Ártalmas-e az egészségre a televíziózás?
Sokan érzünk egyszerre imádatot és gyűlöletet a villódzó képernyő iránt, amely előtt nap mint nap hosszú órákat töltünk. Nem, most nem a számítógépről van szó, hanem a televízióról. Régen, amikor csak egy-két csatorna közül választhattunk, s a távirányítóról sem hallottunk, egész jól megvoltunk vele. De mi a helyzet ma? Hasznunkra van a tévé, vagy inkább kárunkra?
Ronthatja-e a tévézés a látást?
NEM Az aggódó szülők, az előretekintő társadalomtudósok és a zsémbes öregurak régen két veszélyt emlegettek előszeretettel a túlzásba vitt tévénézés kapcsán. Ha túl közel ül az ember a tévéhez, az tönkreteszi a szemét, mondták, a túl sok tévézéstől pedig „elpépesedik” az agy.
Miután hatvan éve hányunk fittyet e figyelmeztetéseknek, bebizonyosodott, hogy a tévé szemrontó hatása puszta legenda, és ezt bármelyik szemész is készségesen elismeri. Ami pedig az agy pépesedését illeti, a boncolások során még a legmegszállottabb tévénézők agyában sem találtak „pépet”, bár azt is tudjuk, hogy ha az agyat jobban megdolgoztató tevékenységeket végzünk hangszeren tanulunk játszani vagy keresztrejtvényt fejtünk, az segíthet a kognitív funkciók fenntartásában.
Akkor hát a tévézés teljesen ártalmatlan?
NEM Noha nem teszi tönkre sem az agyat, sem a szemet, egyértelműen hatása lehet a derékbőségre és a combvastagságra.
Négy jó tanács elhízás ellen:
- Próbáljon napi átlagban legfeljebb 30 percet tölteni a tévé előtt. Ha néhány napig sokat tévézett, ellensúlyozza pár tévémentes nappal.
- A tévé előtti idő legyen a mozgás ideje. Vagy a házimunkáé. Nyugodtan nézhet tévét a gyaloglógépen sétálva vagy vasalás közben is.
- Ne tartson otthon olyan csemegéket, amelyeknek nem tud ellenállni, s amelyeket tévézés közben oda sem figyelve magába tömhet.
- A gyorséttermi reklámról kapcsoljon másik csatornára.
A túl sok tévézés eddig azonosított legsúlyosabb veszélye a hízás. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint azok a felnőttek, akik napi két óránál többet néztek tévét, 27 százalékkal nagyobb valószínűséggel voltak elhízottak, mint a napi egyórányit sem tévézők. A magas vérnyomás kockázata is magasabb volt körükben.
Talán ennél is megdöbbentőbb, hogy több mint 50 000 nő vizsgálata alapján kiderült: minden két óra, amelyet naponta tévézéssel töltöttek, 23 százalékkal növelte körükben az elhízás és 14 százalékkal a cukorbetegség kockázatát -még akkor is, ha ugyanannyit mozogtak, mint kevesebbet tévéző társaik. Hogy miért? Ez egyelőre nem teljesen világos, de az egyik tényezővel aligha lehet vitatkozni: a tévézés eszegetésre készteti az embert.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.