• rándulás
• törés

Rándulás és húzódás és fáradásos törés a hátban

Rándulás

Az ízületi szalagok elasztikus kötőszövetből álló szívós kötegek, amelyek az ízületek körül kötik össze a csontokat – így hozzájárulnak az ízület megerősítéséhez, stabilizálásá­hoz, és lehetővé teszik, hogy csak bizonyos irányba mozog­hassunk, mivel különben összeesnénk, akár a rongybabák.

Amikor egy szalag megsérül, a hozzátartozó ízület szer­kezeti épsége is károsodik, és működésében zavarok jelent­keznek. Ekkor beszélünk rándulásról. Ám ha egy trauma elég súlyos ahhoz, hogy az ínszalagban kárt tegyen, akkor valószínűleg a környező lágy részek is sérülnek. A rándulás olykor nehezen gyógyul. Mivel a szalagok összekötőkként működnek, kevesebb vér jut el hozzájuk, így nem részesülnek kellő mértékben a javuláshoz elenged­hetetlen oxigénből, és a sérülés miatt felhalmozódott salak­anyagok sem távoznak megfelelő ütemben.

A hát rándulásakor a csigolyákat egyenesen tartó szalagok károsodnak, ami fájdalomhoz és működészavarhoz vezet. Az orvosok mindig óvatosan kezelik a rándulásokat, hiszen előfordulhat, hogy más rendellenesség áll a háttérben.

Mi segíthet?

Pihenjen, és állítsa helyre a gerinc menti izmok és lágy szövetek keringését. A szalagok vérellátásának biztosítása érdekében ügyeljen a körülöttük lévő területek keringésének normalizálására. Az izmok egyensúlyba hozása sok időt vesz igénybe, legyen türelmes. Ne feledkezzen meg elegendő folyadék beviteléről sem. A mozgás és az izomlazítás megkönnyítésére vegyen be valamilyen enyhe, nem szteroid gyulladásgátlót (amilyen az ibuprofen vagy a naproxen).

Húzódás

A húzódás általában az ágyéki gerincszakaszt érinti, és az izmok, inak vagy szalagok megerőltetésével vagy szakadá­sával járó sérülés. A hát meghúzódhat, ha túlterheljük – pél­dául gereblyézünk -, miután hosszú ideje nem mozogtunk, és megsérülhet például egy nehéz tárgy felemelésekor is.

A hátizmok a test legnagyobb izmai közé tartoznak. A törzsmerevítő izomcsoport az ágyéki gerincszakasz alsó részétől egészen a fejig húzódik. Az ebbe a csoportba tartozó izmok összehangolt működése révén tudunk egyenesen állni, előre- és hátrahajolni, illetve elfordulni. Mivel állandóan szükség van rájuk, a kifáradás ellen úgy védekeznek, hogy egymásnak adogatják a feladatokat, és meghatározott sor­rendben aktiválódnak. így vagyunk képesek kiegyenesedni és gördülékenyen mozogni. Amikor viszont ez az izomcso­port meghúzódik, akár minden mozdulat fájdalmas lehet.

A törzsmerevítő izomzat nem az egyetlen veszélyeztetett izomcsoport. A medencén át futó horpaszizom szintén meg­húzódhat, ami az ágyéki gerinc kimerülését vonja maga után. Néha a húzódást más sérülés, például porckorongbántalom is okozhatja, ezért fokozott óvatosságra van szükség.

Mi segíthet?

A legtöbb húzódás teljesen gyógyítható. Próbáljon meg lazí­tani, hogy a gerinc körüli izmok és lágy szövetek keringése helyreálljon, és csökkenjen a gyulladt ideggyökökre nehe­zedő nyomás. Igyon sok vizet, nehogy kiszáradjon. Vegyen be enyhe, nem szteroid gyulladásgátlót (ibuprofent vagy naproxent), így a fájdalom nem akadályozza a mozgásban.

