Vitaminok táplálékkiegészítők

A piridoxin – B6 vitamin

A piridoxin (B6-vitamin), a természet csodája

Minden hatodik ember csak azért betegszik meg és azért van­nak különféle panaszai, mert kevés a B6-vitamin a szervezeté­ben. Ez a modern anyagcsere-biokémikusok mélységes meg­győződése. Úgy vélik, kereken 110-féle közérzeti zavart, pa­naszt és komoly megbetegedést is a piridoxinhiány számlájára kell írni.

Ez a B-vitamin is – az inozithoz hasonlóan – a közelmúltig a vitaminkutatás mostohagyermeke volt. Senki sem óhajtott foglalkozni vele.

„Ezt a vitamint tudományosan már kifacsar­tuk – hangoztatták. – Unalmas, nem nyújt új lehetőségeket.”

Mekkorát tévedtek a kutatók! Az utóbbi három évben tizen­kétszer annyi ismeretet szereztek róla, mint az 1934-es fel­fedezése óta eltelt 60 évben. Ehhez két ultramodern analizáló készülék nyújtott segítséget. Most már sokan játszi könnyed­séggel megszabadulhatnak panaszaiktól, ha rendbe hozzák vé­rük piridoxinkoncentrációját.

Testünk minden zugában rejtőzik piridoxin, és egy sor különféle feladatot lát el szervezetünkben. Legfontosabb te­vékenysége kétségtelenül az aminosavaknak (a fehérje építő­köveinek) az anyagcseréjében zajlik. Ugyanis éppen itt keres­hetjük számos bajunk, panaszunk gyökerét.

A piridoxinhiány következményei

Ha kevés fehérjét fogyasztunk, beáll a szervezetünkben a fe­hérjehiány, összes kínos következményével együtt. Ha van ugyan elegendő fehérjénk, de kevés a gyomorsósavunk, az ha­sonlóképpen fehérjehiányra vezet, mert a fehérje csak úgy tud az aminosavban elbomlani, ha savanyú emésztőanyaggal érint­kezik. B6-vitamin nélkül az aminosavakat az anyagcsere mal­ma nem tudja tovább forgatni, sem feldolgozni, és így fehérje­hiány keletkezik. Ha viszont túl sok fehérjét fogyasztunk, ami – gyakori eset (például olyanoknál, akik napjában háromszor sok húst esznek), akkor ennek feldolgozásához kivonódik az összes piridoxin a bélből, a májból és a sejtekből: az értékes vitamin ezer más helyen hiányozni fog.

Ha tartósan lelki vagy testi stressz alatt állunk (ami sajnos majdnem mindnyájunkkal megeshet), olyankor a mellékvesekéreg stresszhormonokat, úgynevezett glükokortikoidokat bocsát ki, és ezek őrjöngve felgyorsítják a fehérje-anyagcserét, hogy új erőket mozgósít­sanak a stressz ellen. Ilyenkor a legutolsó B6-vitamin-tartalékok is elhasználódnak, és az értékes természetes nyersanyag­nak csak morzsái maradnak meg a mintegy 120 többi enzim­feladat teljesítésére.

A fehérjehasznosítás és a piridoxin összhangja, ez a ter­mészet által finoman és gondosan kiegyensúlyozott csere- és összjáték tehát rendkívül érzékeny és könnyen összeomol­hat.

Akkor aztán bajba jutunk. Sohasem szabad elfelejteni, hogy az emberi test erődítmény, amelyet egész élete során betegségek ezrei ostromolnak. Az ostromlók a legkisebb gyöngeségre betörik az erődítmény kapuját, és beözönlenek rajta.

Éppen ideje, hogy az orvosaink ne csak úgy általánosság­ban beszéljenek a fehérjékről, hanem különbséget tegyenek a különféle aminosavak között, amelyek a szervezetünkben más és más feladatokat látnak el. Nem létezik fehérjehiány csak úgy általánosságban. Pusztán egyes, különböző fajta aminosa­vak hiányáról lehet szó. Különbséget kell tennünk olyan ami­nosavak között, amelyekre a kötőszöveteknek van szükségük (ilyen például a prolin vagy a cisztin), és az izom-aminosavak közt (valin, izoleucin vagy leucin), vagy pedig az agy és az ide­gek számára nélkülözhetetlen aminosavak közt (fenilalanin, tirozin, triptofán, metionin és hisztamin). Van, akinek bősége­sen van izomfehérjéje, de kevés az idegfehérjéje és ezért nem boldog.

