Betegségek és megelőzésük

Combnyaktörés kezelése

Tünetek

A combnyaktörés leggyakoribb oka az elesés, főleg a hatvanöt éven túliak körében: az időskori elesések 1 százaléka combnyaktöréssel vég­ződik. Sajnos korántsem olyan veszélytelen, mint a kar- vagy a lábtörés: a combnyaktöréses idősek 20-36 százaléka egy éven belül meghal. (Ebben szerepet játszhat persze az is, hogy az érintettek nagy része idősotthonba, krónikus osztályra kerül, ahol gyakran lelkileg is feladják a küzdelmet.)

A combnyaktörés megelőzésének két fő módja: az elesés elkerülése és csontjaink szilárdságának megőrzése, hogy ha mégis balesetet szenvedünk, törés helyett zúzódással megússzuk.

Tipp! A naponta szedett kalcium és D-vitamin 19%-kal mérsékli a combnyaktörés kockázatát.

Prevenció első körben

Kalcium és D-vitamin naponta. Az ajánlott megnövelt napi bevitel: 1200 mg kalcium (2 adagban) és legalább 1000 NE D-vitamin. Ezzel a kombinációval megelőzhető a csontritkulás, amelynek hatására a cson­tok porózussá, likacsossá, tehát törékennyé válnak.

Kutatási eredmények! Nyolc kutatás ered­ményeinek összesítése során kiderült, hogy e két tápanyag-kiegészítő 19 százalékkal mérsékli a combnyaktörés kockázatát. Meglepő módon a D-vitamin még az elesés ellen is véd: egy nagyszabású vizsgálat szerint több mint háromnegyedével gyakrabban szenvednek ilyen balesetet a D-vitamin-hiányos idős emberek, mint azok, akiknek a szervezete kellő mennyiségben tartalmazza ezt a fontos vegyületet.

Séta a háztömb körül. Mégpedig rendszeresen! Akinek gyönge a lába, azt négyszeresen fenyegeti a combnyaktörés. A lábizmok erősítésének, karbantartásának egyik leghatékonyabb, ősi módja a gyaloglás. Lehetőleg a hét minden napján szánjunk félórát egy tempós, kiadós sétára, akár a háztömb körül, akár valahol a zöldben. Iktassunk be néhány guggolást és támadóállásos pozitúrát is. Az egyensúly- és a láberősítés másik kiváló módja a tajcsi, amely a vizsgálatok szerint hatékonyan véd az elesés ellen.

Jó szem, biztos járás. Rossz látásnál két és félszeresére nő az elesés veszé­lye. Az ilyen jellegű balesetek hátterében gyakran szürkehályog áll, amitől az érintett homályosan lát; ma már rutinműtéttel gyógyítható.

Gyógyszerhatások. Nyugtatók, antidepresszánsok, szívgyógyszerek (pél­dául szívritmus-szabályozók) és vízhajtók (diuretikumok) hatására a já­rás bizonytalanná válhat. Az már önmagában is rontja az egyensúlyér­zéket, ha három- vagy többféle gyógyszert szedünk, függetlenül a szer típusától. A felírt orvosságok szedését azonban önkényesen nem szabad abbahagyni, csak a doktor jóváhagyásával – ezt a szabályt igyekezzünk mindig betartani.

Biztonság a lakásban. Sokat segít, ha lakásunk rendezett, a padló csúszásmentes, és a mozgást nem akadályozzák bútorok vagy egyéb tárgyak, hovatovább élőlények. Egy felgyűrődő szőnyeg, padlóváza, hosszabbító, lépcsőszegély, kilógó asztalláb, egy folyton útban lévő macska vagy egy körülöttünk sündörgő kiskutya komoly baleset oko­zója lehet. Érdemes küszöbmentessé tenni a lakást, manapság különben is nagy divat. Szükség esetén kérjünk szakszerű segítséget.

Prevenció második körben

Több fényt! Sokan takarékosságból nem gyújtanak elég fényt a lakásban, pedig félhomályban nem láthatók jól az akadályok, tehát még az éles szemű ember is könnyen eleshet. Tegyünk a lámpákba energiatakarékos égőt (megéri az egyszeri nagy költséget): egy 21, 23 wattos égő fényereje az EU-ban már nem engedélyezett, hagyományos 100 W-os izzó fény­erejének felel meg. A szobába lépve azonnal gyújtsunk villanyt, ha nincs elég fény.

Vidám ember ritkán botlik. A depressziós ember kétszer gyakrabban esik el, mint az, akinél nem áll fenn ilyen pszichés probléma. Az összefüggés nem világos; talán a hiányos táplálkozásból, a túlzott alkoholfogyasz­tásból vagy a rossz kedélyállapotból eredő figyelem-összpontosítási nehézség állhat a háttérben. Gyógyszermellékhatás sem kizárt, noha a korszerű antidepresszánsok nemigen okoznak szédülést. Mindenesetre, aki érintett, kezeltesse magát, hiszen a depresszióból ki lehet gyógyulni!

Folyadékpótlás. A folyadékpótlásra mindig ügyelni kell, főleg időskorban, amikor a szomjúságérzet gyengül, illetve amikor vizelet-visszatartási problémák miatt nem iszunk eleget (lásd még: Inkontinencia). Ha a szer­vezet nem kap elég folyadékot, a vérnyomás süllyed, szédülés lép fel, romlik az egyensúlyérzék, aminek szinte egyenes következménye az elesés. Mindig legyen nálunk egy kis palackban ivóvíz, és rendszeresen kortyolgassunk belőle!

Csípőtömés. Gyógyászati segédeszközöket árusító üzletben kapható párnás vagy vattás csípőbetét, amely a csípőre erősítve a ruha alatt hord­ható. Az idősotthonok lakói körében végzett felmérések azt mutatják, hogy 23 százalékos védelmet nyújt combnyaktörés ellen.

Összefoglalás

Okai. A combnyaktörések 95 százalékát elesés okozza. Főleg időskorban gyakori, amikor a csontritkulás következtében a csontok már nem elég erősek.

Figyelmeztető tünetek. A meggyengült látás és egyen­súlyérzék, gyakori szédülés növe­li az elesés kockázatát. A csont­ritkulásnak nincsenek érzékel­hető tünetei, de ötvenéves kor felett minden törés arra utalhat, hogy a csontsűrűség már nem megfelelő. A combnyaktörés erős fájdalmat és járásképtelenséget okoz, a sérült nem tudja fel­emelni az érintett oldali lábát.

Új fejlemények. Eddig csak rákbetegeknek adták a csontszö­vet állományának megtartását szolgáló zoledronsavat. Nemrég kiderült, hogy másra is jó: comb­nyaktörés esetén a műtéti keze­lést követő három hónapon belül intravénás infúzióként beadott készítmény a két éven belüli új törés kockázatát 35 százalékkal, a törésből eredő elhalálozásét közel 30 százalékkal csökkenti!

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.