Fáradásos törés

Az egészséges csont folyton megújuló, dinamikus szerv. Állandó átépülését a csontképző és csontfaló sejtek (osteoblastok és osteoclastok) biztosítják. Az egészséges csontszövetben a két sejtcsoport munkája egyensúlyban van, tehát ugyanannyi épül fel, mint amennyi lebomlik.

A csont az igénybevételre sűrűségének növelésével válaszol, vagy osteoblastokat termel, hogy megerősítse a terhelés alatt álló területet. Ezt azonban nem teheti korlátlanul. Amikor a csontot érő stressz (folyamatos vagy ismétlődő trauma ugyanazon a helyen) akkora, hogy a csont megújulóképessége már nem tud lépést tartani vele, a csontsejtek gyorsabban szívódnak fel, mint amilyen ütemben újratermelődnek. Ennek következtében a csont belső (trabecularis) állományában mikrotörések jönnek létre. Ha az állapotot kiváltó erőhatások továbbra is fenn­állnak, a repedések a tömör csontfelszínig (corticalis réte­gig) mélyülnek. A corticalis csont érintettségét nevezzük fáradásos törésnek. Amennyiben a stressz nem szűnik meg, teljes törés következhet be.

Mikor következik be?

Fáradásos törés akkor következik be, amikor az egész­séges csont felszínére hosszú ideig túl nagy erő nehezedik (például hosszútávfutáskor). Patológiás vagy spontán törés a valamilyen elváltozás (csontritkulás, csontciszta, jóindu­latú csontképző tumor, azaz osteoid osteoma, vagy rosszin­dulatú szarkómás daganat) miatt meggyengült csontok nor­mál terhelés alatt vagy anélkül bekövetkező törését jelenti.

Fáradásos törés gyakran fordul elő a medence- és a keresztcsontnál, ám ez a fajta törés még gyakoribb a II. lábközépcsont feje alatt és a szárkapocscsont alsó végén. A fáradásos törés figyelmeztető jelzés is lehet, közbülső állomás a csontzúzódás (ami sok-sok mikrotörést jelent a csont felszínén) és a teljes törés között. A csontritkulásban szenvedőknél a csigolyák kompressziós törésének, a comb­nyaktörésnek, valamint a keresztcsont törésének az előhír­nöke lehet. Akárhogyan is, a fáradásos törés mindig túlzott igénybevételre utal. Feltétlenül kérjen egy röntgenvizsgála­tot, amellyel kimutatható, pontosan hol található a sérülés.

Mi segíthet?

A terheléses törés azt jelenti, hogy a csontfelszín folytonos­sága megszakad. A gyógyulás egyik legfontosabb feltétele a pihenés (rögzíteni is kell, ha lehet). A sérült területet tehát kímélje, a teste többi részét azonban nyújtó- és erősí­tőgyakorlatokkal igyekezzen „karbantartani”. A mozgás a vérkeringés serkentése miatt is elengedhetetlen. Igyon sok vizet, nehogy kiszáradjon – ez késleltetné a felépülést. Vegyen be enyhe, nem szteroid gyulladásgátlót (például ibuprofent vagy naproxent), így a fájdalom nem akadályoz­za a mozgásban és az azt követő lazításban.

Orvosa beleegyezése nélkül viszont ne kezdje el az edzé­seket – a legjobb, ha meg is mutatja neki ezt a könyvet, a gyakorlatokhoz készült illusztrációkkal. Nyújtáskor lassan és óvatosan mozogjon. A sok apró mozdulat együtt jelentős javulást fog hozni. Legyen türelmes. Ne feledje, hogy a nyújtómozdulatok önmagukban nem járhatnak fájdalom­mal. Az edzést ideiglenesen megszakíthatja, és tízperces jeges borogatással csillapíthatja a háta fájós pontját. A nyúj­tást és a borogatást többször is váltogathatja, amíg nem szűnik a fájdalom, és nem sikerül visszanyernie a mozgás­terjedelmét. Vigyázat: a törött részt nem szabad mozgatni!

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.