Mi a piridoxin hatása?

A piridoxin hozza létre a májban a transzaminázokat, azokat az enzimeket, amelyek az aminosavak továbbhasznosítását végzik. Az enzimek szabályozzák a fehérje szükség szerin­ti anyagcsere-felhasználását. Minél nagyobb a stressz, annál gyorsabban és nagyobb mennyiségben szállítják az úgyneve­zett biogén aminokat a fehérje építőköveiből, vagyis gyakor­latilag az aktív „feltöltött” fehérjét.

Mi, mai emberek sokkal kevesebbet mozgunk, mint őseink tíz- vagy százezer évvel ezelőtt, így aztán rendszerint kielégítő a táplálékkal felvett fe­hérje izomaminosav-tartalma (hacsak nem vagyunk fanatikus bodybuilderek vagy kalapácsvetők). Ezzel szemben hetven­szer annyi lelki és idegstresszt kell kiállnunk, mint az őseink­nek, munkahelyi stressz, teljesítménykövetelmények, meg­élhetési gondok, bajok, konfliktusok, szorongás, depresszió stb. formájában. Minderre esetleg általában elég a fehérje, de ritkán elég a B6-vitamin a fehérje feldolgozására. Ezért kiváló egy amerikai ideggyógyász vadonatúj szupertippje, amelyet a stressz minden áldozatának ajánl: fogyasszon B6-vitamint, piridoxint. Ez élénkíti fel az aminosavakat, ennek örülnek az idegek, ettől boldog az ember. Azonban ne kövessük el azt a hibát, hogy a gyógyszertárban csak magát a piridoxint szerez­zük be. A B2-vitamin (riboflavin) nélkül a B6 még a negyedét sem éri.

Minden B-vitamin csak abban az összeállításban hasznos, ahogyan a természet kitalálta. Bőségesen tartalmaz B-vitaminokat a sörélesztő, a melasz, és mindenekelőtt a házilag őrölt gabonafélék. Mi, közép-európaiak tulajdonképpen mindnyá­jan piridoxinhiányban szenvedünk, mert a liszt előállításakor gyakorlatilag a teljes piridoxinmennyiséget eltávolítják. Ezt a vitamint nem tárolja a máj, nyolc órán belül eltávozik a vize­lettel, ezért helyes, ha napjában kétszer, délelőtt és délután, házilag őrölt gabonaféleségekből összeállított müzlit eszünk, mert ez a létező legjobb idegnyugtató.

Hogyan hat a piridoxin az immunrendszerünkre?

A piridoxin fontos szerepet játszik az immunrendszerünk­ben. Hiánya következtében csökken vagy sokkal gyöngébb minőségű lesz a kórokozók elleni antitestek termelődése. Olyasmi ez, mintha a rendőrségünket öszvérháton, lasszó­val küldenénk a gengszterek nyomába. A piridoxinhiány kö­vetkeztében gyorsabban zsugorodik össze a csecsemőmirigy, mint ahogyan a felnőtté válás során amúgy tenné. (Ez a mirigy az immunrendszer főhadiszállása.) Gyakran az sem segít, ha a régebbi orvosi előírásoknak megfelelő mennyiségű piridoxint fogyasztunk. Kiderülhet, hogy így is túl kevés jut a vérünkbe, mert ezek a mértékek az idők folyamán érvényüket vesztet­ték. Egy amerikai biokémikusnő, Andrea Kott ezt írja:

„A hí­res Tufts Egyetemen idős embereknek a hivatalos tápanyagja­vaslatok szerint adagoltuk a B6-vitamint, heteken, hónapokon át. Mégis mindnyájan hiányban szenvedtek.”

Érdmemes tudni: Mintegy hetvenszer annyi stressznek vagyunk kitéve, mint az elődeink, a konfliktusok, a teljesítmény­követelmények, megélhetési gondok, szorongás, depresszió stb. következménye­képpen. Ezért van szükségünk nagyobb mennyiségű B6-vitaminra (vagyis piridoxinra, ahogyan a szakemberek nevezik).

