Vitaminok táplálékkiegészítők

K-vitamin

K-vitamin….a frissen felfedezett: Egy bioanyag felfedi titkait

Ez a vitamin sokáig élte Hamupipőke-életét, alig akadt tu­dós, aki komolyan foglalkozott volna vele, mert úgy tűnt, csak egyetlen szóra érdemes tulajdonsága van: megakadályozza a véralvadást. Mostanában azonban a világ elé lépett, és a bio­kémikusok és anyagcsere-szakértők kedvence lett.

Ez a tápanyag, amelyet főként a zöldfőzelékfélék és a saláta rejt magában, a protrombin véralvadásanyag állandó, egyen­letes koncentrációját őrzi. Protrombin híján a sebek vérzése nem áll el, mert hiányoznak a megfelelő véralvadási faktorok. A K-vitamin kutatását az akadályozta, hogy nem álltak a tudó­sok rendelkezésére megfelelően érzékeny analizáló módsze­rek. Csak az 1990-es évek eleje óta léteznek olyan high-tech- műszerek, amelyekkel az érdekes anyag működése, mint egy ablakon át, megfigyelhető.

Most tehát alaposabban szemügyre vehetik a fiziológusok ezt a véralvadási anyagot. Megállapíthatták, hogy egy addig ismeretlen aminosavat (fehérje-építőkövet) tartalmaz, amely a máj sejtjeiben a már régóta ismert glutamin sav fehér­jeanyagból keletkezik. Az új felismerés az, hogy a K-vitamin jelentős szerepet játszik csontjaink és kötőszöveteink anyag­cseréjében és az egészséges veseműködésben is. A K-vitamin mindegyik esetben döntően hozzájárul a kalcium hasznosí­tásához, a kalcium és a D-vitamin együttműködéséhez. Más szövetekben, így a tüdőben és a szívben is, fontos fehérje­anyagokról derítették ki, hogy csak K-vitamin jelenlétében szintetizálódnak.

Mennyi K-vitamint igényel a szervezetünk?

A K-vitamin – az A-, D- és E-vitaminhoz hasonlóan – zsírban oldódik, így az egészséges zsíranyagcsere elengedhetetlen a vi­taminnak az anyagcserében végzett munkájához, elsősorban azért, mert testünk a természettől igen kevés K-vitaminhoz jut.

Az ember testében, a vérben és a szövetekben, ötvenszer annyi D-vitamin, ezerszer annyi A-vitamin és tízezerszer annyi E-vitamin van, mint K. Megelégedhetünk azzal, ha testki­logrammonként akár csak egy milliomod gramm K-vitamint tartalékol a szervezetünk. A bioanyag sok billió molekula alak­jában elterjed összes testsejtünkben. Segédkezik fontos tároló szénhidrátok beépülésénél a sejtekbe, annak érdekében, hogy mondjuk, kibírjunk egy délelőttöt tízórai nélkül. Támogatja a máj munkáját is. Legújabban azok közé az anyagok közé sorol­ják, amelyek a vitalitásunkról és a hosszú életről gondoskodnak.

A K-vitamin-hiány első jelei:

  • bélpanaszok
  • vérző, nehezen gyógyuló sebek
  • orrvérzés
  • fáradékonyság
  • menstruációs rendellenességek

Hogyan jut a K-vitamin a testsejtekbe?

Már az előzőkben szó esett róla, hogy a K-vitamint vagy a táp­lálékkal vesszük fel, vagy magunk termeljük a bélbaktériumok útján. Különösen gazdag forrásai a zöld leveles főzelékek, il­letve a saláta, de a tej, a joghurt, a tojássárgája és a csukamájolaj is sok K-vitamint tartalmaz. Sajnos nem egyenletes a felvéte­le a bélben, a felszívódás 10 és 80 százalék között ingadozik aszerint, hogy mennyi a táplálék zsírtartalma és megjelennek- e az epesavak. Akinél a zsírfelvétel forrása elsősorban a kol­bász, az csak kevés K-vitamint szerez be a táplálékából. Az ilyeneknek a bélflórája is rendszerint meglehetősen gyönge lábon áll, így aztán baj van a saját K-vitamin termelésével. Ag­gasztó tünetek léphetnek fel: menstruációs görcsök, nehezen szűnő vérzések, vagy gyomor- és bélvérzések következtében beálló fekete széklet.

