Fejfájás – melyek a leggyakoribb okai férfiak esetében?
Volt-e már olyan érzése, mintha satuba fogták volna a fejét, vagy mintha egy manó feszegetné a koponyáját, hogy kitörhessen? Érzett-e már olyan fájdalmat, mintha tüzes nyársat döftek volna az agyába? Ha igen, legyen üdvözölve a klubban. A legtöbb férfi ugyanis évente átéli e rémes fejfájások egyikét.
Fejfájás minden mennyiségben
A legtöbb esetben a fejfájás nem szól egyébről, mint magáról a fejfájásról. Ez azt jelenti, hogy legyen bár iszonyúan gyötrelmes, általában nem valamely más betegség tünetéről van szó.
Néha azonban nagyobb baj is húzódhat a fejfájás hátterében. Az agyhártyagyulladás jellegzetes tünete például a nyakmerevséggel, lázzal, fényérzékenységgel és kiütésekkel társuló fejfájás. A szélütések egyik típusánál (a szubarachnoidális agyvérzésnél) szintén hirtelen, nagyon erős fejfájás jelentkezik, legtöbbször elgyengüléssel és hányingerrel kísérve. A reggeli ébredéskor sem szűnő, állandó fejfájás agydaganatra utalhat.
1. Tenziós fejfájás
Szorító vagy izomgörcsös fejfájásnak is nevezik. Ez a leggyakoribb típus a három közül, a fejfájásos esetek mintegy 70 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. A férfiak 69 százaléka él át az élete során ilyen fejfájást.
A tenziós fejfájás többnyire kétoldali, és nincs behatárolható középpontja. Sokszor érezni merevséget az állkapocs, a hát felső része és a nyak izomzatában. Olyan, mintha szoros lenne az ember fejbőre. Nem ritka, hogy olyan érzés, mintha satuba szorították volna a fejét. A tenziós fejfájást legtöbbször a stressz, illetve a kimerültség okozza. A szem hosszas erőltetése, az érzelmi problémák, a fogcsikorgatás, a koffeinhiány, sőt, akár a rágógumizás is kiválthatja ezt a típusú fejfájást. Ugyanígy az okok között szerepel a rossz testtartás vagy a hosszas számítógépezés is
- Krónikus fejfájások és tünetei
- Akut fejfájások típusai és okai
- Rohamokban jelentkező fejfájások
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- A fej egészére kiterjed, nincs jól meghatározható középpontja.
- Néha feszültségérzet és fájdalom jelentkezik az állkapocsban, a hát felső részében, a nyakban és a fejbőrben is.
- Satuszerű szorítás a fejben.
2. Migrén
A fejfájások mintegy egynegyedét a migrénes esetek alkotják, amelyek többnyire a nőket sújtják. A migrénre való hajlam örökletes; a tanulmányok szerint a migrénes személyek 70-80 százalékánál ez a panasz családi vonás.
Maga a migrén szó görög eredetű, és azt jelenti, hogy ‘a koponya fele’, amely igen találó elnevezés. Az esetek többségében ugyanis a bénítóan erős fájdalom a fejnek csupán az egyik oldalán jelentkezik. A migrénes fájdalmat lüktetőnek szokták jellemezni, és sokszor egyéb tünetek is jelentkeznek: hányinger, hányás, az arc egyik oldalának érzéketlensége, hideg kéz, fény-, zaj- és mozgásérzékenység. A migrénes roham néhány órától akár 3 nap hosszan is tarthat, és hetente többször is vagy pár évben egyszer-egyszer ismétlődhet.
A migrént szokták vaszkuláris fejfájásnak is nevezni, mivel sokak szerint a fej egyik oldalán lévő erek meg-duzzadása, avagy összehúzódása okozza. Más kutatók szerint viszont a migrénnek semmi köze a vérerekhez, mivel az agy bizonyos idegsejthálózatainak abnormális működése okozza.
Habár a migrén többnyire váratlanul tör az emberre, sok beteg beszámolója említ egyfajta látászavart, „migrénes aurát” a roham előfutáraként. Az aura általában villódzó fényekből, cikcakkos, hullámos vonalakból, sötét foltokból, a perifériás látás időszakos elvesztéséből, színfoltokból áll. Ezek a víziók mindössze 10 perccel, fél órával a migrénroham előtt jelentkeznek, így a betegnek sokszor arra se marad ideje, hogy egy csendes, sötét helyet keressen, ahol lepihenhet.
- Szörnyű erejű fájdalom jelentkezik többnyire csak az egyik oldalon, általában a szemüregtől felfelé.
- A fájdalom sokszor a szívveréssel együtt lüktet.
- Az arc egyik fele érzéketlenné válhat.