A piridoxinhiány első jelei:

  • fáradtság
  • depressziós hangulatok, szorongásos állapot
  • idegesség, ingerlékenység, hajhullás
  • kirepedező száj- és szemszöglet
  • keringési zavarok
  • koncentrálási nehézségek
  • kar- és lábzsibbadás
  • ízületi gyulladás
  • izomgyöngeség

Különösen a menopauza után kell a nőknek ügyelniük rá, hogy a szervezetük bőségesen jusson piridoxinhoz, a gyors csontritkulás megelőzése érdekében. A piridoxin, folsawal és B12-vitaminnal együtt, előmozdítja a metionin fehérje-építőkő átalakulását ciszteinné (a cisztein a szövetek számára hasznos aminosavak egyike). A fent említett vitaminok nélkül ezek­ből a nyersanyagokból cisztein helyett egy homociszteinnek nevezett veszélyes anyag keletkezne. Ugyanis a homocisztein megakadályozza a robusztus kollagén egészséges összeforrá- sát, és ezzel megbetegíti a csontszerkezetet, a rettegett osz- teoporózist (csontritkulást) idézve elő.

A piridoxin sokoldalú bioanyag

Dr. abram Hoffer kanadai pszichiáter, egyike a legismertebb anyagcsere-szaktudósoknak, így ír: „A piridoxin tartós hiányát nem lehet olyan spontán módon felismerni, mint a C-vitami- nét a keletkező skorbutról. Ezért aztán évtizedeken keresztül kevéssé foglalkoztak e vitaminnal.” Dr. Hoffer véleménye sze­rint a mentális betegségektől szenvedő emberek háromnegye­dének lényegesen több B6-ra volna szüksége. „Vonatkozik ez a skizofrén betegek egyharmadára is.”

A piridoxin rendkívül sokoldalú vitamin.

A természet ma­ga olyan sokrétű, hogy tulajdonképpen sok ezer vagy sok tíz­ezer vitaminra volna szüksége. Ezért kell minden egyes vita­minnak többféle munka végzésére vállalkoznia. A piridoxin, sok egyéb feladata mellett, gondoskodik a nátrium és a kálium egyensúlyáról a testnedveinkben. Ez elsősorban az idegrend­szerünket érinti, mert a nátriumionok irányítják az impul­zusokat, többek között az izmok idegsejtjeiben. A nátrium a konyhasó része, ez gyűjti össze a vizet a testsejtekben. Ha túl sósán eszünk mindent, vagy túl kevés B6-vitamint fogyasz­tunk, az vizesedésre, ödémákra vezet a lábszárban, az arcon vagy a kézen. Sok embernek csak azért nagy a hasa, mert kevés piridoxin van a vérében.

Bélrendszerünk ugyanis sok milliárd rendkívül finom csatornácska együttese, amelyben a nátrium a tápanyagok vérbe jutását irányítja. A túl sós ételtől vagy a piridoxinhiánytól víz­molekulák billiói és tízbilliói gyűlnek össze. Egyetlen étkezés egy liter vizet ereszthet a hasszövetekbe, és ott meg is tarthat­ja. Egy amerikai kutatóval történt, hogy Japánban egy kong­resszuson erősen sózott, fűszerezett, 12 fogásos menüt evett végig, és utána 26 órán át nem volt vizelete, annyira lekötötte a nátrium a vizet. Vannak sportversenyzők, akiket elkeserít, hogy minden gőzfürdőzés és tréning ellenére sem adnak le a hasukból. Pedig az, amit hájnak vélnek, és amit nem tudnak leapasztani, az valójában víz. Kiderül róluk, hogy agyonsózzák az ételüket.

Szerepe van a piridoxinnak az öröklődési anyagok sejt­magba építésében is, tehát a sérült sejtek megjavítása, a sejtek növekedése és egészséges osztódása is az ő felelősségi körébe tartozik. Ráadásul segít a vörösvérsejtek és festékanyaguk, a hemoglobin termelésében is.

Hogyan jut a piridoxin a testsejtekbe?

