegségek

Influenza – A kicsik nagy betegsége. Hogyan kezelhető?

Az influenza fertőzés két életkorban – csecsemőkorban és időskorban – igen jelentős fertőzés, mivel ebben a két korcsoport­ban, valamint a krónikus betegségben szenvedőknél, jelentős a szövődmények kialakulásának kockázata. Jelen összefoglalásban a gyermekek influenza fertőzésének jellemzőiről és a megelőzés lehetőségeiről lesz szó. A fertőzés a közösségbe (bölcsődébe, óvodába, iskolába) járó gyermekek között terjed a leggyorsabban, influenzajárvány idején 3 gyermek közül 1 biztosan megfertőződik. Összehasonlításképpen a fertőzésveszély a 18 év feletti lakosság esetében 10-ből 1 felnőttre módosul.

A gyermekek központi szerepet játszanak az influenza ter­jedésében egy-egy közösségen belül. Megfigyelték, hogy más gyermekes családhoz viszonyítva azok a családok, ahol isko­láskorú gyermek is van, kétszeresen ki vannak téve az influ­enza veszélyének. A családok 36 százalékában, ahol a gyer­mek influenza vírussal fertőződik, legalább egy családtagját továbbfertőzi.

A tünetek felismerése

Az influenza tünetei könnyen megkülönböztethetőek a meg­fázástól, a szülők mégis gyakran összekeverik a betegségeket. Ismeretek hiányában influenzajárvány idején a vírus futótűzként terjed a családok, iskolák közösségében. Az influenzát a hirtelen fellépő magas láz, a köhögés, a végtagokban és a hátban érezhető fájdalom, a fejfájás és a 2-3 hétig tartó kimerültség tünetei jel­lemzik. A gyermekeknél további tünetként orrfolyás, hányinger és hányás, valamint hasmenés jelentkezhet.

Ezzel szemben a megfázás fokozatosan jelentkezik, jellemzője a kaparó vagy gyulladásos torok, orrfolyás, tüsszentés, köhögés és néhány esetben 38°C fok alatti láz. A gyermekek évente 6-8 alka­lommal fáznak meg. Szemben az influenzával, a közönséges meg­fázás esetében a tüneteket gyors felépülés követi.

Diagnózis

Az influenza diagnózisa két pilléren alapul: a jellegzetes klinikai tünetek meglétén, illetve az influenza vírus kimuta­tásán (a beteg torokváladékából, vagy vérből végzett ellena­nyagvizsgálattal). Magyarországra jellemzően az influenza a téli időszakban, január második felében ér ide, és általában legfeljebb 6-8 héten át fordul elő járványos formában. Maga a fertőzés könnyen összekeverhető más légzőszervi fertőzésekkel (pl.: a légúti óriássejtes vírus, az RSV), mivel a betegség kez­deti tünete az influenzához hasonló magas láz, és légzőszervi panaszok.

Az RSV fertőzés ideje alatt jellemző a nehéz légzés túlsúlya -amely nem az influenza tünete – elősegítheti a helyes diagnózist.

Szövődmények

A csecsemő- és gyermekkori influenzafertőzés is járhat – az idősektől eltérően szerencsére jobb kimenetelű – halálozáshoz csak elvétve vezető komplikációkkal. Míg idősekben a tüdőgyulladás a legfontosabb és a legsúlyosabb szövődmény, addig a kicsikben az alsó légúti fertőzések mellett a leggyakoribb komplikáció a középfülgyulladás, átlagosan minden negyedik betegben. A közép­fülgyulladás hallási problémákat okozhat, ami a beszédképesség fejlődésének késleltetéséhez vezethet.

Influenzafertőzés során előforduló szövődmények előfordu­lásának gyakorisága Európában:

  • asztma (5-12 évesek) 17 %
  • középfülgyulladás (1-12 évesek) 24 %
  • hörghurut (1-12 évesek) 3 %
  • tüdőgyulladás (1-12 évesek) 3 %

(*Szövődmények – gyakoriság %-ban kifejezve)

Egy francia tanulmány szerint a riasztó adatok ellenére átlago­san tíz anyából csupán 1 tartott attól, hogy gyermeke influenza­vírussal fertőződik.

Védelem az influenza ellen

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation – WHO) létrehozta a Globális Influenza Felügyeleti Hálózatot (Global Influenza Surveillance Network), amelynek feladata az influenzajárványok figyelemmel kísérése és az igen változé­kony influenza vírusok azonosítása. A Hálózat veszély esetén figyelmezteti az egészségügyi szakembereket, és tájékoztatja a közvéleményt. A WHO munkáját az Európai Influenza Felü­gyelet (EISS) és a nemzeti influenzafigyelő rendszerek is segí­tik.

Az influenza elleni védőoltás

A védőoltás az influenza elleni harc egyik sarokköve, melyet a WHO, valamint infektológus (fertőző betegségekkel foglalkozó) szakorvosok is ajánlanak minden veszélyeztetett csoport számára.

Van érvényes Módszertani levél az influenzáról, melyben megha­tározzák a fokozottan veszélyeztetetteket, azaz az oltandók körét, akik a 6-23 hónaposok, a 60 éven felüliek és a krónikus betegség­ben szenvedők, életkortól függetlenül. Az oltás kifejlesztésében évről évre a WHO információit.

Az oltások hatékonyságát különböző klinikai vizsgálatokkal igazolták. Ideális az lenne, ha mindenki megkapná a védőoltást, azonban Magyarországon – több európai országhoz hasonlóan -csak a különösen veszélyeztetettek és a 60 évnél idősebbek juthat­nak hozzá ingyenesen. A kampányok és a WHO ajánlása ellenére a tanulmány megállapítja, hogy a gyermekek nem jutnak hozzá kellő mértékben a védőoltáshoz (Európában az egészséges gyermekek 5 százalékát oltatják be a szülők.)

Mutációk a vírusokban

További gondot jelent az influenza elleni harcban, hogy a prognózisokhoz képest melyik influenza törzs és annak mely új variánsa (mutációja) jelentkezik a járványveszélyes időszakban. Ez a védőoltás hatásosságát nagymértékben befolyásolja. Az oltás ugyanis átlagosan 30-90%-os védettséget jelent. Influenza ellen minden életkorban rendelkezésre állnak – recept ellenében, illetve a háziorvostól térítés nélkül – kapható vakcinák.

A 3 évnél fiatalabbakat a receptre kapható, úgynevezett ,,hasított”(split), illetve „alegység” (subunit) vakcinák valame­lyikével lehet oltani már hat hónapos kortól, míg a nagyobbakat a teljes sejtes, inaktivált influenza vakcinával is. A jelenlegi WHO ajánlás 9 évesnél fiatalabbaknak, amennyiben első alkalommal kapnak oltást, két vakcinadózist javasol adni, a 3 évesnél fiatalab­baknak pedig mindenképpen kettőt, akár kaptak már, akár nem, influenza ellen védőoltást az előző évben.

Vény nélkül kapható (OTC) készítmények és az antibiotiku­mok

Influenzaveszélyes időszakban jól megfigyelhető az antibio­tikumok és a recept nélkül kapható gyógyszerek (pl.: a köhö­géscsillapítók) megnövekedett alkalmazása. Az antibiotikum nem hatásos a vírusra, viszont a recept nélkül kapható láz,-köhögéscsillapítók enyhítik az influenza tüneteit. A sokféle, ál­talában valamilyen fantázianevű, kombinált, a meghűlés tüne­teinek gyors javulását ígérő készítményeknél figyelni kell arra, hogy majd mindegyik tartalmaz paracetamolt, ezért a túladago­lás veszélye fennáll.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.