Az ilyen fejfájás sokszor éjszaka tör az emberre, hirtelen, kínzó fájdalmat érez a feje valamelyik oldalán, legtöbbször a halántéknál vagy a szemgolyó mögött. A fájdalomnak megfelelő oldali szem könnyezni kezdhet, és szintén azon az oldalon az orr bedugulhat, illetve váladékozhat. A fájdalom egyenletes és éles, nem pedig lüktető. A fejfájásnak ez a típusa viszonylag ritka, és az okát sem ismerjük pontosan. Egy kutató felismerte, hogy a panaszosok több mint 80 százaléka kék vagy világosbarna szemű. Férfiaknál nyolcszor gyakoribb, mint nőknél, és akiknél előfordul, gyakorta erős dohányosok, illetve iszákosak. Sajnos az is kiderült, hogy az alkoholizálás és a dohányzás megszüntetése nem jelent megoldást az egyoldali fejfájás elmulasztására. Sokszor szokták – helytelenül – kizárólag női problémaként kezelni a fejfájást. Igazából nincs nagy különbség, hiszen az élet során a nők 99, míg a férfiak 93 százaléka találkozik valamilyenféle fejfájással. Míg a két nem esetében a tenziós fejfájás egyformán gyakorinak számít, jellegzetes ivari különbség mutatkozik a másik két típus, a migrén és az egyoldali fejfájás tekintetében. Mintegy háromszor annyi nő szenved migrénben, mint férfi, habár az orvosi kutatások szerint a migrén a férfiaknál is elég gyakori. Az egyoldali fejfájás viszont tipikusan férfibántalom, hiszen mintegy nyolcszor olyan gyakran alakul ki esetükben, minta nőknél. Ha migréntől vagy egyoldali fejfájástól szenved, keresse fel az orvosát, mivel a kezeléshez először is egy szakértő diagnózisára van szükség. Habár a tenziós fejfájás többnyire jól reagál a házi gyógymódokra, he mégsem akarna elmúlni, vagy rendszeressé válna, mindenképpen kérje ki orvosa véleményét. Ha visszatérő jellegű a fejfájása, nagy segítséget fog jelenteni az orvosnak, ha naplót vezet a tünetekről. írja fel a pontos dátumot és időpontot, amikor a fájdalom kezdődött és abbamaradt; a fájdalom elhelyezkedését, jellegét és erősségét. Azt is jegyezze fel, hogy milyen okokra gyanakszik, amelyek előidézhették a szenvedést: ételek, erős fény, cigarettafüst. Fontosak lehetnek az egyéb kísérő tünetek is, mint amilyen a hányinger vagy a fény- és zajérzékenység. Az esetek kis százalékában a fejfájás egyéb súlyos, orvosi beavatkozást igénylő betegség tünete is lehet. Keresse fel az orvost, ha szokatlan fejfájást észlel, vagy: Ha tartósan fáj a feje, vagy olyan erős a fájdalom, hogy megzavarja a napi tevékenységét, ideje ellenlépéseket tenni. Az orvos olyan különleges kezeléseket is felírhat, amelyekre önmagától nincs módja, például oxigénmaszkos belélegzést. Az alábbiakban felsorolunk néhány egyszerűbb eljárást. Leggyakrabban valamely vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót szedhet fejfájás ellen (nem-szteroid alapú gyulladáscsökkentőt), mint amilyen az aszpirin vagy az ibuprofen. Ha ezek hatástalanok, és krónikus fejfájása vagy migrénje van, az orvos felírhat egy receptre kapható szert is – igen nagy a választék. Mindig tartsa azonban észben, hogy ha elkezd komoly fájdalomcsillapítókat szedni, előbb-utóbb egyre nagyobb adagra lesz szüksége a hasonló eredmény eléréséhez, sőt, a gyógyszerek szedésének abbahagyásakor elvonási tünetként is jelentkezhet fejfájás. Ezért amíg lehet, mindig próbálja meg valamilyen természetes módszerrel kezelni a fejfájását. Ha alaposan megmozgatja az izmait, az agyban természetes fájdalomcsillapítók, endorfinok termelődnek nagy mennyiségben. Terelje el figyelmét a fájdalomról gondolkodást igénylő feladattal. Meditáljon. Tanuljon meg néhány relaxációs és stresszoldó gyakorlatot. Az idegesség és a düh sokszor fokozza a fejfájást. A jégtömlő vagy a hűtőgéltasak jó hatással lehet, ha a fájó pontra szorítja. A tenziós fejfájás ellen hatékony lehet, ha a fej és a nyak illeszkedési pontját masszírozza a nyakszirtjén 10 percen keresztül. Ezután dörzsölgesse a halántékát, majd a nyak és a hát illeszkedési pontját. A legjobb természetesen egy szakavatott masszőr segítsége – a jó masszázs ellazítja az izomzatot, enyhíti a fájdalmat, és segít a relaxációban. Amikor csak lehet ne gyógyszert, hanem valamilyen természetes eljárást használjunk a fejfájás ellen. Ezek közé tartozik a jó öreg jégtömlő is.3. Egyoldali fejfájás
Kiket fenyeget leginkább a fejfájás?
A férfi és a nő fejfájása
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A fejfájás legjobb ellenszerei
1. Gyógyszerek
2. Testmozgás
3. Relaxáció
4. Jegelés
5. Masszázs
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.