Fájdalom enyhítése

Szívinfarktus felismerése és kezelése

Tünetek

  • Több mint tizenöt percig tartó mellkasi fájdalom vagy súlyos nyomásérzés, más esetekben fájdalom a gyomor környékén vagy a háton.
  • A mellkasból kiinduló fájdalom, amely kisugárzik a vállba, a karba, a hátba vagy az állba, rendszerint a bal oldalon.
  • Légszomj, esetleg ájulás.
  • Hányinger, hányás, erőteljes verejtékezés és szorongás.

Veszélyeztetett csoportok

A szívinfarktus kockázati tényezői alapvetően két csoportra oszthatók: az egyikbe tartoznak azok, amelyek ellen nem tehetünk semmit, a másikba azok, amelyek kiküszöbölhetők vagy csökkenthetők. A következők ellen nem tehetünk semmit:

  • Előrehaladott kor: a szívrohamok több mint fele, a halálos kimenetelű esetek nyolcvan százaléka hatvanöt éves kor után lép fel.
  • Örökletes tényezők: ha a családban előfordult korai (ötvenéves kor előtti) szívinfarktus, nagyobb a kockázata a hasonlóan korai szívinfarktusnak.
  • Nem: noha a szívinfarktus mindkét nemnél vezető helyet tölt be a halálos betegségek sorában, a férfiakat fiatalabb korban éri el ez a betegség. A változást követően azonban a szívinfarktus előfordulása a nők között emelkedni kezd, s hatvan-hatvanöt éves kor körül az előfordulási arány a férfiak és a nők között kiegyenlítődik.

Az alábbiakban olyan kockázati tényezők szerepelnek, amelyeken változtatni lehet.

  • Magas vérnyomás: definíciója szerint ez állandó jelleggel 140/90 Hgmm feletti értéket jelent.
  • Magas vér összkoleszterin-szint: általában 5,2 mmol/l feletti értékként határozzák meg.
  • Cukorbetegség: különösen a kettes típusú, ami felnőttkorban jelentkezik és igen gyakori.
  • Dohányzás: a szívroham következtében beállt halálos esetek 30-40%-áért tartják felelősnek.
  • Elhízás: ha a testtömegindex harminc vagy annál magasabb. Az egyéb lehetséges kockázati tényezők közé tartozik még a mozgásszegény életmód, a stressz, a homocisztein és a fibrinogén fehérjék magas szintje a vérben, valamint az ún. A típusú személyiség bizonyos velejárói, mint a túl sok ellenséges érzelem és az indulatosság. A legfrissebb eredmények szerint idetartoznak még a chlamydia baktériumok okozta fertőzések és az ínygyulladás is, amelyek kapcsán érelmeszesedés kialakulására hajlamosító gyulladás lép fel.

Kialakulása

A szívinfarktus akkor fordul elő, ha az egyik koszorúér elzáródása miatt a szívizom nem jut oxigénhez és tápanyaghoz, és ezért elhal. Az infarktus károsíthatja a szív elektromos ingerületvezető rendszerét, s emiatt súlyos, akár halálos ritmuszavar léphet fel.

A gyógyulás kilátásai jók abban az esetben, ha a szívinfarktus a szívizomnak csak kis részét károsította, és nem érintette a ritmusszabályozó rendszert. A legsúlyosabbak a szív fő pumpáló kamráját, a bal kamrát érintő infarktusok, mert ezek csökkentik a szívnek azt a képességét, hogy ellássa a testet vérrel. Általában véve az a szívinfarktus, amely miatt a szívizom legalább negyven százaléka elhal, tartós munkaképtelenséget vagy halált okoz.

Figyelem! A szívinfarktus nőknél gyakran sokkal kevésbé jellegzetes tünetekkel jár, mint a férfiaknál, például a nők gyomor-vagy hátfájást érezhetnek szorító mellkasi érzés helyett. Ezért a nőknél gyakran később derül ki a pontos diagnózis. Emiatt a nőknél magasabb a szívinfarktus következtében beálló halálozási arány, mint a férfiaknál. Minden nőnek többet kellene tudnia az első számú gyilkosnak számító infarktus tüneteiről, s azonnal orvosi segítséget kell kérnie, ha a tüneteket észleli magán vagy hozzátartozóján.

Mit tegyünk?

Az egyetlen és legfontosabb dolog, amit tehetünk, hogy felhívjuk a mentőket (104), és közöljük velük, hogy valószínűleg szívinfarktusunk van. Ne vesztegessük az időt családorvosunk kihívásával, életbevágóan fontos, hogy a lehető leggyorsabban kórházba érjünk! A szívinfarktus áldozatainak több mint a fele életét veszti, mielőtt kórházba kerül, nagyon gyakran azért, mert nem keresnek azonnal orvosi segítséget. Mivel tüneteik bizonytalanok, inkább bevesznek valamilyen gyomorsav-szabályozó tablettát, vagy várnak, hogy a tünetek rosszabbodnak-e.

Félnek a szégyentől, hogy kiderül, mindössze emésztési zavar vagy szorongási roham okozta tüneteiket. Ha túlélik is, a későn érkező kezelés gyakran maradandó szívkárosodást eredményez, amelyet az új gyógyszerekkel és sürgősségi eljárásokkal meg lehetett volna előzni.

