Szívbetegségek
A szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek a fejlett országokban vezető helyen állnak – mind a betegek számát, mind a halálokokat tekintve. A szívhez a verőerek (koszorúserek) szállítják a vért. Ha ezek szűkebbé válnak, kevés oxigén jut el a szívhez, és a beteg mellkasi (anginás) fájdalmat érez. A koszorúserek szűkülete szívrohamhoz (infarktushoz) vezethet, amelynek következtében károsodik a szívizom. A leggyakrabban az érelmeszesedés, az erek falának megkeményedése és átmérőjük szűkülése a fő ok. A szűk artériákban könnyebben megakadhat egy vérrög, szívrohamhoz vezetve. Ilyenkor azonnali orvosi segítségre van szükség!
Az érelmeszesedés mellett a magas vérnyomás a szív-problémák másik fő felelőse. Míg a kezeletlen érszűkület szívrohamhoz vezethet, a rosszul karbantartott vagy fel nem ismert magas vérnyomás következménye agyvérzés (stroke) lehet.
A sokféle szívbetegség kivizsgálása, a pontos diagnózis természetesen feltétlenül orvosra tartozik. Ezzel együtt is érdemes tudni, hogy az életmód, az étrend mindenféle szívpanasznál rendkívül fontos szerepet játszik, és a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként sokféle népi gyógymód segíthet a panaszok mérséklésében. Ezek elsősorban akkor eredményesek, ha még nincs kialakult szívbetegség, de a kockázata fennáll.
Az úgynevezett szívidegesség inkább a fiatalabbaknál és a középkorúaknál fordul elő. Az elhízásból származó szívbetegség viszont korától függetlenül bárkit fenyegethet. Reumás jellegű szívbetegség szövődményként alakul ki, például torokgyulladás után, és szívizom-károsodás vagy szívbillentyűhiba jellemzi. Egyes tüdőbetegségekhez ugyancsak társulhatnak szívbetegségek: a tüdőtágulat és a tbc többféle szívpanaszt okoz, a krónikussá vált hörghurut (bronchitis) pedig szívelégtelenséghez vezet. A változás korában lévő nőknél gyakori panasz a szívdobogásérzés, amely hozzátartozik a klimaxos tünetekhez.
Fontos tudni, hogy a valódi szívbetegséggel járó mellkasi fájdalmak főleg terheléskor jelentkeznek. Nem kell tehát azonnal a legrosszabbra gondolni, ha például olyankor érzünk szívtájéki fájdalmat, amikor nem ért bennünket valamilyen fizikai megterhelés (nagy súly emelése, cipelés, futás vagy sietés, lépcsőn járás). A szívfájdalom minden szervi betegség nélkül is gyakran tapasztalható.
A valódi szívbetegségek leggyakoribb tünetei a következők: szívdobogásérzés, szabálytalan szívverés, szívtáji fájdalom (ami azonban, mint említettük, nem mindig szív eredetű), járás és munka közben fellépő nehéz légzés, fulladás, a lábon jelentkező vizenyő (ödéma). Az utóbbinak azonban ugyancsak lehet nem a szívvel összefüggő oka. Néha láz és ízületi fájdalom is jelentkezik a szívvel összefüggésben, a bőrszín, főleg az ajkak színe kékes, szederjes lehet (cianózis), és előfordulhat gyakori éjszakai vizelés (bár ez is eredhet más betegségből).
Mindenkinek tisztában kell lennie a szívroham (infarktus) jeleivel, mert ennek már a gyanúja esetén is azonnal orvost kell hívni. Ez a helyzet, ha a mellkasi fájdalom átsugárzik a bal karba, a vállba, a nyakba vagy az állkapocsba, ha a mellkasban súlyos nyomásérzés tapasztalható, ha légzési zavarok lépnek fel, izzadás, hányinger vagy hányás jelentkezik. A szív nem megfelelő vérellátása a normálistól eltérő szívveréshez vezethet (aritmia).
Életmód, étrend
Ha az orvosi vizsgálat a szívet egészségesnek találja, mégis előfordul a szorító érzés, a szívszúrás és a szívdobogásérzés, valamint a mellkas nyomásra érzékennyé válik, akkor többnyire időnként fellépő, ideges szívpanaszokkal van dolgunk. (Jó tudni, hogy puffadás, epegörcs – a rekeszizomra gyakorolt nyomás következtében – ugyancsak okozhat szívtájéki szorító érzést.) A tüneteket idegesség és fizikai megerőltetés is kiválthatja, de akár egyes ételek és italok (kávé, tea, bor, sör) fogyasztása után is jelentkezhetnek. A helytelen étkezés, a vitamin- és ásványianyag-hiány, a vashiány, a vérszegénység és többféle anyagcserezavar is hozzájárulhat ezeknek a panaszoknak a kialakulásához. Nőket főleg menstruáció idején és a változó korban fenyegeti ez a veszély.
