• fejfájás
• migrén

Fejfájás – melyek a leggyakoribb okai férfiak esetében?

Volt-e már olyan érzése, mintha satuba fogták volna a fejét, vagy mintha egy manó feszegetné a koponyáját, hogy kitörhessen? Érzett-e már olyan fájdalmat, mintha tüzes nyársat döftek volna az agyába? Ha igen, legyen üdvözölve a klubban. A legtöbb férfi ugyanis évente átéli e rémes fejfájások egyikét.

Fejfájás minden mennyiségben

A legtöbb esetben a fejfájás nem szól egyébről, mint magáról a fejfájásról. Ez azt jelenti, hogy legyen bár iszonyú­an gyötrelmes, általában nem vala­mely más betegség tünetéről van szó.

Néha azonban nagyobb baj is hú­zódhat a fejfájás hátterében. Az agy­hártyagyulladás jellegzetes tünete pél­dául a nyakmerevséggel, lázzal, fény­érzékenységgel és kiütésekkel társuló fejfájás. A szélütések egyik típusánál (a szubarachnoidális agyvérzésnél) szintén hirtelen, nagyon erős fejfájás jelentkezik, legtöbbször elgyengülés­sel és hányingerrel kísérve. A reggeli ébredéskor sem szűnő, állandó fejfájás agydaganatra utalhat.

1. Tenziós fejfájás

Szorító vagy izomgörcsös fejfájásnak is nevezik. Ez a leggyakoribb típus a három közül, a fejfájásos esetek mint­egy 70 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. A férfiak 69 százaléka él át az élete során ilyen fejfájást.

A tenziós fejfájás többnyire kétol­dali, és nincs behatárolható közép­pontja. Sokszor érezni merevséget az állkapocs, a hát felső része és a nyak izomzatában. Olyan, mintha szoros lenne az ember fejbőre. Nem ritka, hogy olyan érzés, mintha satuba szorí­tották volna a fejét. A tenziós fejfájást legtöbbször a stressz, illetve a kime­rültség okozza. A szem hosszas erőlte­tése, az érzelmi problémák, a fogcsi­korgatás, a koffeinhiány, sőt, akár a rágógumizás is kiválthatja ezt a típusú fejfájást. Ugyanígy az okok között sze­repel a rossz testtartás vagy a hosszas számítógépezés is

• A fej egészére kiterjed, nincs jól meghatározható középpontja.
• Néha feszültségérzet és fájdalom jelentkezik az állkapocsban, a hát felső részében, a nyakban és a fejbőrben is.
• Satuszerű szorítás a fejben.

2. Migrén

A fejfájások mintegy egynegyedét a migrénes esetek alkotják, amelyek többnyire a nőket sújtják. A migrénre való hajlam örökletes; a tanulmányok szerint a migrénes személyek 70-80 százalékánál ez a panasz családi vonás.

Maga a migrén szó görög eredetű, és azt jelenti, hogy ‘a koponya fele’, amely igen találó elnevezés. Az esetek többségében ugyanis a bénítóan erős fájdalom a fejnek csupán az egyik ol­dalán jelentkezik. A migrénes fájdal­mat lüktetőnek szokták jellemezni, és sokszor egyéb tünetek is jelentkeznek: hányinger, hányás, az arc egyik oldalá­nak érzéketlensége, hideg kéz, fény-, zaj- és mozgásérzékenység. A migré­nes roham néhány órától akár 3 nap hosszan is tarthat, és hetente többször is vagy pár évben egyszer-egyszer is­métlődhet.

A migrént szokták vaszkuláris fej­fájásnak is nevezni, mivel sokak sze­rint a fej egyik oldalán lévő erek meg-duzzadása, avagy összehúzódása okozza. Más kutatók szerint viszont a migrénnek semmi köze a vérerekhez, mivel az agy bizonyos idegsejthálózatainak abnormális működése okozza.

