A gyenge immunrendszer egyéb következményei
A korábbi cikkekben olyan betegségekről volt szó, amelyek határozottan kapcsolatban állnak az immunrendszerrel. A komplikált sejtszintű működésnél az ok és az okozat megállapítása nem ilyen könnyű.
Itt olyan betegségekről olvashat, amelyek bizonyos szakemberek szerint összefüggnek az immunrendszerrel, noha például a szívbetegségről, a pikkelysömörről vagy az autizmusról biztosan nem is képzelnénk ezt.
Első számú gyanúsított: az immunrendszer
Az orvostudomány rohamléptékű fejlődése ellenére az emberi szervezet sok szempontból továbbra is talány. Némely tudósok úgy vélekednek, hogy a máig megmagyarázhatatlan betegségekre vonatkozó válaszok nagy része az immunrendszerben rejlik. Olyan kutatások eredményeire hivatkoznak, amelyek szerint a legyengült immunrendszer eddig nem feltételezett módokon befolyásolhatja a szervezet működését. Továbbá bizonyítékuk van arra, hogy az immunrendszer külső körülmények által is veszélyeztetve lehet. Ilyen külső tényező a stressz, amit a korábbi kutatások során nem vettek figyelembe.
„Egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a stressz befolyásolja az immunrendszer állapotát. Mostanra több tanulmány is kimutatta, hogy összeköttetések vannak az agy és az immunrendszer között, de mindmáig senki sem térképezte fel teljesen a két rendszer közötti kapcsolatokat – magyarázza dr. Anna L. Marsland, a Pittsburghi Egyetem Pszichiátriai Intézete magatartás-orvoslási programjának pszichológusa.
Egy kutatás során dr. Marsland és kollégái nyolcvannégy olyan fiatal felnőtt vérének antitestszintjét vizsgálták meg, akik standard háromszori hepatitis B-oltásban részesültek. A kutatók először a korábban kitöltött pszichológiai tesztek során lefektetett személyiségjegyek alapján mérték az anti testválasz alakulását. Ezt követően stresszhelyzet elé állítva mérték meg az antitestszintet: a kísérletben részt vevőknek ötperces beszédet kellett tartaniuk, kevés felkészülési idővel.
- A szívbetegség alternatív terápiás gyógyítása
- Szívbetegek gyógyszeres terápiája
- Szívbetegség – rehabilitáció, diéta, szex
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
„A tapasztalat azt mutatja – mondja dr. Marsland -, hogy a stresszre hajlamos egyéneknél nagyobb az egészségügyi problémák kialakulásának kockázata. Előnyös volna számukra, ha megfelelő módszereket találnának az életükben fellépő stresszhelyzetek kezelésére.”
Dr. Marsland kutatása azt igazolja, hogy létezik összefüggés egy külső faktor – jelen esetben a stressz – és az immunrendszer között. Csakhogy a stressz pusztán egyetlen a sok körülmény közül, amely a kutatók szerint befolyásolhatja az immunfunkciót. Számos egyéb tényező létezik, beleértve a genetikát, az étrendet és a káros környezeti hatásoknak való kitettséget.
Folytatni, bővíteni kell a kutatásokat ahhoz, hogy megállapítást nyerjen, miként befolyásolják ezek a tényezők az immunrendszert önmagukban és egymással vegyítve, és ezáltal miként hatnak bizonyos betegségek kialakulására. A fejezet hátralevő részében tehát olyan konkrét betegségekről lesz szó, amelyekről egyes tudósok úgy vélik, hogy összefügghetnek az immunrendszerrel.
Szívbetegség
Régóta ismeretes, hogy a túlsúly szerepet játszhat a szívbetegség kialakulásában, és a tudósok azt is feltárták, hogy az immunrendszerre ugyancsak hatással lehet. Az Észak-Karolina állambeli Appalachi Állami Egyetem és a kaliforniai Loma Linda Egyetem kutatói közös tanulmányt készítettek, amelynek eredményei alapján megállapították:
A vizsgálatban részt vevő túlsúlyos nők vérében magasabb volt a speciális, leukocitáknak és neutrofil granulocitáknak nevezett immunsejtek száma. A kutatók szerint a magasabb leukocitaszint hozzájárulhat a szívbetegséghez azáltal, hogy fokozza a plakk lerakódását az artériák falára, amikor az érfalakat krónikus fertőzés, gyulladás vagy egyéb károsodás éri. Továbbá, ha a neutrofil granulociták felhalmozódnak, olyan szabad gyököket, illetve enzimeket bocsátanak ki, amelyek károsíthatják az artériák falát. Ez szintén lerakódások kialakulásához, végül pedig szívbetegséghez vezethet.