Legalább ilyen fontosak a lelki, érzelmi tényezők. Vegyük számba és próbáljuk megoldani családi és munkahelyi problémáinkat, a lelki konfliktusokat. Ha szükséges, változtassunk környezetünkön, esetleg munkakörünkön.
Mivel a szívünk igen érzékeny „műszer”, hirtelen idegesség, félelem, öröm vagy a szervezetben bárhol megtalálható gyulladás egyaránt megváltoztathatja a működését, szapora szívdobogáshoz vezethet. Ha ráadásul valaki tart is attól, hogy beteg a szíve, a tartós félelem csak fokozza a panaszokat, sőt halálfélelmet is okozhat.
Próbáljunk harmóniát teremteni az életünkben, rendszeresen végezzünk valamilyen kedvünkre való, kreatív tevékenységet (a barkácsolás, zenélés, festés is megfelel). Napirendünket alakítsuk ki úgy, hogy segítsen kordában tartani a stresszt, és legyen tekintettel erőnk beosztására. A rend az életünkben, amelyhez tartjuk is magunkat, önmagában gyógyító hatású.
Válasszunk ki valamilyen stresszkezelő technikát, módszert, tanuljuk meg és alkalmazzuk rendszeresen (autogén tréning, transzcendentális vagy más meditáció, relaxálás, imagináció). Kiválóan használható lazításra az agykontroll, amelynek további haszna, hogy mentális programozással testi-lelki problémákon egyaránt segíthetünk vele.
Végezzünk rendszeresen testmozgást, mértékkel sportolhatunk is, és ne felejtsük el, hogy a jó levegőn tett gyakori séta hozzásegít lelki egyensúlyunk megteremtéséhez.
Vegyük komolyan a torokfájást, a mandulagyulladást, főleg ha vissza-visszatérően jelentkeznek. Megfelelő kezelés nélkül ezek a betegségek könnyen a szívet érintő szövődményekhez vezethetnek. Hasonló a helyzet a rossz fogakkal, ne hagyjuk hosszú időn át kezeletlenül őket. Aki rossz lakásviszonyok, nyirkos falak között, földpadlós szobában él, próbáljon mielőbb javítani körülményein.
Az evés és az ivás ugyancsak tudatosan történjen. Együnk sok zöldséget (főleg hagymát és fokhagymát), salátát és friss gyümölcsöt, tengeri halat, teljes őrlésű gabonatermékeket, müzlit, igyunk zöldség- és gyümölcsleveket. Együnk több élelmi rostot tartalmazó ételt, különösen gélképző, nyákos rostokat (lenmag, zabkorpa, pektin stb.). Étrendünk bővelkedjen vitaminokban és ásványi anyagokban. Korlátozzuk vagy iktassuk ki életünkből a hús, a felvágott, az édesség (cukor), a kávé és az alkohol fogyasztását, és ne dohányozzunk. Ne együnk olajban sült zöldségeket, és kerüljük a táplálékallergéneket. Már Hippokratész tudott a vörösbor jótékony hatásáról, amely kis mennyiségben (!) valóban erősíti a szívet, és segít az egészség megőrzésében. Ugyancsak jó hatású az olívaolaj, amely hígítja a vért, csökkenti a koleszterinszintet.
Pulzusteszt
Testünkben a legfontosabb izomszövet a szívben található. Pulzusunk ellenőrzésével arról is képet kaphatunk, mennyire jól működik a szívünk. A pulzus mérésére a legjobb időpont a reggel, azonnal ébredés után. Ha ilyenkor a percenkénti szívdobbanások száma 60 alatt van, a szívünk rendben működik. Ha a pulzus 80 feletti, akkor szükség lehet az étrend és az életmód felülvizsgálatára. Ha a pulzus később is gyors marad, fel kell keresnünk az orvost, hogy tisztázza az okát. A naponta elvégzett pulzus teszt hozzájárulhat ahhoz, hogy idejében felismerjük a közelgő betegséget. Természetesen mindez az egészséges emberekre érvényes. Ha valaki a szívet és a keringést befolyásoló gyógyszert szed, akkor a pulzustesztnek a fent leírt formában nincs értelme.
