Akut és krónikus bronchitis kezelése a kéz reflexmasszázsával
Meghatározás
A bronchitis (gör. bronchos=hörgő, lat. -itis=gyulladás) a légutak gyulladásos megbetegedése. A légcső a mellcsont alatt ágazik el a két tüdő fél felé a két nagy hörgőbe. A hörgők legkisebb végén helyezkednek el a tüdő-léghólyagocskák (alveolusok), amelyekben a levegő kicserélődik. A nagyobb hörgőket porcok erősítik, hogy a változó légnyomás hatására ne omoljanak össze. A kisebb hörgők a falukban elhelyezkedő izomkötegek segítségével kitágulnak; a mechanizmus szabályozza a tüdők levegővel való ellátását. A hörgők belső falát csillós hámsejtek borítják, és rugalmas nyálkahártyaréteg védi.
A hörgők gyulladásának leggyakoribb okai a következők:
- ingerkeltő anyagok (például kemikáliák, dohányfüst)
- kórokozók (például baktériumok, vírusok, gombák)
- fizikai ingerek (például hideg, nedves levegő)
Panaszok:
Az akut bronchitis jelei az alábbiak:
- fokozott váladéktermelődés és -kiválasztás;
- zöldessárga váladék;
- köhögési inger;
- a köhögés után égető fájdalom a mellkasban;
- a fertőzöttség általános jelei, láz.
Krónikus bronchitisről akkor beszélünk, ha a szimptómák hosszabb ideig vagy folyamatosan fennállnak.
A krónikus gyulladás
- a kis hörgők görcsös beszűküléséhez;
- kóros levegőgyülemhez;
- a légutak ellenállása miatt nehezített légzéshez, csökkentett oxigéncseréhez és a rugalmasság csökkenéséhez vezet.
A kezelés módjai:
A kórokozókkal szemben
- antibiotikummal;
- hurutoldókkal (ambroxol, acetilcisztein, borostyán, kakukkfű);
- immunterápiával (kasvirág, tuja, baktérium-védőoltás) kell felvenni a harcot, de fontos a gyulladásos reakciók következetes kezelése. Ezek általában nem okoznak panaszt, de a tüdő idő előtti elhasználódásához vezetnek.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.