Immunrendszer

A gyenge immunrendszer egyéb következményei

A korábbi cikkekben olyan betegségekről volt szó, amelyek határozottan kapcsolatban állnak az immunrendszerrel. A komp­likált sejtszintű működésnél az ok és az okozat megállapítása nem ilyen könnyű.

Itt olyan betegségekről olvashat, amelyek bizonyos szakemberek szerint összefüggnek az immunrendszerrel, noha például a szívbetegségről, a pikkelysö­mörről vagy az autizmusról biztosan nem is képzelnénk ezt.

Jegyezzük meg! További kutatások szükségesek annak tudományos bizonyítására, hogy az immunrendszer közvetlen szerepet játszik ezen állapotok kialakulásában, de addig is érdemes elgondolkodni a felvetéseken. Segíthet megérteni, mi minden befolyásolhatja egészségét.

Első számú gyanúsított: az immunrendszer

Az orvostudomány rohamléptékű fejlődése ellenére az emberi szervezet sok szempontból továbbra is talány. Némely tudósok úgy vélekednek, hogy a máig megmagyarázhatatlan betegségekre vonatkozó válaszok nagy része az immun­rendszerben rejlik. Olyan kutatások eredményeire hivatkoznak, amelyek szerint a legyengült immunrendszer eddig nem feltételezett módokon befolyásolhatja a szervezet működését. Továbbá bizonyítékuk van arra, hogy az immunrendszer külső körülmények által is veszélyeztetve lehet. Ilyen külső tényező a stressz, amit a korábbi kutatások során nem vettek figyelembe.

A kutatók felfedezték például, hogy a pszichológiai stressz beleavatkozhat az immunválaszba azáltal, hogy gátolja a fertőzések és betegségek leküzdésében részt vevő T-sejtek működését, valamint hátráltatja az antitestek termelődését.

„Egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a stressz befolyásolja az immunrendszer állapotát. Mostanra több tanulmány is kimutatta, hogy összeköttetések vannak az agy és az immunrendszer között, de mindmáig senki sem térképezte fel teljesen a két rendszer közötti kapcsolatokat – magyarázza dr. Anna L. Marsland, a Pittsburghi Egyetem Pszichiátriai Intézete magatartás-orvoslási programjának pszichológusa.

Egy kutatás során dr. Marsland és kollégái nyolcvannégy olyan fiatal felnőtt vé­rének antitestszintjét vizsgálták meg, akik standard háromszori hepatitis B-oltásban részesültek. A kutatók először a korábban kitöltött pszichológiai tesztek során le­fektetett személyiségjegyek alapján mérték az anti testválasz alakulását. Ezt követően stresszhelyzet elé állítva mérték meg az antitestszintet: a kísérletben részt vevőknek ötperces beszédet kellett tartaniuk, kevés felkészülési idővel.

Kutatási eredmények! A kutatók azt tapasz­talták, hogy azok az emberek, akiknek negatív volt a hozzáállása és magas a stressz-szintje, alacsonyabb antitestválaszt mutattak.

„A tapasztalat azt mutatja – mondja dr. Marsland -, hogy a stresszre hajlamos egyéneknél nagyobb az egészségügyi problémák kialakulásának kockázata. Előnyös volna számukra, ha megfelelő módszereket találnának az életükben fellépő stressz­helyzetek kezelésére.”

Dr. Marsland kutatása azt igazolja, hogy létezik összefüggés egy külső faktor – jelen esetben a stressz – és az immunrendszer között. Csakhogy a stressz pusztán egyetlen a sok körülmény közül, amely a kutatók szerint befolyásolhatja az immun­funkciót. Számos egyéb tényező létezik, beleértve a genetikát, az étrendet és a káros környezeti hatásoknak való kitettséget.

Folytatni, bővíteni kell a kutatásokat ahhoz, hogy megállapítást nyerjen, miként befolyásolják ezek a tényezők az immunrendszert önmagukban és egymással vegyítve, és ezáltal miként hatnak bizonyos betegségek ki­alakulására. A fejezet hátralevő részében tehát olyan konkrét betegségekről lesz szó, amelyekről egyes tudósok úgy vélik, hogy összefügghetnek az immunrendszerrel.