Gyógynövények
A szívműködés ideges zavaraira ajánlott teakeverék: fa-gyöngy (10 g), galagonyavirág (5 g), galagonyabogyó (5 g), macskagyökér (10 g), szúrós gyöngyajakfü (5 g), citromfű (5 g), angelikagyökér (6 g), levendulavirág (4 g).
Szapora szívdobogás, szívszúrás, fulladással járó szívtünetek esetén a következő szívnyugtató tea javasolt (ha az orvosi vizsgálat nem mutat ki konkrét szívbetegséget, szervi szívbajt): mezei szegfű (25%), galagonya (20%), gyermekláncfű (20%), macskagyökér (15%), fagyöngy (10%), rózsaszirom (10%). A teakeveréket a tünetek jelentkezésekor 2-3 napig kell fogyasztani. Fekvés helyett a betegeknek inkább a jó levegőn való séta ajánlott.
Ha a beteg a melle felső részében tompa szívfájdalmat érez, érdemes szíverősítő teát innia, amelynek az összetétele a következő: szagosmüge (30%), galagonya (30%), mezei szegfű (20%), gyermekláncfű (20%). A teát 2-3 hétig kell fogyasztani.
Szívasztmában, fulladásos rosszullétek, asztmatikus, fulladásos köhögés esetén fogyasszuk az alábbi teakeveréket: cseresznyeszár (25%), mezei szegfű (20%), ibolya (20%), kakukkfű (25%), gyújtoványfü (15%), tejoltó galaj (5%). A teakúrát hónapokon át kell végezni, napi rendszerességgel, és fekvés helyett a betegek inkább sétáljanak jó levegőn.
Ideges szívpanaszokra érdemes kipróbálni a macskagyökér tinktúrát, naponta háromszor 30 cseppet. A macskagyökér úgy fejti ki nyugtató és feszültségenyhítő hatását, hogy közben – a nyugtató hatású gyógyszerektől eltérően – nem okoz tompulást, és nem korlátozza a koncentrálóképességet.
A galagonya olyan fontos a szívnek, mint a testnek a mindennapi kenyér. Ezt a gyógynövényt német nyelvterületen a nép a „szív kenyerének” is hívja. Gyenge szívműködés esetén a galagonya erősítő hatású, enyhíti a szívtáji nyomás és szorongás érzését. Különösen idősebb emberek szív- és vérkeringési panaszaira ideális szer, náluk ugyanis a meszesedés miatt beszűkült szívkoszorúerek nem képesek elegendő vért szállítani a szívizomnak, így az működésképtelenné válik. A tipikus tünetek: alkalmanként jelentkező szorító érzés a szívben és a mellben, szívidegesség, szívdobogásérzés, nehéz légzés és bármilyen fizikai igénybevétel esetén gyors elfáradás. Mindezzel szinte mindig együtt jár a magas vérnyomás. Napi 2-3 csésze, galagonyalevélből és -virágból készült tea kellőképpen megerősíti az öreg szívet, miközben a vérnyomást is csökkenti. A jó eredményekhez a galagonyateát hosszabb ideig szükséges alkalmazni, és a tünetek észrevehető javulása kb. 6 hét múlva következik be. Szerencsére a teát akár évekig ihatjuk anélkül, hogy bármiféle negatív mellékhatás lépne fel.
A galagonya azonban nemcsak az időseknek jó: azoknak is ajánlott, akik infarktuson estek át, segít továbbá erős stresszhatás alatt álló fiataloknak, menedzseri munkakörben dolgozó, keveset mozgó, 40 év körüli embereknek, valamint műtétek után, a lábadozás időszakában is.
Keverékekben, például a következő szívteában is megjelenik a galagonya: galagonyalevél és -virág (44 g), orbáncfű (lóg), fagyöngy (16 g), gyöngyajakfü (13 g), citrornfülevél (8 g), rózsaszirom (3 g).
Az úgynevezett ideges szív nagyon jól reagál arra a keverékre, amely négy különböző növényi tinktúrából áll. Receptje: citromfű eszencia – Spiritus Melissae comp. (20 g), macskagyökérolaj – Tinctura Valeriánáé aetherae (10 g), mentatinktúra – Tinctura Menthae piperitae (10 g), galagonya tinktúra – Tinctura Crataegi (10 g). Szükség esetén kevés vízzel 20-30 cseppet vegyünk be belőle, azonnali enyhülést hoz.
