Izom-, és ínproblémák kezelése vitaminpótlással
Az izmokban vagy az inakban (az izmokat a csontokkal összekötő, rostos kötőszövetes szalagokban) fellépő fájdalom gyakori probléma.
Görcsök esetén rendkívül fontos a magnézium és a kálium pótlása
A lábgörcs okait nem ismerjük pontosan. Feltételezhető, hogy az izomszöveten belüli biokémiai egyensúly felborulása okozza, ami túlzott összehúzódáshoz és fájdalomhoz vezet. A görcs oka lehet még a kálium- és magnéziumsók hiánya vagy rossz felszívódása. Terhesség alatt gyakoribbak az izomgörcsök.
A lábfejünkre nehezedő nyomás – 25 csont és számtalan izom dolgozik a testsúly tartásán. Kerüljük az elhízást!
A lábfejet érintő problémák oka általában a természetellenes terhelés.
A lábfejben huszonhat csont található, amelyeket egy sor ízület tart össze, és számtalan szalag támaszt meg. A test teljes súlyát e csontok által képzett boltívnek (lábboltozat) kell elbírnia. A túlsúly és a kényelmetlen lábbeli fájdalmat okozhat.
Óvatosan a magassarkú viselésével, hát-, és derékfájást okozhat!
A magas sarkú vagy szűk cipők megterhelik az alsó lábszár izmait. Magas sarkú cipő viselésekor a test súlypontja előretolódik, aminek következtében megfeszülnek a lábboltozat szövetei.
A szűk cipő bármilyen formája növeli a bütykök és bőr-keményedések, valamint a köröm- és lábujj-deformációk kialakulásának kockázatát.
Várandósság idején viseljünk kényelmes, lapos cipőket!
A lábfejben a terhesség alatt is jelentkezhet fájdalom. Válasszunk lapos sarkú, természetes anyagból – bőrből vagy vászonból – készült cipőt, hogy lábunk szellőzni tudjon. A terhesség későbbi szakaszában szélesebb vagy nagyobb méretű cipőre lehet szükségünk. A megfelelő lábbeli sokat segít a helyes testtartásban, illetve a súly megfelelő viselésében.
A megfelelő mennyiségű folyadékbevitel segíthet a görcsök megelőzésében
A lábfej általában az izom túlzott nyújtása miatt görcsöl be, a vádli túlerőltetése folytán, a kéz és a csukló görcsét pedig állandó, repetitív mozgás okozza. A probléma elkerülhető, ha edzés előtt bemelegítünk, utána pedig ellazítjuk az izmokat. A megfelelő folyadékbevitel szintén segít megelőzni a görcsöket.
Ha egy izom begörcsöl, masszírozzuk, amíg a fájdalom enyhülni nem kezd; ehhez általában néhány percre van szükség. Rendszeres éjszakai görcsök esetén orvosi kivizsgálásra van szükség. A láb visszatérő görcsölése, különösen, ha járás közben történik és pihentetés hatására elmúlik, annak a jele is lehet, hogy a lábizmok vérellátása súlyos érszűkület miatt nem megfelelő; ez időszakos sántítást is okozhat.
Húzódások kezelése gyógytornával és masszázzsal
Az izom- vagy ínhúzódást általában a szövetek – szokatlan mozgás miatti – túlzott megfeszülése okozza; nem ritka, hogy inaktív periódus után vagy sérülés, trauma eredményeként következik be.
A károsodás mértéke a rostok egyszerű túlnyújtásától azok elszakadásáig terjedhet. Az izom ennek hatására összehúzódik vagy be is görcsölhet, hogy védje a károsodott szöveteket. Ez megzavarja a vérellátást, és megváltoztatja az izomszövetben lévő biokémiai viszonyokat, ami fájdalomhoz vezet.
Ha az izmok és az inak károsodnak, gyógytornára lehet szükség, esetleg masszázzsal, nyújtásos módszerekkel és ultrahanggal kiegészítve.
Rándulások, ficamok esetén ajánlott orvoshoz fordulni a mihamarabbi gyógyulás érdekében
A rostos kötőszövetből álló ízületi szalagok támasztják és stabilizálják az ízületeket azáltal, hogy összetartják az ízesülő csontokat. A bokában, ahol a szárkapocscsont (a külső lábszárcsont) találkozik az ugrócsonttal (a lábfej egyik belső csontja), három szalag található. Az ízület sok hétköznapi baleset hatására (például megbotlunk vagy elesünk a lépcsőn) elveszítheti stabilitását és befelé csavarodik. Amennyiben a helyéről kiugrott ízület visszaugrik az eredeti állapotba, rándulásról beszélünk, de ha a kóros állapotban rögzül, akkor ficam alakul ki. Mindkét forma az ízületi szalagok szakadásával jár. Az elszakadt rostok véreznek és begyulladnak, a környező izmok pedig begörcsölnek, hogy megakadályozzák a további károsodást. A súlyos rándulást gipszkötéssel szokták stabilizálni, majd jeges borogatással és ultrahanggal kezelik. Enyhébb esetben elegendő az ágynyugalom és a jeges borogatás. A ficam mindenképpen orvosi ellátást igényel: az ízületet vissza kell helyezni eredeti állapotába, gipsszel biztosítva a nyugalmat. Bizonyos esetekben a súlyosan sérült szalagokat operálni kell.