Szívbetegség

Régóta ismeretes, hogy a túlsúly szerepet játszhat a szívbetegség kialakulásában, és a tudósok azt is feltárták, hogy az immunrendszerre ugyancsak hatással lehet. Az Észak-Karolina állambeli Appalachi Állami Egyetem és a kaliforniai Loma Linda Egyetem kutatói közös tanulmányt készítettek, amelynek eredményei alapján megállapították:

Eredmény: a túlsúlyos embereknek nagyobb valószínűséggel gyen­gébb az immunrendszere, mint azoknak, akiknek nincs súlyfeleslegük.

A vizsgálatban részt vevő túlsúlyos nők vérében magasabb volt a speciális, leukocitáknak és neutrofil granulocitáknak nevezett immunsejtek száma. A kutatók szerint a magasabb leukocitaszint hozzájárulhat a szívbetegséghez azáltal, hogy fo­kozza a plakk lerakódását az artériák falára, amikor az érfalakat krónikus fertőzés, gyulladás vagy egyéb károsodás éri. Továbbá, ha a neutrofil granulociták felhalmo­zódnak, olyan szabad gyököket, illetve enzimeket bocsátanak ki, amelyek károsít­hatják az artériák falát. Ez szintén lerakódások kialakulásához, végül pedig szívbe­tegséghez vezethet.

Krónikus fáradtság szindróma és fibromyalgia

Nem is olyan régen, ha valaki gyengélkedésre, fáradtságra és ízületi vagy izom­fájdalmakra panaszkodott, az orvos csak legyintett. Manapság a krónikus fáradtság szindrómát valódi betegségnek tekintik. Jellegzetes tünetei a hat hónapig vagy annál hosszabb ideig tartó súlyos fáradtság, emlékezetkiesés, torokfájás, nyirok­mirigy-érzékenység, izom- és ízületi fájdalom, illetve fejfájás.

A tudósok nincsenek még tisztában vele, mi is okozza a krónikus fáradtság szindrómát. Sokan úgy vélik, hogy több tényező együttes hatására alakul ki.

Az első számú gyanúsított a rosszul működő immunrendszer.

Bizonyos tanul­mányok kimutatták, hogy a természetes ölősejtek száma és aktivitása alacsonyabb a krónikus fáradtság szindrómában szenvedőknél. (A természetes ölősejtek olyan sejtek, amelyek megtámadják a szervezetbe behatoló mikroorganizmusokat.)

Ehhez hozzáadódhat más kutatóknak az a megfigyelése, mely szerint a külső kö­rülmények, például a stressz vagy egy vírusfertőzés a citokinek, az immunsejtek által termelt hírvivő fehérjék mennyiségének növekedéséhez vezethet. Kiválasz­tódásuk a többi érzékeny sejtben olyan reakciókat válthat ki, amelyek krónikus fá­radtság szindrómához vezethetnek.

Sok krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegnél állapítanak meg fibromyalgiát is. A nehéz diagnosztizálhatósága miatt láthatatlan betegségnek is nevezett fibromyalgia 3,7 millió amerikai felnőttet érint. A leggyakoribb tünet a nagy kiter­jedésű izom- és csontfájdalom, de egyéb velejárói is lehetnek: rendkívüli fáradtság, irritábilisbél szindróma, fejfájás, szívdobogás, zavartság, depresszió, duzzadt ízüle­tek, teljes testi fájdalom. Egyeseknél a fájdalom az elviselhetetlenségig fokozódhat.

Bár a fibromyalgia pontos okai egyelőre ismeretlenek, némely kutató szerint ki­alakulásában a stressz a fő bűnös, amely veszélyezteti az immunsejteket, és burjánzani engedi a szunnyadó vírusokat.

Pikkelysömör

Nem kizárt, hogy az emberiség közel három százalékát érintő bőrbetegséget, a pik­kelysömört (psoriasis, pszoriázis) az immunrendszer túlműködése okozza. Az ember folyamatosan új bőrsejteket növeszt, és elhullajtja a régieket. Ahogy az új sejtek ki­fejlődnek, a felettük elhelyezkedő réteg kijjebb kerül, végül egy huszonnyolc napig tartó ciklus végén elhal. A pikkelysömörben szenvedőknél ez a folyamat mindössze négy nap alatt lezajlik.