Keringési zavaroknál, a labilis vérkeringés stabilizálására olyan teakeverék javasolt, amely a keringést serkentő rozmaringlevél mellett elsősorban a szívre ható gyógynövényeket tartalmaz. Természetes módon segíti a keringés szabályozását. Akkor a leghatásosabb, ha naponta 6 csészével fogyasztunk belőle. Állapotos nők azonban nem ihatják! Összetétele: galagonyalevél és -virág (20 g), málnalevél (20 g), rozmaringlevél (20 g), gyöngyajakfü (15 g), csipkebogyó magvastól (10 g), vastagon hámozott friss narancshéj (10 g), körömvirágszirom (5 g).
Súlyos keringési bajokból, szívbetegségből, így szívritmuszavarokból is sokan kigyógyultak már a fagyöngynek köszönhetően. Naponta 3 csésze fagyöngyteát fogyasztottak kortyonként, ettől normalizálódott a szívműködésük és a keringésük, javult a munkateljesítményük. Érdemes évente legalább egyszer 6 hetes fagyöngytea kúrát végezni: három héten keresztül napi 3 csészével, két héten át napi 2 csészével, és egy hétig napi 1 csészével fogyasszunk belőle. Ez idő alatt rendbe jön a keringés és a vérnyomás. A fagyöngyteát kizárólag hidegen készítjük: 1/4 liter vízhez adjunk egy púpozott teáskanálnyi fagyöngyöt, éjszakára hagyjuk állni, és másnap kicsit felmelegítve szűrjük le. Ha naponta nagyobb mennyiségre van szükségünk, tartsuk termoszban.
A palástfű is rövid időn belül jelentős javulást hoz, ha teát készítünk belőle, illetve ha szívizom-károsodás esetén külsőleg alkalmazzuk szívtáji lemosáshoz. A teát úgy készítsük, hogy egy púpozott teáskanálnyi palástfüvet forrázzunk le 1/4 liter vízzel, és rövid ideig hagyjuk állni.
Gyógyborok
Kiváló gyógyszer szívpanaszok esetén a kankalinvirágból készített bor. Friss kankalinvirággal lazán töltsünk meg egy kétliteres üveget, és öntsünk rá jó minőségű fehérbort úgy, hogy ellepje a virágokat. Az üveget dugaszoljuk be, és két hétig tartsuk a napon. Szívpanaszok fellépésekor, szükség esetén igyunk egy-egy kortyot a borból. Szívbetegek akár napi három evőkanállal is fogyaszthatnak belőle.
Egy másik szíverősítő bor receptje: 30 g petrezselyemlevelet tegyünk egy üveg vörösborba, dugaszoljuk be, és érleljük két hétig. Ezután szűrjük át, és töltsük tiszta üvegbe. Reggel és este fogyasszunk belőle egy-egy pohárkával. Ugyancsak jó erősítő szer, ha ebből a borból 1/4 litert elkeverünk 2 kávéskanál mézzel és 2 tojás sárgájával. Egész napra elosztva, kortyonként fogyasszuk.
Borogatás, kar- és lábfürdő
„Szívidegességnél” segítenek a hideg vizes eljárások. Helyezzünk hűvös borogatást a szívtájra, vagy tegyük a lábunkat 3 percre hideg vízbe, aztán dörzsöljük erősen szárazra. Az is segít, ha a kezünket hideg víz alá tartjuk, vagy hideg vízzel teli mosdótálban 3 percig fürdetjük. Valamennyi hideg vizes módszer nagyon frissítő hatású, magas vérnyomás esetén azonban tilos alkalmazni őket!
A hideg karfürdőt úgy végezzük, hogy a karokat a kéztől egészen a felkar középső részéig merítsük 15-20 fokos hideg vízbe 20-30 percen keresztül. Ne töröljük meg a karunkat, hanem mozgással melegítsük és szárítsuk. A fürdőt naponta ismételhetjük. Nyugtat és erősít, segít ideges szívpanaszoknál, idegességben, kimerültség és álmatlanság ellen, de alkalmazása ugyancsak tilos magas vérnyomásos betegeknél és szívgörcsre való hajlam esetén.
Illóolajok
Ideges szívpanaszoknál jó hatásúak a szorongáscsökkentő illóolajok: citromfű, jázmin, levendula, muskotályzsálya, szantálfa, tömjén.
