Szívbelhártya-gyulladás tünetei
Tünetek
A szívbelhártya-gyulladás tünetei gyakran bizonytalanok és a szívfertőzés típusa és helye szerint változnak.
- Heveny bakteriális szívbelhártya-gyulladás: magas láz, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, gyorsan rosszabbodó állapot, amely keringési elégtelenséghez vezethet.
- Szubakut bakteriális szívbelhártya-gyulladás: hőemelkedés, influenzaszerű tünetek, például hidegrázás, ízületi fájdalmak, kimerültség és rossz közérzet. Esetleg stroke, diffúz fájdalom és véres vizelet is előfordulhat.
- Műbillentyű-endocarditis: a fenti tünetek mellett ritmuszavar és egyéb szívműködési rendellenesség.
- Jobb oldali endocarditis: láz, mellhártyagyulladásra jellemző fájdalom, amely mély lélegzetvételnél és köhögésnél rosszabbodik. Vérrögök következtében tüdőembólia és súlyos légzési zavar is kialakulhat.
Veszélyeztetett csoportok
Ma azok a legveszélyeztetettebbek, akik szivbillentyű hibával születnek, vagy akiknek beültetett mesterséges szívbillentyűjük van. A jobb oldali endocarditis, amely a szív jobb oldali billentyűit érinti, többnyire azoknál lép fel, akik intravénás drogokat használnak, vagy akik huzamosabb ideig intravénás infúziót kapnak.
Kialakulása
A szívbelhártya-gyulladás oka, hogy baktériumok (ritkábban gombák) telepednek meg a szívbillentyűkön, ahol miniatűr karfiolhoz hasonló lerakódásokat képeznek. Ez a betegség gyakran alattomosan kezdődik, az influenza vagy más vírusos fertőzés tüneteit utánozza. Korai tünetei közé tartozik a kimerültség, a hőemelkedés, az ízületi fájdalom és a gyengeség. A kórokozók telepei egyre növekednek, kilyukaszthatják a billentyűket, eltorzíthatják alakjukat, ami miatt a véráramlás rendellenes lesz. A szívbelhártya-gyulladás gyanúja akkor merül fel, ha a sztetoszkóppal szívzörej hallható. Ez akkor keletkezik, amikor a vér beteg billentyűn halad át.
A fertőzés helyén gyakran kis rögök képződnek, amelyek leszakadva belépnek a véráramba, majd más szervekben elzárják a vékony ereket. Attól függően, hová kerülnek, az elsodródott vérrögök stroke-ot, véres vizeletet, súlyos légszomjat, végtagfájdalmat vagy zsibbadást okozhatnak. Ha nem kezelik, a fertőzés számos szövődményhez vezethet, így szívelégtelenséget, vérmérgezést, agyhártyagyulladást okozhat.
Mit tegyünk?
A lehető leghamarabb forduljunk orvoshoz, ha az influenzaszerű tünetek állandósulnak és rosszabbodnak, különösen akkor, ha műbillentyűnk van vagy ismert szívbetegségben szenvedünk. Kövessük az orvos utasításait, a megelőzésre szedett antibiotikumokat illetően.
Kezelés
Gyógyszerelés
A beteget kórházba utalják, ahol nagy dózisban, intravénásán antibiotikumot (vagy gombás fertőzés esetén gombaellenes gyógyszert) kap. Elsőként legtöbbször penicillint adnak a baktériumfertőzés okozta szívbelhártya-gyulladásra, mert ez többféle baktérium ellen hat. Ha közben kiderül, hogy a kórokozók a penicillinnel szemben ellenállók, vagy ha a beteg allergiás erre a gyógyszerre, másik antibiotikumot adhatnak.
Műtéti kezelés
A baktériumtelepek eltávolítására, szükség esetén a beteg billentyű műbillentyűre való cseréjére gyakran szívbillentyűműtétet kell végrehajtani. A műtétet rendszerint 24-72 óráig tartó antibiotikumos kezelés után végzik, de ha a szívbelhártya-gyulladás során a szívműködés nagymértékben romlik, akkor hamarabb.
Megelőzés
A megelőzés a legjobb módszer a szívbelhártya-gyulladás ellen. Ha mesterséges szívbillentyűnk van, vagy a a betegség előtt is volt szívzörejünk vagy egyéb billentyűzavarunk, gondoskodjunk róla, hogy fogorvosunk és minden orvosunk tudja, veszélyeztetettek lehetünk endocarditis szempontjából. Ezért megelőzésképpen minden olyan eljárás előtt vegyünk be antibiotikumot, amely lehetővé teszi, hogy baktérium jusson a véráramba. Ilyen a foghúzás, a fogágykezelés és minden vérzéssel járó fogorvosi kezelés, továbbá minden műtéti vagy invazív vizsgálat. Bőrgyulladás vagy légúti fertőzés esetén is forduljunk orvoshoz, hogy kell-e antibiotikumot szedni a bakteriális endocarditis elleni védekezés érdekében.
Alternatív terápiák
- Táplálékkiegészítők: A béta-glukagont is tartalmazó gomba- és élesztőkivonatok serkentik az immunrendszert. Több norvég és belga vizsgálat kimutatta, hogy a béta-1,3- és a béta-1,6-glukagon fokozza a védekezőképességet a bakteriális és vírusfertőzésekkel szemben. A vizsgálatok szerint a felnőtteknél napi 750 mg-os adagokkal lehet a legjobb hatást elérni. Mivel azonban ezek a nagy adagok meglehetősen drágák, néhány cég alacsonyabb dózisú bétaglukagon-termékeket kínál, amelyek a tapasztalatok alapján szintén hatékonyan javítják az immunitást.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.