• mobiltelefon

A mobiltelefon használat veszélyei

A rákkeltő hatással kapcsolatos rémhírek jönnek és men­nek, de ez valahogy különösen hihetőnek tűnt. Végül is ki csodálkozott volna azon a kijelentésen, hogy ha naponta többször sugárzást kibocsátó készüléket szorítunk a fejünkhöz, az agydaganatot okozhat? Míg a tudósok a mobiltelefonok és a betegség közti állítólagos kapcsola­ton vitatkoznak, egyes országok törvényhozói konkrét lépéseket tettek annak érdekében, hogy egy bizonyos csoport tagjai – az autóvezetők – ne okozhassanak problémákat a telefonálgatással.

A mobiltelefonok használatá­nak agydaganatkeltő hatásával kapcsolatos aggodalmak azu­tán kaptak szárnyra, hogy az 1990-es évek elején több, nagy nyilvánosságot kapott pert is indítottak, mondván, hogy e nagyszerű, vezeték nélküli készülékek okozták a beteg­séget. Egy évtizeddel később svéd kutatók azt találták, hogy a mobilozás több mint kétsze­resére növeli a kockázatot.

Káros-e a sugárzás?

A mobiltelefonok és más elektronikus eszközök kibocsá­totta rádióhullámok az ala­csony energiájú, nem ionizáló sugárzások közé tartoznak. Tény ugyan, hogy egyes sugár­zások rákot okozhatnak, az nem egyértelmű, hogy a nem ionizáló sugárzásoknak van-e bármilyen káros egészségi hatásuk. Egyes laboratóriumi vizsgálatokban például nem si­került igazolni, hogy a mobil­telefon által kibocsátottakhoz hasonló rádióhullámok okoz­hatnak-e agydaganatot.

Ráadásul a riasztó svéd vizsgálat megjelenése óta eltelt időben több más vizsgálatnak sem sikerült bizonyítania a mobiltelefon ártalmasságát. 2006-ban több mint 420 000 dán mobiltelefon-használót vizsgáltak meg, de nem tapasz­talták, hogy az agydaganat valószínűsége az átlagosnál nagyobb lett volna körükben. Egy 2007-ben a Journal of Neurooncology című szaklap­ban megjelent, kilenc vizsgála­tot összefoglaló elemzés is arra a megállapításra jutott, hogy a mobiltelefon-használók köré­ben teljesen átlagos az agydaga­nat kialakulásának kockázata.

Ugyanez a vizsgálat azonban nem zárja ki annak lehetősé­gét, hogy a mobiltelefonok hosszú távú – 10 évnél tovább tartó – használata kockázati tényező lehet a rák szempont­jából. Az is igaz viszont, hogy a régóta mobilozóknak na­gyobb valószínűséggel lehettek még régi típusú, analóg mobil­telefonjaik, amelyek egyes szakértők szerint tényleg veszé­lyesek lehettek. (A manapság kapható mobiltelefonok már szinte kizárólag digitális rend­szerűek.)

Növeli-e a baleset­veszélyt a vezetés közbeni telefonálás?

IGEN Az adatok elsöprő erejűek: aki a kormány mögött ülve fecseg a mobiltelefonján, az sokkal rosszabbul vezet.

A világ sok részén törvény tilt­ja a vezetés közbeni mobilozást – és ennek jó oka van. A Utahi Egyetem kutatóinak egyik vizsgálata megállapítot­ta, hogy a mobiltelefonon való beszélgetés – akár fülhöz tar­tott készüléken keresztül, akár kihangosítóval -18 százalék­kal lassította a reakcióidőt és duplájára növelte a ráfutásos balesetek gyakoriságát.

Még szerencse, hogy e vizs­gálatokat csak laboratóriumi körülmények között, szimulá­tort „vezető” önkéntesekkel végezték. Más vizsgálatok viszont a való életből vett pél­dákkal igazolták, hogy akik­nek a figyelmét elvonja a tele­fonálás, azok sokkal nagyobb valószínűséggel nem veszik észre a tilos jelzéseket és a stoptáblákat. Egy ausztrál ta­nulmány szerzői 456, balesetet szenvedett autós mobilforgal­mi adatait elemezték. A hely­színelőknek a baleset időpont­jára vonatkozó becsléseit a híváslistákkal összevetve meg­állapították, hogy a vezetés közbeni beszéd a négyszeresére növeli a karambol veszélyét.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.