Krónikus fáradtság szindróma és fibromyalgia
Nem is olyan régen, ha valaki gyengélkedésre, fáradtságra és ízületi vagy izomfájdalmakra panaszkodott, az orvos csak legyintett. Manapság a krónikus fáradtság szindrómát valódi betegségnek tekintik. Jellegzetes tünetei a hat hónapig vagy annál hosszabb ideig tartó súlyos fáradtság, emlékezetkiesés, torokfájás, nyirokmirigy-érzékenység, izom- és ízületi fájdalom, illetve fejfájás.
Az első számú gyanúsított a rosszul működő immunrendszer.
Ehhez hozzáadódhat más kutatóknak az a megfigyelése, mely szerint a külső körülmények, például a stressz vagy egy vírusfertőzés a citokinek, az immunsejtek által termelt hírvivő fehérjék mennyiségének növekedéséhez vezethet. Kiválasztódásuk a többi érzékeny sejtben olyan reakciókat válthat ki, amelyek krónikus fáradtság szindrómához vezethetnek.
Sok krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegnél állapítanak meg fibromyalgiát is. A nehéz diagnosztizálhatósága miatt láthatatlan betegségnek is nevezett fibromyalgia 3,7 millió amerikai felnőttet érint. A leggyakoribb tünet a nagy kiterjedésű izom- és csontfájdalom, de egyéb velejárói is lehetnek: rendkívüli fáradtság, irritábilisbél szindróma, fejfájás, szívdobogás, zavartság, depresszió, duzzadt ízületek, teljes testi fájdalom. Egyeseknél a fájdalom az elviselhetetlenségig fokozódhat.
Bár a fibromyalgia pontos okai egyelőre ismeretlenek, némely kutató szerint kialakulásában a stressz a fő bűnös, amely veszélyezteti az immunsejteket, és burjánzani engedi a szunnyadó vírusokat.
Pikkelysömör
Nem kizárt, hogy az emberiség közel három százalékát érintő bőrbetegséget, a pikkelysömört (psoriasis, pszoriázis) az immunrendszer túlműködése okozza. Az ember folyamatosan új bőrsejteket növeszt, és elhullajtja a régieket. Ahogy az új sejtek kifejlődnek, a felettük elhelyezkedő réteg kijjebb kerül, végül egy huszonnyolc napig tartó ciklus végén elhal. A pikkelysömörben szenvedőknél ez a folyamat mindössze négy nap alatt lezajlik.
Gyors termelődésük miatt a sejtek felgyülemlenek a bőr felületén, és vastag, vörös, fehéres pikkelyekkel borított foltokat hoznak létre, elsősorban a könyökön, a térden, a hajas fejbőrön, deréktájon, a tenyéren és a talpon. A pszoriázisban szenvedők kéz- és lábkörmei szintén igen gyorsan nőnek. A betegek tíz-harminc százalékánál ízületi gyulladás tünetei is mutatkoznak.
Hormonális és terhességi problémák
Tény, hogy az autoimmun betegségek kialakulásának kockázata lényegesen magasabb a nők körében, mint a férfiaknál. Ennek részben a nemek közötti hormonális különbség lehet az oka. Az oaklandi Mills College pszichológusprofesszora, dr. Elizabeth A. Bachen autoimmun betegségekben szenvedő nőket tanulmányoz.
„Úgy gondoljuk, hogy ezekben a betegségekben hormonális tényezők is szerepet játszanak – magyarázza Bachen. – A hormonok az immunrendszert oly módon befolyásolják, hogy megemelkedik az autoimmunitás kockázata.”
Sok esetben ugyancsak immunrendszeri probléma állhat a meddőség vagy a korai terhesség alatti vetélések hátterében. Mivel az embrió genetikailag idegen, a kutatókban felmerült a lehetőség, hogy bizonyos vetéléseknek az abnormális immunválasz lehet az oka. Feltételezésük szerint az anya szervezete ilyenkor mint idegen anyagot veti ki magából a fejlődő magzatot.