Habár a migrén többnyire váratla­nul tör az emberre, sok beteg beszá­molója említ egyfajta látászavart, „migrénes aurát” a roham előfutára­ként. Az aura általában villódzó fé­nyekből, cikcakkos, hullámos vona­lakból, sötét foltokból, a perifériás látás időszakos elvesztéséből, színfol­tokból áll. Ezek a víziók mindössze 10 perccel, fél órával a migrénroham előtt jelentkeznek, így a betegnek sokszor arra se marad ideje, hogy egy csendes, sötét helyet keressen, ahol lepihenhet.

• Szörnyű erejű fájdalom jelentkezik többnyire csak az egyik oldalon, általában a szemüregtől felfelé.
• A fájdalom sokszor a szívveréssel együtt lüktet.
• Az arc egyik fele érzéketlenné válhat.

3. Egyoldali fejfájás

Az ilyen fejfájás sokszor éjszaka tör az emberre, hirtelen, kínzó fájdalmat érez a feje valamelyik oldalán, leg­többször a halántéknál vagy a szemgo­lyó mögött. A fájdalomnak megfelelő oldali szem könnyezni kezdhet, és szintén azon az oldalon az orr bedu­gulhat, illetve váladékozhat. A fájda­lom egyenletes és éles, nem pedig lük­tető.

A fejfájásnak ez a típusa viszony­lag ritka, és az okát sem ismerjük pon­tosan. Egy kutató felismerte, hogy a panaszosok több mint 80 százaléka kék vagy világosbarna szemű. Férfiak­nál nyolcszor gyakoribb, mint nőknél, és akiknél előfordul, gyakorta erős do­hányosok, illetve iszákosak. Sajnos az is kiderült, hogy az alkoholizálás és a dohányzás megszüntetése nem jelent megoldást az egyoldali fejfájás elmu­lasztására.

• Általában a fej egyik oldalán, a szemgolyó mögött vagy a halántéknál jelentkező fájdalom.
• A fájdalom egyenletes és éles.
• A fájdalommal azonos oldalon váladékozhat az orr és könnyezhet a szem.

Kiket fenyeget leginkább a fejfájás?

• Azokat, akik hosszan tartó stressznek vannak kitéve: az érzelmi stressz ugyanis az izmok folyamatos megfeszülését okoz­za, amely könnyen fejfájáshoz vezethet. A fizikai megterhelés, mint amilyen a rossz testtartás is, szintén okozhat fejfájást.
• Azokat, akiknél családi vonás a migrén.
• Azokat, akik allergiásak bizonyos ételekre. A fejfájások 10-40 százaléka, különösen pedig a migrének nagy hányada vezethető vissza ételérzékenységre. Személyenként változhat a hatás kialakulása, azonban a migrénkeltő élelmiszerek (vörösbor, csokoládé, sajt, koffein, aszpartám stb.) többségében olyan alkotóelemek vannak, amelyek összehúzzák vagy éppen tágítják az agyi vérereket.
• Azokat, akik rendszertelenül étkeznek, illetve alszanak. Az alvási és étkezési szokásokat megzavaró események tenziós fejfájást okozhatnak.

A férfi és a nő fejfájása

Sokszor szokták – helytelenül – kizárólag női problémaként kezelni a fejfájást. Igazából nincs nagy különbség, hiszen az élet során a nők 99, míg a férfiak 93 százaléka találkozik valamilyenféle fejfájással. Míg a két nem esetében a tenziós fejfájás egyformán gyakorinak számít, jellegzetes ivari különbség mutatkozik a másik két típus, a migrén és az egyoldali fejfájás tekintetében.

Mintegy háromszor annyi nő szenved migrénben, mint férfi, habár az orvosi kutatások szerint a migrén a férfiaknál is elég gyakori. Az egyoldali fejfájás viszont tipikusan férfibántalom, hiszen mintegy nyolcszor olyan gyakran alakul ki esetükben, minta nőknél.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha migréntől vagy egyoldali fejfájástól szenved, keresse fel az orvosát, mivel a kezeléshez először is egy szakértő diagnózisára van szükség. Habár a tenziós fejfájás többnyire jól reagál a házi gyógymódokra, he mégsem akarna elmúlni, vagy rendszeressé válna, mindenképpen kérje ki orvosa véleményét.