Miközben a segítség érkezésére várunk, rágjunk el egy közönséges aszpirint (ne enterosolvens bevonattal rendelkezőt), és próbáljunk meg olyan nyugodtak és mozdulatlanok lenni, amennyire csak lehetséges. Ha van, tegyünk a nyelvünk alá

Forradalmi újdonságok

A bal kamrai hypertrophia (megnagyobbodás) – a szív fő pumpáló kamráját alkotó izomszövet kóros megvastagodása -a szívinfarktus egyik gyakori következménye. Egy ígéretes új eljárás során a túlnőtt szívizomból kivágnak egy szegletet, amelynek következtében a kamra hatékonyabban tud dolgozni, és csökken a szívelégtelenség és más szövődmények kockázata.

Kezelés

A mentők gyorsan ellenőrzik az alapvető életfunkciókat (vérnyomás, szívverés, légzés), és már a kórházba vezető úton elkezdhetik a sürgősségi ellátást. A kórházban az orvosok azonnal EKG-vizsgálatot végeznek, ellenőrzik, hogy vannak-e az elektrokardiogramon a szívinfarktusra jellemző elváltozások. Vérvizsgálatot is rendelnek, hogy lássák, emelkedett-e a sérült szívizomból felszabaduló enzimek szintje a vérben. Végezhetnek még echokardiográfiás vizsgálatot, amelynek során ultrahanghullámok segítségével vizsgálják a szív szerkezetét és működését. Angiográfiás vizsgálattal, szívkatéter segítségével festéket injekcióznak a koszorúerekbe, így lehet látni az elzáródott érszakaszt. (Ezt nem szokták sürgősséggel végezni.)

Gyógyszerelés

Morfium, nyugtató adható a fájdalom enyhítésére és a szorongás oldására. A beteg oxigént kaphat orrszondán vagy maszkon át. Az aszpirin a további vérrögök kialakulásának kockázatát akadályozza.

A vérrögök feloldását célzó trombusoldó kezelés bevezetése harminc-ötven százalékkal csökkentette a szívinfarktus okozta halálozást a kórházakban. A kezeléssel a maradandó szövetelhalás megelőzhető, ha a gyógyszert az infarktus első hat-hét, de még hatékonyabb, ha az első három órájában megkapja a beteg.

Az első néhány órában adott béta-blokkolók és az angiotenzint konvertáló enzimgátlók (ACE-gátlók) a szív terhelését csökkentik. Egy 1999-es tanulmány szerint 20-25%-kal csökkenthető segítségükkel a szívroham és a stroke okozta halálozási arány.

Műtéti kezelés

Kétféle eljárással lehet a szívinfarktus okozta károsodás kockázatát mérsékelni, amelyek bizonyos körülmények között életmentők is lehetnek. Ezeket a kardiológián végzik.

  • Az angioplasztika olyan eljárás, amelynek során vékony, ballonban végződő csövet (katéter) vezetnek be az ágyék vagy a kar verőerén keresztül egészen addig, amíg el nem érik azt a helyet, ahol a koszorúér elzáródott. Ott a ballon felfújásával kitágítják a verőeret, hogy a vér akadálytalanul áramolhasson a véredényben.
  • A szívkoszorúér-bypass műtét során a test egy másik részéből kivett egészséges érdarabokkal iktatják ki a szűkült érszakaszt, hogy javítsák a szívizom vérellátását. Ezt a műtétet a gyógyulás időszakában végzik, vagy azoknál az instabil anginában szenvedő betegeknél, akiknél magas az infarktus kockázata.

Gyógyulás és rehabilitáció

A beteget, amint lehet, felkeltik és mozgatják. Szövődménymentes esetben öt nap után, de néha még hamarabb elbocsátják a kórházból – különösen vonatkozik ez azokra, akiket sikeresen kezeltek vérrögoldó gyógyszerekkel. Amennyiben lehetséges, bevonják őket egy rehabilitációs programba, amelynek része a gyógytorna, a táplálkozási tanácsadás, a csoport- és családterápia és a dohányzásról való leszokást elősegítő program. Ezek célja az életmódbeli változtatás, hogy így csökkentsék a szívinfarktus újbóli előfordulásának veszélyét.

Megelőzés

A szívinfarktus halálozási aránya a felére csökkent az utóbbi harminc évben, amely főleg a kockázati tényezőket csökkentő, hatékonyabb gyógykezelésnek köszönhető. Az alábbiak bizonyítottan hatékonyak:

  • A magas koleszterinszint és vérnyomás csökkentése, a cukorbetegség kezelése.
  • Kis dózisú alvadásgátló terápia, amely napi egy tabletta bevételét jelenti.
  • A dohányzásról való leszokás. Még jobb, ha el sem kezdjük.
  • Testedzés legalább húsz-harminc percig hetente háromszor vagy négyszer.
  • Több tanulmány kimutatta, hogy napi egy pohár bor – vörös vagy fehér – szintén csökkenti a szívinfarktus kockázatát. Mértékletességre van azonban szükség, mert a túl sok alkohol sok más szerv mellett a szívet is károsítja.