Raynaud-szindróma
Eddigi ismereteink alapján valószínűsíthető, hogy a Raynaud-szindróma ugyancsak autoimmun jellegű rendellenesség. A betegség jellegzetessége, hogy hideg hatására az ujjak és a lábujjak jéghideggé válnak, a bőr fehérre, illetve kékre színeződik, amikor pedig a testrészek újra felmelegszenek, erősen kivörösödnek. A tüneteket a hőmérséklet hirtelen változása, leginkább csökkenése idézi elő. Nem kell hozzá sok: a kellemetlen reakciókat már egy csomag mélyhűtött étel megérintése is kiválthatja.
Raynaud-roham esetén az ujjakban és a lábujjakban lévő erek összeszűkülnek, és elzárják az ujjak artériái vagy kapillárisai felé vezető véráramot. Ez feltehetőleg nem más, mint egy normális mechanizmus túlműködése, amelynek egyébként a központi testhőmérséklet fenntartása a célja azáltal, hogy a vérünket eltereli a lábunkból és a kezünkből, ha fázunk.
Az autizmus és az Alzheimer-kór
A kutatók bizonyítékokat keresnek arra, hogy vajon az autizmus összefüggésben állhat-e autoimmun folyamatokkal, mint ahogy azt sokan feltételezik. Az autizmus egyfajta fejlődési rendellenesség, amely számos szellemi és fizikai problémával jár együtt, például sérült beszéd- és kapcsolatépítési készséggel, illetve a szokványostól eltérő képzelőerővel és viselkedéssel.
Léteznek, akik szerint az autizmus az étrenddel is összefüggésben van. Ök úgy vélik, hogy bizonyos esetekben meghatározott diétával – például a búzából készült ételek vagy a tejtermékek kerülésével – a betegség visszafordítható. Ahhoz, hogy kiderüljön, vajon helytálló-e ez az elmélet, további kutatásokra van szükség.
Korábban egy tanulmány felvetette annak lehetőségét, hogy az immunrendszert ritka esetekben legyengítheti a kanyaró-mumpsz-rubeola elleni oltás (MMR), amelyet a gyermekek kétéves koruk előtt kapnak meg. Az 1988-ban nagy port kavart vizsgálatot azóta megismételték, de nem találtak kapcsolatot a védőoltás és az autizmus kialakulása között. Az eredeti tanulmány megjelenését követően a kockázat miatt aggódó szülők egy része visszautasította a védőoltást azokban az országokban, ahol az nem volt kötelező. Ezekben az országokban kanyarójárvány tört ki. Mivel nem igazolódott, hogy összefüggés volna az MMR-oltás és az autizmus között, továbbra is szerepel az oltási rendben.
Egy másik rendellenesség, amely az agyat támadja meg, az Alzheimer-kór, feltételezések szerint ugyancsak kapcsolatban állhat az immunrendszerrel. Az Alzheimer-kór egy degeneratív (sejtpusztulással járó) betegség, amely megtámadja az agy idegsejtjeit, s végül az összes agyi funkció elvesztéséhez vezet. A tudósok jelenleg vizsgálják, milyen szerepe lehet az immunrendszernek a glutamát nevű idegsejtpusztító aminosav termelésében.
A jövő most kezdődik
Sok-sok vizsgálatot kell még elvégezni ahhoz, hogy a kutatók teljes egészében átlássák az immunrendszer működésének roppant összetett folyamatait. Az immunrendszerre ható számos tényező közül jó néhányat csak nemrégiben kezdett megismerni az ember. A genetika, a környezetszennyezés vagy a táplálkozás például mind-mind hatással lehet az immunrendszerre, és szerepet játszhat olyan betegségek létrejöttében, amelyeket eddig nem hoztak összefüggésbe az immunrendszerrel.
A kutatók elismerik, hogy a hagyományos orvoslás ez idáig hatékonyabbnak bizonyult a tünetek csillapítása terén, mint a prevencióban vagy a gyógyításban. A sikeresen alkalmazott kezelés a mai napig azt jelenti, hogy szteroidok (kortizon, prednison) használatával tulajdonképpen elnyomják az immunrendszert. Mivel azonban ezek nemcsak a hibásan működő rész, de a teljes rendszer működését gátolják, a szteroidoknak jócskán akadnak hátulütői. A szakemberek folyamatosan keresik a biztonságosabb, hatékonyabb kezelési módokat.
Az utóbbi évtizedekben a kutatók nagyot léptek előre az immunrendszer rejtélyeinek feltárásában!
A ma vizsgált tézisek egy nap gyógymódot vagy megelőzési lehetőséget jelenthetnek majd bizonyos betegségekre. Ám higgye el, addig is sokat tehet a saját egészségéért!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.