A B6-vitaminnak három fajtája van: a piridoxin (a növények­ben) és két foszforhoz kötődő forma, a piridoxál és a piridoxamin (az állati szervezetben). Az ember anyagcseréjében elsősorban foszformentes formájában jelenik meg a vitamin, amely a májba, illetve a testsejtekbe jutva foszforizálódik, hogy így az enzimképződésbe bekapcsolódjon és feltöltődjön. Az állati eredetű B6-vitamin a belekben először megszabadul foszfortartalmától, és azután folytatja útját. A legújabb isme­retek szerint a B6-vitamin egy részét baktériumok állítják elő magában a bélrendszerben.

Hogyan hat a piridoxin?

A 22-féle aminosav (a fehérje építőköve) nagyon különbö­zik egymástól, és szervezetünk anyagcseréjében igen eltérő feladatokat lát el, így aztán egy idegen soha fel nem ismerné, hogy valójában 22 testvérről van szó. Alig néhányuk közt van hasonlóság. Ennek megfelelően tökéletesen eltérő vegyi keze­lésre van szükség ahhoz, hogy hajlandók legyenek közremű­ködni a hatalmas anyagcsereüzemben.

A piridoxin, ez a valóban bámulatos B6-vitamin, pontosan ismer minden aminosavat, és ismeri mindegyiknél a trükköt, amellyel a testünket alkotó vegyi reakciók trillióinak gépeze­tébe bevonhatja. Ezen felül fontos szerepe van a piridoxinnak a zsír- és szénhidrát-anyagcserében is.

Ha a táplálékunk nagyját fehér kenyér, zsíros kolbász, gyúrt tészta, fényezett rizs, kilúgozott főzelék és édesség te- ki, előáll a piridoxinhiány. Következésképpen nagy meny- nyiségű, csak részben feldolgozott aminosavtermék ürül ki a szervezetből. Kár érte, mert ez azt jelenti, hogy a fehérjék, leg­aktívabb formájukban, egyszerre csak értéktelenné válnak, sőt romló hulladékként inkább ártanak testünknek. Különösen áll ez a triptofán, metionin és glicin fehérje-építőkövek eseté­ben, amelyek az agy, az idegek és a hormonok anyagcseréjében azért felelősek, hogy örüljünk az életnek, tudjunk lelkesedni és szeretni, bizakodók és tettre készek legyünk.

A piridoxin minden más anyag között az első helyen áll ab­ban a folyamatban, amelynek során a triptofán átalakul szerotonin ideganyaggá (ez gondoskodik a fellazulásról és az alvás­ról), a metionin részt vesz a dopamin idegszövet és az eufóriát szabályozó stresszhormon noradrenalin, vagy az idegsejteket védő glicin előállításában. Piridoxin nélkül eszerint a triptofán nem tud niacinná (B3-vitaminná) sem lebomlani.

Nem kevésbé fontos a piridoxin szerepe az elraktározott szénhidrátok, vagyis a glikogén kiszabadításában az izmokból vagy a májból a vérbe. Ez a folyamat gondoskodik az egyen­letes glükóz-, vagyis vércukorellátásról. E fontos folyamatban a testünkben található B6-vitamin-mennyiségnek a fele vesz részt.

A piridoxinban rejlik az idegek ereje és egészsége

Ez a vitamin ily módon serkenti sok milliárd idegsejt ellátását a glükóz tápanyaggal, biztosítva, hogy egészségesek, erősek és feladataik ellátására alkalmasak legyenek. A nyugati országok­ban időnként az emberek háromnegyedének nincs elég glükóz a vérében. Ezt az állapotot hipoglikémiának hívják. A követ­kezménye: állandó fáradtság, ideggyöngeség, kedvetlenség, alvási zavarok, képtelenség a napi feladatok elvégzésére. Kü­lönösen érinti ez az állapotos nőket, vagy a nőket a menstru­áció előtti szakaszban, vagyis a havi vérzések előtti napokban. Gyakori jelenség, hogy a nők ilyenkor közérzetük javítására törekedve agresszívek lesznek (gyakran a társukkal szemben), mert ezáltal adrenalin lökődik ki a mellékvese-velőállományból, és ez megemeli a túl alacsony vércukorszintet.