Ha visszatérő jellegű a fejfájása, nagy segítséget fog jelenteni az orvosnak, ha naplót vezet a tünetekről. írja fel a pontos dátumot és időpontot, amikor a fájdalom kezdődött és abbamaradt; a fájdalom elhelyezkedését, jellegét és erősségét. Azt is jegyezze fel, hogy milyen okokra gyanakszik, amelyek előidézhették a szenvedést: ételek, erős fény, cigarettafüst. Fontosak lehetnek az egyéb kísérő tünetek is, mint amilyen a hányinger vagy a fény- és zaj­érzékenység. Az esetek kis százalékában a fejfájás egyéb súlyos, orvosi beavatkozást igénylő betegség tünete is lehet. Keresse fel az orvost, ha szokatlan fejfájást észlel, vagy:

• A fejfájás egyre súlyosabb mértéket ölt.
• A fejfájás nem múlik el az otthoni kezeléstől úgy, ahogyan eddig.
• A fejfájás merev nyakkal, lázzal, sugárhányással párosul.
• Idegrendszeri tünetek kísérik a fej­fájást, mint érzéketlenség, bizsergés, izomgyengeség, szédülés, látászavar, bizonytalan járás.

A fejfájás legjobb ellenszerei

Ha tartósan fáj a feje, vagy olyan erős a fájdalom, hogy megzavarja a napi tevékenységét, ideje ellenlépéseket tenni. Az orvos olyan különleges kezeléseket is felírhat, amelyekre önmagától nincs módja, például oxigénmaszkos belélegzést. Az alábbiakban felsorolunk néhány egyszerűbb eljárást.

1. Gyógyszerek

Leggyakrabban valamely vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót szedhet fej­fájás ellen (nem-szteroid alapú gyulladás­csökkentőt), mint amilyen az aszpirin vagy az ibuprofen. Ha ezek hatástalanok, és kró­nikus fejfájása vagy migrénje van, az orvos felírhat egy receptre kapható szert is – igen nagy a választék. Mindig tartsa azonban észben, hogy ha elkezd komoly fájdalom­csillapítókat szedni, előbb-utóbb egyre nagyobb adagra lesz szüksége a hasonló eredmény eléréséhez, sőt, a gyógyszerek szedésének abbahagyásakor elvonási tü­netként is jelentkezhet fejfájás. Ezért amíg lehet, mindig próbálja meg valamilyen ter­mészetes módszerrel kezelni a fejfájását.

2. Testmozgás

Ha alaposan megmozgatja az izmait, az agyban természetes fájdalom­csillapítók, endorfinok termelődnek nagy mennyiségben.

3. Relaxáció

Terelje el figyelmét a fájdalomról gondol­kodást igénylő feladattal. Meditáljon. Tanuljon meg néhány relaxációs és stresszoldó gyakorlatot. Az idegesség és a düh sokszor fokozza a fejfájást.

4. Jegelés

A jégtömlő vagy a hűtőgéltasak jó hatás­sal lehet, ha a fájó pontra szorítja.

5. Masszázs

A tenziós fejfájás ellen hatékony lehet, ha a fej és a nyak illeszkedési pontját masszírozza a nyakszirtjén 10 percen keresztül. Ezután dörzsölgesse a halánté­kát, majd a nyak és a hát illeszkedési pontját. A legjobb természetesen egy szakavatott masszőr segítsége – a jó masszázs ellazítja az izomzatot, enyhíti a fájdalmat, és segít a relaxációban.

Amikor csak lehet ne gyógyszert, hanem valamilyen természetes eljárást használjunk a fejfájás ellen. Ezek közé tartozik a jó öreg jégtömlő is.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.