Gyors termelődésük miatt a sejtek felgyülemlenek a bőr fe­lületén, és vastag, vörös, fehéres pikkelyekkel borított foltokat hoznak létre, első­sorban a könyökön, a térden, a hajas fejbőrön, deréktájon, a tenyéren és a talpon. A pszoriázisban szenvedők kéz- és lábkörmei szintén igen gyorsan nőnek. A be­tegek tíz-harminc százalékánál ízületi gyulladás tünetei is mutatkoznak.

Egyes kutatók úgy vélik, hogy a pikkelysömört az immunrendszer fokozott T-sejt-termelése okozza. Feltételezésük szerint e túlzott reakciót egy-egy fertőzés, valamely gyógyszer, dohányzás, klíma- vagy hormonális változás idézi elő.

Hormonális és terhességi problémák

Tény, hogy az autoimmun betegségek kialakulásának kockázata lényegesen ma­gasabb a nők körében, mint a férfiaknál. Ennek részben a nemek közötti hormo­nális különbség lehet az oka. Az oaklandi Mills College pszichológusprofesszora, dr. Elizabeth A. Bachen autoimmun betegségekben szenvedő nőket tanulmányoz.

„Úgy gondoljuk, hogy ezekben a betegségekben hormonális tényezők is szerepet játszanak – magyarázza Bachen. – A hormonok az immunrendszert oly módon befolyásolják, hogy megemelkedik az autoimmunitás kockázata.”

Sok esetben ugyancsak immunrendszeri probléma állhat a meddőség vagy a korai terhesség alatti vetélések hátterében. Mivel az embrió genetikailag idegen, a kutatókban felmerült a lehetőség, hogy bizonyos vetéléseknek az abnormális immunválasz lehet az oka. Feltételezésük szerint az anya szervezete ilyenkor mint idegen anyagot veti ki magából a fejlődő magzatot.

Klinikai vizsgálatokkal pró­bálják elemezni, hogy az apa sejtjeivel történő immunizálás segíthet-e vajon az anya immunrendszerének fejlesztésében, ám a jelentős felfedezésekre ezen a téren még várnunk kell.

Raynaud-szindróma

Eddigi ismereteink alapján valószínűsíthető, hogy a Raynaud-szindróma ugyan­csak autoimmun jellegű rendellenesség. A betegség jellegzetessége, hogy hideg hatására az ujjak és a lábujjak jéghideggé válnak, a bőr fehérre, illetve kékre színeződik, amikor pedig a testrészek újra felmelegszenek, erősen kivörösödnek. A tüneteket a hőmérséklet hirtelen változása, leginkább csökkenése idézi elő. Nem kell hozzá sok: a kelle­metlen reakciókat már egy csomag mélyhűtött étel megérintése is kiválthatja.

Raynaud-roham esetén az ujjakban és a lábujjakban lévő erek összeszűkülnek, és elzárják az ujjak artériái vagy kapillárisai felé vezető véráramot. Ez feltehetőleg nem más, mint egy normális mechanizmus túlműködése, amelynek egyébként a központi testhőmérséklet fenntartása a célja azáltal, hogy a vérünket eltereli a lá­bunkból és a kezünkből, ha fázunk.

Fontos megjegyezni, hogy a Raynaud-szind­róma bizonyítottan az immunrendszerhez kapcsolódó betegségek (pl. lupusz, szkleroderma, reumatoid artritisz) tünete is lehet, de előfordulhat anélkül is, hogy autoimmun rendellenesség állna a háttérben.

Az autizmus és az Alzheimer-kór

A kutatók bizonyítékokat keresnek arra, hogy vajon az autizmus összefüggésben állhat-e autoimmun folyamatokkal, mint ahogy azt sokan feltételezik. Az autiz­mus egyfajta fejlődési rendellenesség, amely számos szellemi és fizikai problémával jár együtt, például sérült beszéd- és kapcsolatépítési készséggel, illetve a szokvá­nyostól eltérő képzelőerővel és viselkedéssel.