A K-vitamin ugyanazt az utat járja be a vérben, mint a töb­bi, zsírban oldódó vitamin. A máj tárolja, de hamarabb bom­lik, mint a többi vitamin. Naponta 50-100 mikrogrammot (a gramm milliomodrésze) használunk el, és ezt 24 óránként frissen meg kell kapnunk, méghozzá a bélből, állandó áramlat­ként. A máj felerészben a fillokinonnak nevezett, táplálékból szerzett K-vitamint és a bélbaktériumok által gyártott úgyne­vezett menachinont tárolja.

Hogyan hat a K-vitamin?

A parányi molekulák szorgalmazzák a máj sejtjeiben a véral­vadást elősegítő protrombin termelését. Ez a folyamat rendkí­vül fontos, másképpen minden kis seb kiapadhatatlan vérzésre és végül elvérzésre vezetne. Ezért bízott meg a természet egy speciális vitamint főként ezzel a létfontosságú feladattal.

Hogyan jutunk elég K-vitaminhoz?

Szervezetünk már a testsúlykilogrammonkén­ti 0,03 milliomod gramm K-vitamin felvételé­vel elég vérzéscsillapító anyagot képes előállítani szükség esetén. Tipikus nyugati táplálkozásmó­dunk mellett a protrombin megfogyatkozása bi­zonyos körülmények között fokozódik és elérhe­ti a kritikus pontot, amelyet emésztési zavarok, hasmenés, a rossz zsíranyagcsere és a helytelen gyógyszerfogyasztás tovább súlyosbíthat.

Az új­szülöttek gyakran szenvednek K-vitamin-hiánytól és az ezzel járó vérzékenységtől. Az oka az anyatej vitaminhiánya, vagy, az első napokban, a nem kielégítő zsírfeldolgozás lehet.

A húsban roppant kevés a K-vitamin, gyako­ri, hogy egy kilóban csak 10 milliomod gramm található. Kivételt képez a máj, amely ezt a bio­anyagot tárolja. Azonban itt is jelentős az inga­dozás aszerint, hogy mivel táplálták az állatot. A napraforgóolajban csekély a K-vitamin, a szó­ja- és az olívaolaj kifejezetten gazdag vitaminfor­rás. Mindegyiknél előbbre valóak azonban a leve­les zöldségfélék és a fűszernövények: a káposzta vagy a petrezselyem, amelyek kilónként 5 ezred gramm K-vitamint is tartalmazhatnak.

K-vitaminban különösen gazdag élelmiszerek:

Élelmiszer (100 grammonként) mikrogramm
Kelkáposzta 500
Paraj 350
Kelbimbó 230
Brokkoli 210
Galambbegysaláta 200
Vízitorma 200
Fejes saláta 120
Karfiol 80
Zöldbab 45
Uborka, cukkini 30
Paradicsom 10

 

Az egészséges étrend, sok főzelékkel, salátával, sajttal, tojással és tejjel mindig fedezi K-vitamin-szükségletünket, akár egye­nesen a táplálékból, akár a bél termékeként. Az avas zsír, a sok gyógyszer (például fájdalomcsillapítók és antibiotikumok), a szennyezett levegő, a konzervek és készételek tartósítószerei elpusztítják a K-vitamint, vagy akadályozzák a felszívódását és gyors, idő előtti kiválasztódását okozzák.

Mire való a K-vitamin?

  • Véralvadás
  • Sebgyógyulás
  • Szénhidrátok tárolása
  • Csontképződés
  • Egészséges fogak
  • Májfunkció
  • Vitalitás

Mire ügyeljünk?

Napközben eszegetésre ideális a joghurt vagy a kefir, mert ezek meglódítják a K-vitamin termelését. A csukamájolaj és a melasz (a cukorgyártás szirupos mellékterméke), napi táplálé­kunk mellett fogyasztva, bőséges forrása a K-vitaminnak, sőt ezen felül még sok más vitaminnak és ásványi anyagnak is

Érdemes tudni: Az avas zsírok, fájdalom­csillapítók, a szennyezett levegő, a konzervek és készételek tartósítószerei elpusztítják a K-vitamint, vagy legalábbis megakadá­lyozzák a felszívódását.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.