Csakhogy így kiégnek az utolsó glükóztartalékok, a vércukor aggasztóan mélyre süllyed, az ideges tünetek felülkerekednek és gyakran súlyos depresszióba csapnak át. Az egyenletes piridoxinellátás ilyenkor elengedhetetlen feltétele annak, hogy a szervezet egyáltalán életképes maradjon.

Az antibébi-tabletta kihatása a szervezet piridoxinkoncentrációjára

Rosszabb a helyzet azoknál a nőknél, akik fogamzásgátló pi­rulákat szednek. A gyógyszer bevétele után három órával akár 20 százalékot is eshet a B6-vitamin koncentráltsága a testük­ben. Ez súlyos következményekkel járhat, főleg ha már amúgy is hiányuk volt piridoxinban. Ugyanis a leépülésnek egy ter­méke, a xantogénsav hatástalanítja az inzulin hasnyálmirigy­hormont, amelynek feladata, hogy a vércukor felhasználását lehetővé tegye, szétbonthatatlan közösséget alkotva vele.

Még a normális körülmények között megfelelő vércukorszint ese­tében is glükóz nélkül maradhatnak az agy- és idegsejtek, ami súlyos pszichikai zavarokat okozhat. Ilyenkor a nők hisztéri­kus reagálása ingerli a férfiakat, pedig rossz véleményük nem helyénvaló, a nők sokkal inkább segítségre és megértésre szo­rulnak. Legtöbbször nagyobb segítséget tud nyújtani a pirido­xin, mint akármelyik orvos.

Mennyi piridoxinra van naponta szükségünk?

Normális körülmények közt mindenkinek napi 2-3 milligramm piridoxinra van szüksége. Stressz alatt, havi vérzések előtt, terhesség idején, szívpanaszoknál, idős korban, túlságosan alacsony vércukorszintnél vagy antibébi-tabletta szedése idején jelentősen megnövekszik ez a szükséglet. Tekintetbe kell venni, hogy a piridoxin biológiai hasznosíthatósága személyenként változó. Sokan vannak, akik helytelen táplálkozás miatt ennek a létfontosságú vitaminnak csak 60 százalékát dolgozzák fel az anyagcsere során; ezért aztán lényegesen nagyobb adagokra van szükségük, annál is inkább, mert a meglévő vitaminnak amúgy is csak kereken 70 százaléka értékesül az anyagcserében.

Piridoxinban különösen gazdag élelmiszerek:

Élelmiszer (100 grammonként) milligramm
Máj 0,90
Szójabab 0,86
Búzacsíra 0,72
Diófélék 0,68
Hal 0,39
Banán 0,34
Sovány hús 0,30
Paraj 0,25
Avokádó 0,22
Teljes őrlésű gabona 0,17
Szárnyas 0,17

 

Érdemes tudni! A diétázás, vagy fogyókúrázás gyakran vezet jelentős piridoxin- hiányra. Ezt lehetőleg sörélesztő vagy otthon őrölt gabonafélék fogyasztásával szüntessük meg.

Mire ügyeljünk?

A B6-vitamint, a piridoxint nap mint nap magas koncentrá­cióban kell a táplálékkal magunkhoz venni, mert ezt a nélkü­lözhetetlen bioanyagot szervezetünk az anyagcsere során nem tárolja. A fogyókúra és diéták gyakran súlyos piridoxinhiányt idéznek elő. Ilyenkor fontos, hogy kiegészítsük a piridoxin- felvételt, például sörélesztő fogyasztásával, amit egészségbol­tokban vagy patikában szerezhetünk be. Naponta legalább egy tányér, otthon őrölt gabonából készült müzli biztosítja a meg­felelő mennyiséget e fontos vitaminból.

Minek használ a piridoxin?

  • Fehérjefeldolgozás
  • Zsír- és szénhidrát-anyagcsere
  • Gyomorsav
  • Immunrendszer
  • Vörösvértestek termelése
  • A nátrium és kálium egyensúlya
  • Idegműködés
  • Vércukorszint
  • Vízháztartás
  • Látás
  • Szívműködés
  • Izomtevékenység
  • Hajnövés
  • Vérkeringés

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.