Kutatási eredmények! Kutatásai során dr. Vijendra Singh, az Utah Állami Egyetem Biotechnológiai Központjának kutatóprofesszora az általa vizsgált gyermekek némelyikének vérében olyan autoantitesteket talált, amelyek az agy egy bizonyos fehérjéje ellen dolgoznak. Dr. Singh elmélete sze­rint, ha megtámadják ezt a fehérjét, az agy bizonyos pályái nem fejlődnek ki ren­desen, és autizmus alakulhat ki.

Léteznek, akik szerint az autizmus az étrenddel is összefüggésben van. Ök úgy vélik, hogy bizonyos esetekben meghatározott diétával – például a búzából ké­szült ételek vagy a tejtermékek kerülésével – a betegség visszafordítható. Ahhoz, hogy kiderüljön, vajon helytálló-e ez az elmélet, további kutatásokra van szükség.

Korábban egy tanulmány felvetette annak lehetőségét, hogy az immunrend­szert ritka esetekben legyengítheti a kanyaró-mumpsz-rubeola elleni oltás (MMR), amelyet a gyermekek kétéves koruk előtt kapnak meg. Az 1988-ban nagy port kavart vizsgálatot azóta megismételték, de nem találtak kapcsolatot a védőoltás és az autizmus kialakulása között. Az eredeti tanulmány megjelenését követően a kockázat miatt aggódó szülők egy része visszautasította a védőoltást azokban az országokban, ahol az nem volt kötelező. Ezekben az országokban ka­nyarójárvány tört ki. Mivel nem igazolódott, hogy összefüggés volna az MMR-oltás és az autizmus között, továbbra is szerepel az oltási rendben.

Egy másik rendellenesség, amely az agyat támadja meg, az Alzheimer-kór, fel­tételezések szerint ugyancsak kapcsolatban állhat az immunrendszerrel. Az Alz­heimer-kór egy degeneratív (sejtpusztulással járó) betegség, amely megtámadja az agy idegsejtjeit, s végül az összes agyi funkció elvesztéséhez vezet. A tudósok je­lenleg vizsgálják, milyen szerepe lehet az immunrendszernek a glutamát nevű idegsejtpusztító aminosav termelésében.

Érdekesség: vannak, akik úgy vélik, hogy az Alzheimer-kórt részben egy vírus idézi elő. Szerintük azok az emberek, akik geneti­kailag fogékonyak az Alzheimer-kórra, és emellett gyenge az immunrendszerük, érzékennyé válhatnak bizonyos vírusokra, és az kiválthatja a betegséget. Az el­méletek alátámasztására itt is további kutatások szükségesek.

A jövő most kezdődik

Sok-sok vizsgálatot kell még elvégezni ahhoz, hogy a kutatók teljes egészében át­lássák az immunrendszer működésének roppant összetett folyamatait. Az im­munrendszerre ható számos tényező közül jó néhányat csak nemrégiben kezdett megismerni az ember. A genetika, a környezetszennyezés vagy a táplálkozás pél­dául mind-mind hatással lehet az immunrendszerre, és szerepet játszhat olyan be­tegségek létrejöttében, amelyeket eddig nem hoztak összefüggésbe az immun­rendszerrel.

A kutatók elismerik, hogy a hagyományos orvoslás ez idáig hatéko­nyabbnak bizonyult a tünetek csillapítása terén, mint a prevencióban vagy a gyó­gyításban. A sikeresen alkalmazott kezelés a mai napig azt jelenti, hogy szteroidok (kortizon, prednison) használatával tulajdonképpen elnyomják az immunrend­szert. Mivel azonban ezek nemcsak a hibásan működő rész, de a teljes rendszer működését gátolják, a szteroidoknak jócskán akadnak hátulütői. A szakemberek folyamatosan keresik a biztonságosabb, hatékonyabb kezelési módokat.

Az utóbbi évtizedekben a kutatók nagyot léptek előre az immunrendszer rej­télyeinek feltárásában!

A ma vizsgált tézisek egy nap gyógymódot vagy megelő­zési lehetőséget jelenthetnek majd bizonyos betegségekre. Ám higgye el, addig is sokat tehet a saját egészségéért!

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.