Miért pont VÉRvétel?

Vérünk egy speciális, folyékony kötőszövet, mely egész életünkben folyamatosan cirkulál bennünk, szállítmányozva a szükséges táp- és egyéb anyagokat, gázokat, vizet. A vérben számtalan anyag található: sejtes elemek lebegnek, hormonok, tápanyagok utaznak és az immunrendszer is a vér közvetítésével fejti ki legnagyobb hatását. Eljut a test minden egyes sejtjéhez valamilyen formában, ezúton informálódva azok állapotáról. Így nem is csoda, ha az orvosok is nála érdeklődnek állapotunkat illetően egy-egy vérvétel formájában. A vér aktuális összetétele egy valódi kis térkép szervezetünk állapotáról, aminek olvasása, megértése alapos szakértelmet kíván.

Vérvétel: mikor és milyen gyakran?

A vérvétel egy invazív diagnosztikai eljárás, melynek eredménye egy vérkép, mégsem sorolandó a képalkotó vizsgálatokhoz. A vérvétel nem egy drasztikus vizsgálat, de nem is egy kényelmes MRI. Akinek tűfóbiája van, valószínű, másként éli meg az előbbit.

Laborvizsgálatra, általában, az orvostól kapunk beutalót, de évente egyszer mi is kérhetjük azt TB támogatottan egy általános állapotfelmérés (szűrés) céljából. Ennél gyakrabban csak akkor érdemes részt venni rajta, ha van rá pontos egészségügyi indikációnk, akár allergia-, vagy intolerancia gyanúja.

Vérvételre ma már, önköltségen, szinte bármikor elmehetünk a magán egészségügyi intézeteknek köszönhetően. A munkahelyek többsége is évente elküldi dolgozóit egy általános szűrésre, melynek kezdő lépése szintén egy vérvétel.

Krónikus betegek állapotkövetése céljából hetente, havonta, negyed-, félévente kérnek vérvizsgálatot. Balesetek után szintén vesznek le vért, hogy a további vizsgálatokat az abból megállapított állapot mentén irányíthassák. Ezen felül vérből állapítható meg a vércsoportunk, de más genetikai tulajdonságaink is, aminek meghatározásához szintén előírhatnak vérvizsgálatot, illetve, mi is kérhetjük azt.

A vérvétel paraméterei

A vérvizsgálatnak többféle célja lehet. Egy-egy vérvételkor, természetesen, nem fognak minden egyes paramétert megvizsgálni. Azt, hogy pontosan mikor melyeket vizsgálják, orvosok állapítják meg az aktuális egészségügyi állapotnak, illetve a vizsgálni kívánt szervet, szervrendszert legjobban jellemző markerek alapján.

Így vannak szabadon összeállított paraméterű vérvételek is, melyeket személyre szabottan komponál meg a kezelőorvos. A magánegészségügyi központok elterjedése óta megfigyelhető a különböző célú vérvételi csomagok elterjedése, hogy megkönnyebbítse az egészségtudatos pácienseknek a vérvételi paraméterek kiválasztását. Így beszélhetünk a következő vérvételi csomagokról a teljesség igénye nélkül:

• Táplálkozási allergia vizsgálat
• Légzési allergia vizsgálat
• Gyulladási biomarkerek
• Fertőzések biomarkerei (szerológiai próbák)
• Autoimmun biomarkerek (SSA; SSB; ScL70; Jo1; SM; SM/RN)
• Vese biomarkerei (karbamid; kreatin; húgysav; GFR)
• Máj biomarkerei (összes bilirubin, konjugált bilirubin, GOT, GPT, Gamma GT, alkalikus foszfatáz, LDH)
• Hasnyálmirigy biomarkerei (amiláz, lipáz enzimek)
• Pajzsmirigy biomarkerei (TSH, FT3, FT4, anti-TPO)
• Szénhidrát anyagcsere biomarkerei (vércukor, inzulin)
• Zsír és koleszterin anyagcsere biomarkerei (koleszterin, triglicerid, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin)
• Vas anyagcsere biomarkerei (vas, transzferrin, ferritin)
• Csont anyagcsere biomarkerei (parathormon, D-vitamin)
• Véralvadás biomarkerei (protrombin, INR)
• Női hormon panel (FSH, LH, ösztradiol, progeszteron, prolactin, tesztoszteron )
• Férfi hormon panel (FSH, LH, ösztradiol, prolactin, tesztoszteron )
• Prosztata biomarkerei (PSA, fPSA, Tesztoszteron)
• Vércsoportvizsgálat (ABO és RH vércsoport; ellenanyag; direkt és indirekt COOMBS)
• Tumormarkerek (CEA; AFP; PSA)

Az egészségügyi rendszerben is alkalmazott osztályozás alapján pedig a következõ vérvételi kategóriákat különböztethetjük meg:

Klinikai kémiai vérvizsgálatok

A Klinikai kémiai vérvizsgálatokon belül egy-egy alcsoportot képeznek a Kis- és Nagyrutin vérvételek. Nincsenek kőbe vésve a „rutinok” paraméterei, de nagy általánosságban a következőket tartalmazzák:

• Kisrutin: Teljes vérkép, vércukor, koleszterin, alapvető máj és epe funkciók, ebbőll nagyobb problémákra lehet következtetni. Általában vizeletvizsgálatot is végeznek.
• Nagyrutin: Kibővített Kisrutin.

További vérvételi kategóriák:

• Véralvadási
• Haematológiai
• Endokrinológiai
• Mikrobiológiai
• Parazitológiai vérvizsgálatok

Az egyre tudatosabb életvezetéshez a felelősségteljes egészségügyi magatartás, mint a szűrések látogatása, évente legalább egy vérvétel készíttetése és megvizsgáltatása orvos által, is hozzátartozik. Ha pedig nem szeretnénk, hogy egy csepp vérünk is “kárba vesszen”, adjunk vért! Ugyanis egy alapvető vérvizsgálaton akkor is mindenképp át fog esni a vérvételkor levett vérünk.