Reflexológia
A vesezóna kezelését követően finoman és rövid ideig masszírozzuk a szív reflexzónáját a bal lábon, illetve kézen. Nyugtató hatású a napfonat zónájának kezelése.
További hasznos zónák: mellékvese, vérnyomáscsökkentő (ha szükséges), vállöv, mellkas, bordák, bütyök, mellékpajzsmirigy.
A hát és a szív tájékának masszírozása ugyancsak enyhíti az ideges szívpanaszokat.
A további tudnivalókat illetően, kezelés előtt 1. a Néhány szó a reflexológiáról (talp- és kézmasszázs) című fejezetet.
Akupresszúra
Testen kezelendő pontok: Szb-6, Szb-7, Sz-8. Fül: Sen Men.
A további tudnivalókat illetően, kezelés előtt 1. az Akupresszúrás alapismeretek című fejezetet.
Táplálékkiegészítők
A szívbetegségeknél általában arra kell törekedni, hogy javuljon a szív energiaforgalma, fokozódjon vérellátása.
Mindenféle szív- és érrendszeri panasznál jól bevált a fokhagyma, amely alacsonyan tartja a vér koleszterinszintjét, és értágító hatású. Különösen a szívtől távolabb eső, perifériás erek vérellátását javítja, ezért az agy, illetve a láb ereinek igen előnyös (a fokhagyma különféle alkalmazási módjairól lásd még az érelmeszesedésről szóló fejezetet).
Mindenféle szívbetegségben segíthet a Q10 koenzim szedése. A Q10 az energiatermelésben vesz részt, adagolásával könnyebbé válik a szív munkája. Igen jó eredményeket lehet elemi vele a pangásos szívelégtelenség kezelésében. Nemcsak a szívműködést javítja, hanem nagyobb adagban a magas vérnyomást is csökkenti.
Kimutatták, hogy a szívizom normális működési képessége a vér magnéziumszintjétől függ, és sok ritmuszavarért a magnéziumhiány felelős. Ezért érdemes gondoskodni a magnézium pótlásáról, célszerűen kalciumbevitellel együtt (a magnézium és a kalcium aránya 1:2 legyen).
A karnitin a sejtek energiatermelő részecskéinek (a mitokondriumoknak) a zsírbontó tevékenységét serkenti. Hiánya csökkent energiatermelést okoz, pótlása pedig javítja a szívműködést pangásos szívbetegségekben.
Gondoskodjunk a megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitelről is, célszerűen jó minőségű, lehetőleg ne szintetikus eredetű multivitamin és multi ásványi anyag készítményt szedve. Kiemelendő a C-vitamin és az E-vitamin fontossága. Az E-vitamin megakadályozza a „rossz”, vagyis az LDL-koleszterin oxidációját, ami az érelmeszesedésben szerepet játszó, úgynevezett plakkképződés első lépése. A C-vitamin segít megőrizni a verőerek falának rugalmasságát, és hozzájárul az E-vitamin újraképződéséhez.
Érdemes gondoskodnunk a szelén megfelelő szintjéről is. Kimutatták, hogy a szelénhiány szívbetegséghez vezet. A szelén és az E-vitamin egyébként együttesen szedve még hatékonyabb, mert e két anyag erősíti egymás hatását (szinergikus hatás).
Védenek a szívbetegségtől a karotinoidok (béta-karotin és likopin).
Újabban a szőlőmag kivonatot is javasolják a szívinfarktus megelőzésére, mert igen hatékony antioxidáns hatású flavonoidokat tartalmaz.
Az érelmeszesedés kockázati tényezői között tartják számon egy aminosav származéknak, a homociszteinnek a magasabb szintjét. Ennek csökkentésére alkalmas a folsav, amit B6- és B12-vitaminnal együtt érdemes szedni.
A telíteüen zsírsavakat tartalmazó lenmagolaj, kender-magolaj, ligetszépe olaj, olívaolaj, valamint a tengerihal-olaj szedése bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, tisztítja a meszesedő ereket.
A lecitin segít feldolgozni a zsírokat, a májból is eltávolítva őket, ezért hasznos érelmeszesedés ellen.
Végül, de nem utolsósorban ne feledkezzünk meg a megfelelő mennyiségű folyadék beviteléről, egyszerűbben: a vízivás fontosságáról, hiszen így is hígítjuk a vért.