Az immunrendszer: természetes védekezés az egészség megőrzésének érdekében
A rendszert sejtek, molekulák és szövetek bonyolult hálózata alkotja, amelyek együttműködve harcolnak a betolakodók ellen.
Immunitásnak nevezzük a szervezetnek azt a képességét, hogy leküzdi a fertőzéseket, miközben védi az egészséges szöveteket.
Az immunrendszer számos alkotóeleme közé tartoznak a fizikai védelem eszközei, például a bőr és a torokban termelődő nyálka; a kémiai eszközök, például a nyálban található enzimek. A fehérvérsejtek közé tartozó fagociták szintén részt vesznek a védekezésben azáltal, hogy bekebelezik és megemésztik a fertőző mikroorganizmusokat. Az immunitás kialakításában a nyirokrendszer is részt vesz, amely nyirokerek hálózatából és szűrőként működő nyirok-csecsemőmirigy: a születéstől kezdve segíti a védekezést.
Miből áll a nyirok? A megfelelő hidratáltság nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ellássa szerepét!
A nyirok nagy része víz, benne oldott ionokkal, gázokkal, kevés fehérjével és ritkán sejtes elemekkel, de nincsenek benne vörösvértestek. Az agy és a szív kivételével minden sejtünket nyirok veszi körül. A nyirok nem pumpálódik: szállítását a nyirokereket körülvevő izmok összehúzódása segíti, amikor mozgunk.
A nyirokerek mentén kicsiny, babszem alakú csomók (nyirokcsomók) találhatók, amelyekben fehérvérsejtek (leukocyták) vannak. Egyik típusuk, a lymphocyták, felismerik az idegen anyagokat (antigéneket), és ellenanyagokat termelnek, amelyek serkentik egy másik típus, a fagociták működését. A nyirokcsomók a test különböző pontjain csoportokban találhatók: a nyak, a hónaljak és a lágyék területén, valamint a szerveket körülvevő szövetekben.
A szervezet immunválaszai- egy kis biológiai betekintés a működésbe
A lymphocyták egyik típusát alkotó T-sejtek az immunrendszer „hadseregéhez” tartoznak: ezek közvetítik az úgynevezett sejtes immunválaszt. A T-sejtek nem termelnek ellenanyagokat, viszont aktiválják a B-sejteket és a makrofágokat. Vannak ölő, segítő, más sejtek hatását elnyomó és memória-T-sejtek. A memória-T-sejtek elraktározódnak, hogy a jövőben is megvédhessék a szervezetet az ismét támadó kórokozótól. A T-sejtek a csontvelőben keletkeznek.
A B-sejtek közvetítik az elsődleges immunválaszt, amelynek során antitestek (ellenanyagok) termelődnek egy betolakodó mikroorganizmus ellen: ez az antitestes immunválasz. Az antitesteket a vér és a nyirok szállítja a fertőzés helyszínére, ahol a T-sejtek segítségével hozzákötődnek az antigénekhez, és hatástalanítják azokat. A szervezet sok különböző antitestet állít elő, melyek mind más antigént ismernek fel.
Szoptassak, vagy ne? A szoptatás során a csecsemők természetes immunitást szereznek!
A csecsemők rendelkeznek bizonyos fokú természetes immunitással. Ezt erősíthetik az anyatejben lévő antitestek és más anyagok (ezért is ajánlják a szakemberek a szoptatást). Gyermekkorban számos fertőzéssel találkozunk, amelyek az immunrendszer serkentése révén biztosítják az ezek elleni későbbi immunitást.
Immunitás egy életen át: a védőoltások szerepe
Néhány fertőzés esetében az immunitás életünk végéig tart, más esetekben a védettség csak átmeneti. Ezért kell időnként a gyermekek és felnőttek immunrendszerét emlékeztetni védőoltások vagy immunizálás segítségével, melynek során a kórokozó módosított változatát juttatják be. Az immunizálás típusa attól függ, mire van szükség az adott időpontban, és mi a legbiztonságosabb.
Leggyakoribb fertőzés a nátha. Ügyeljünk a nyilvános helyen történő tartózkodás alkalmával a megfelelő higiéniára!
A vírusok és baktériumok különböző módokon juthatnak a szervezetbe. A főbb belépési helyek – például a száj és az orr környékén nyirokszövet található, amely segíti a védekezést. Ugyanazt a betegséget egy adott vírus különböző törzsei okozhatják, így nem lehetünk védettek minden fertőzéssel szemben. Jól ismert példa erre a közönséges nátha.
A stressz és a kimerültség nagymértékben fokozzák a fertőzésekre való hajlamot
Immunrendszerünkre súlyosan hathat a stressz és a kimerültség. Betegségeket okozhat, ha az immunrendszer sejtjeit vírus támadja meg, mint a HIV/AIDS esetén, vagy ha az immunrendszer a szervezet saját szöveteit támadja meg (autoimmun betegség).
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.