Izomgyengeség esetén gyógyszeres kezelés szükséges
A nők különösen fogékonyak a myasthenia gravis elnevezésű autoimmun beteg ségre, amely a harántcsíkolt (mozgató) izmok (például a rágáshoz, a nyeléshez és a beszédhez szükséges izmok és a végtagok izmai, a vállemelő izmok) kórosan nagyfokú gyengeségét, fáradékonyságát okozza. A beteg alig bírja nappal nyitva tartani a szemét. A betegség lényege, hogy az izomsejtek felszínén lévő ingerületátvivő (acetil-kolin) receptorok hibája miatt az idegek felől érkező ingerület nem továbbítódik az izomsejtekbe, így azok nem tudnak megfelelően összehúzódni.
A betegséget az idegek és az izmok közti jelátvitelt javító gyógyszerekkel, immunszuppresszív gyógyszerekkel és szteroidokkal kezelik.
Az izmok és a hozzájuk kapcsolódó szövetek számos különböző módon okozhatnak fájdalmat. Az alábbiakban néhány olyan kifejezést gyűjtöttünk össze, amellyel az orvosok az izom- és vázrendszeri problémákat írják le.
Mit tegyünk ficam esetén? A kímélő életmód és a jegelés hasznos lehet
- Függesszünk fel minden fizikai tevékenységet.
- Óránként tizenöt-húsz percre helyezzünk jégtömlőt a sérült területre.
- Alkalmazzunk szorítókötést rugalmas fáslival vagy levegővel töltött kötéssel, hogy nyomást gyakoroljunk az érintett területre és csökkentsük a duzzadást.
- Emeljük meg a sérült területet húsz percre, hogy a sérülés helyénél a folyadék ne gyűljön fel, és csökkenjen a duzzadás.
Mennyire fontos az A-vitamin?
Az A-vitamin, illetve a prekurzora, a béta-karotin táplálék kiegészítőként való szedésével kapcsolatos bizonyítékok már kevésbé meggyőzőek. Az „Ápolónők egészségügyi felmérése” elnevezésű vizsgálat keretében 121000, 30 és 55 év közötti, amerikai ápolónőt vontak megfigyelés alá. Azoknak, akik naponta több mint 15-20 mg béta-karotint fogyasztottak, 40 százalékkal kisebb esélyük volt a stroke-ra, és 22 százalékkal kisebb esélyük a szívrohamra azokkal szemben, akik naponta kevesebb mint 6 mg fogyasztásáról számoltak be.
Svájcban egy tizenkét évig tartó kutatás a kardiovaszkuláris betegségben elhunytakat vizsgálva azt mutatta ki, hogy azok esetében, akiknek eleve alacsony volt a béta-karotin-szintjük (kevesebb mint 12 mcg%), kétszer akkora volt a halálos stroke, illetve szívroham kockázata.
Bár ezek az eredmények arra utalnak, hogy a béta-karotin megfelelő mennyiségű bevitele, illetve a vérben megtalálható magas szintje csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, az étrendkiegészítőként való fogyasztásával kapcsolatos vizsgálatok eredményei nem olyan biztatóak, mint az E- és C-vitamin esetében. A béta-karotin azonban nagyon hatásos védelmet nyújt a rák ellen, épp ezért azt javaslom, hogy az étrendünket úgy alakítsuk, hogy abból napi 18 mgh-oz jussunk (10000 NE), amit egészítsünk ki további 18 mg-mal.
| Paprika | (100 mg) | Papaya | (62 mg) |
| Vízi torma | (60 mg) | Borsó | (25 mg) |
| Káposzta | (60 mg) | Dinnye | (25 mg) |
| Brokkoli | (110 mg) | Narancs | (50 mg) |
| Karfiol | (60 mg) | Grépfrút | (40 mg) |
| Eper | (60 mg) | Zöldcitrom | (29 mg) |
| Citrom | (80 mg) | Paradicsom | (60 mg) |
| Kivi | (85 mg) | Mandarin | (31 mg) |
| Kelbimbó | (62 mg) | Mangó | (28 mg) |
Melyek a legjobb ételek a béta-karotin szempontjából?
Az ételeket az általuk tartalmazott béta-karotin/kalória sorrendjében közöljük. A zárójelben levő számok a 100 g (nagyjából egy csésze, vagyis egy adag) étel által tartalmazott béta-karotin mennyiséget jelzik.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.