Magasvérnyomás kezelése

Vesebetegséget okoz a magasvérnyomás!

A harmadik fontos szervünk, melyet a magasvérnyomás-betegség tartós fennállása esetén megtámad a vese. A vesebetegségek magas vérnyomást okoznak. Így tehát a hipertónia következtében károsodott vese tulajdonképpen súlyos­bítani tudja a magasvérnyomás-betegséget, ez még gyorsabbá teszi a vese tönkremenetelét ördögi kör alakul ki tehát, melyet csak az tud megszakítani, ha a vérnyomást megfelelően kezeljük.

Vigyázat! Ha a magasvérnyomás-betegség keze­lése nem elég erélyes, a veseelégtelenség bekövetkezése elkerülhe­tetlen!

A vese érszerkezete

A vese érszerkezete különösen finom és sérülékeny, a magas vér­nyomás hatása tehát korán érvényesül. A két vesében összesen kb. egymillió szűrőgomolyag (glomerulus) helyezkedik el: ezekben az áthaladó vérből kiszűrődik a vérsavó 20 % -a. Az ún. elsődleges vize­let továbbhalad a vesecsövecskékbe (tubulusok), ahol az értékes anyagok (sók, cukor, szerves anyagok) a vízzel együtt folyamatosan visszaszívódnak, míg a salakanyagok a vizeletben maradnak.

Vese szerkezete

Amire a vizelet a csőrendszer végére ér, az elsődleges vizelet napi mennyi­sége 180 literről 1 literre csökkent, ugyanakkor a salakanyagok 180-szorosan bekoncentrálódnak. így tud a vese a salakanyagokra nézve rendkívül sűrű vizeletet képezni, illetve a víz- és sóürítést a pillanatnyi szükségletnek megfelelően szabályozni.

A vese működésének károsodása

Amikor sok fo­lyadékot iszunk, a feleslegtől úgy tud a szervezet megszabadulni, hogy a 180 liternyi elsődleges vizeletből “csak” 177 litert szív vissza, és 3 litert ürít ki. Elképzelhetjük, hogy milyen óriási munkát végez ez a kis szervünk, ha naponta 180 liter elsődleges vizeletet ké­pes feldolgozni. Nem véletlen, hogy a vesén keresztül áramló vér­mennyiség a szív által a nagy vérkörbe kilökött vér kereken 20%-a, holott a két vese együtt nem teszi ki testünk súlyának fél százalékát sem.

Ilyen nagy vérellátás csak teljesen ép érrendszeren keresztül valósulhat meg, ezért károsodik olyan hamar a vese hipertóniában, amikor finom ereiben megindul az érfalak vastagodásának, merevvé válásának folyamata, és kialakul az érelmeszesedés. Természetesen nemcsak az erek károsodnak, hanem a lényegében hajszálérhálózat­ból álló szűrőgomolyagok is.

A glomerulusok a romló vérellátás miatt sorban elpusztulnak, helyüket értéktelen, halott anyag foglalja el. Ahogy csökken a szűrőgomolyagok és a hozzájuk tartozó csö­vecskék száma, úgy szűkül be a vese azon képessége, hogy a vizele­tet a szükséglet szerint hol sűrűbbre, hol hígabbra formálja, és egyöntetűen híg vizelet ürül, amelyben a salakanyagok szintje már távolról sem olyan kedvező, mint a jól működő vese által kiválasztott vizeletben. A salakanyagok tehát fokozatosan felhalmozódnak a vér­ben, hiszen nincs más útja a kiválasztásnak, mint a vese.

Veseelégtelenség stádiuma

A veseelég­telenség végstádiumában a vizelet mennyisége fokozatosan csökken, most már a víz és a sók visszatartása is problémát okoz, a beteg vér­nyomása egyre magasabb lesz, vizenyők alakulhatnak ki testszerte. A csontokból lassan kioldódik a mész, fájdalmat és esetleg töréseket okozva, a vesékben termelődő, vérképzéshez szükséges anyag hiá­nya miatt súlyos vérszegénység alakul ki, tovább fokozva a beteg amúgy is nagyfokú fáradtságát, gyengeségét.

Végül, ha a veseműködést nem pótoljuk a vér átmosásával, vagyis művesekezeléssel, akkor a felhalmozódott salakanyagok olyan mértékben mérgezik a szerve­zetet, hogy elpusztul. A húgyvérűségben (urémiában) szenvedő be­teg rendszerint mély eszméletlenségben (kómában) fejezi be az éle­tét, ha a művese- (dialízis-) kezeléssel vagy veseátültetéssel (transzplantáció) nem mentjük meg.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.