• elme
• kezelések

Mentális problémával küzdők kezelése

Hosszabb távon…

Ha ön vagy valaki a szerettei közül súlyos mentális problémával küzd valószínű, hogy hosszú távú kezelés vár önökre. Az új gyógyszereknek, valamint a problémák újszerű megközelítésének köszönhetően az elmúlt néhány évtizedben óriási előrelépések történtek e betegségek megismerésének és kezelésének terén.

Figyelje a változásokat!

A pszichés problémák heveny szakaszait vagy a betegségek kiújulását gyakran jelzik előre olyan viselkedésbeli változások, amelyek napokkal, hetekkel vagy akár hónapokkal a tünetek előtt jelentkeznek. Ha az alábbi listán szereplő viselkedésbeli vagy érzelmi változásokat veszi észre saját magán vagy egy gondozott személyen, ideje szakemberhez fordulni.

Íme a lista:

• fokozódó szorongás és/vagy ingerültség,
• nehézségek a figyelem-összpontosítás vagy az emlékezés terén,
• depresszió vagy öngyilkossági gondolatok,
• rögeszmés ragaszkodás szokatlan új ötletekhez,
• viselkedésbeli változások, például túlzott barátságosság, vagy éppen visszahúzódás,
• jelentős hangulatváltozások,
• „működési zavarok,” az illető képtelen ellátni a munkáját vagy tanulással kapcsolatos feladatait,
• ok nélküli gyanakvás másokkal szemben,
• szociális elszigetelődés,
• korábban élvezettel űzött tevékenységek kerülése.

A „súlyos mentális zavar” kifejezést általában olyan, tartósan fennálló állapotokra használják, amelyek komoly nehézségeket okoznak az élet néhány területén. Ezek közé a rendellenességek közé tartozik például a skizofrénia, a bipoláris zavar (mániás depresszió), a skizoaffektív zavar, a súlyos hangulati problémák és a demencia. Fontos tudni, hogy az érintetteknek a mentális probléma miatti esetleges korlátok ellenére is van lehetőségük teljes és tartalmas életet élni: dolgozhatnak, kapcsolataik lehetnek, utazhatnak, sportolhatnak, zenélhetnek, táncolhatnak és kiélhetik művészi hajlamaikat. Bár sok esetben ma még sincs olyan kezelés, amely végleges gyógyulást eredményezne, elégedett és boldog életet élhetnek családjuk és barátaik körében.

Töltse ki az életét!

Egy súlyos mentális zavarokkal foglalkozó civil szervezet munkatársai szerint a gyógyulást leginkább az segíti elő, ha a beteg amennyire csak lehet, megpróbál aktív életet élni, és nem engedi, hogy a mentális problémák minden mást elnyomjanak.

Ebben segíthetnek az alábbi ötletek:

• Fogadja el önmagát! Ha belátja, hogy időnként nehézségei vannak, az segíthet felfegyverezni magát mindazon képességekkel és problémakezelő stratégiákkal, amelyek szükségesek az élete erősebb alapokon történő újjáépítéséhez.
• Szedje a gyógyszereit! Elég valószínű, hogy súlyos mentális zavar esetén folyamatosan kell gyógyszert szednie. Igyekezzen minél többet megtudni a felírt gyógyszerről, s orvosával együttműködve próbálják kimunkálni a legmegfelelőbb kezelési tervet.
• Ha az illető öngyilkossággal fenyegetőzik, haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot pszichiáterrel vagy mentálhigiénés szakemberrel. Ha kell, a rendőrséget is értesítheti. Ha arról beszél, hogy a jövő kilátástalan, és nincs remény a dolgok jobbra fordulására, kérdezze meg tőle, szokott-e öngyilkosságra gondolni. Ne féljen attól, hogy ezzel megsérti, vagy netán „bogarat ültet a fülébe”! Ha valóban megfordult már a fejében az öngyilkosság gondolata, akkor megkönnyebbülés lesz a számára, hogy beszélhet róla, és ez a szó szoros értelmében életmentőnek bizonyulhat.Felajánlhatja, hogy az illető nevében felveszi a kapcsolatot valakivel, aki segíthet.
• A telefonos lelki elsősegély szolgálatok segítségét hazánkban évente sok tízezren veszik igénybe. Közös zöld számuk (80) 505 505. A szolgálatok hívása ingyenes és a hívó anonim marad.
• Reménykedjen! A reménytelenség tehetetlenséget szül. Segít a továbblépésben, ha célt talál az életében.
• Játsszon! Barbara Fredrickson amerikai pszichológus professzor szerint a játék örömet okoz, fokozza a kreativitást, és megerősíti a szociális kapcsolatokat olyanokkal, akiknek a nehéz időkben számíthat a segítségére. Mindegy, hogy teniszezik, vagy csak vicceket mesélnek egymásnak egy barátjával, a lényeg, hogy találjon valamit, amiben örömét leli.
• Alkosson! A Journal of Psychiatric and Mentái Health Nursing (Pszichiátriai és mentálhigiénés ápolási folyóirat) című szaklap egy 2007-es cikke szerint a zenélés, a festés és az egyéb kreatív tevékenységek elvonhatják a figyelmet az aggodalmakról vagy „a hangokról”, reményt és célt adhatnak, és segítenek megbirkózni az adott helyzettel.
• Összpontosítson az erősségeire! Olyan dolgokat csináljon, amelyek jól mennek, és ne olyanokat, amelyek gondot okoznak. Legyen büszke rá, hogy a nehézségei ellenére is elboldogul az életben.

Újra munkában

A mentális problémákból való felépülést nagyban segíti, ha – akárcsak részmunkaidőben is – visszatér dolgozni. Ez ugyanis növeli az önbecsülését – bár elsőre a gondolat egy kicsit ijesztőnek tűnhet.

Az alábbi tanácsok segítenek megkönnyíteni a munkába történő visszailleszkedését:

• Nézzen be! Mielőtt újra munkába állna, tegyen egy látogatást a munkahelyén, hogy üdvözölje a kollégáit, és újból megbarátkozzon a munkahelyi környezettel.
• Csak lassan! Kérdezze meg főnökét vagy a HR-vezetőt, hogy nem dolgozhatna-e részmunkaidőben.
• Ha kell, változtasson! Kérdezze meg, nem dolgozhatna-e más időbeosztással vagy más munkakörben, ha úgy gondolja, hogy az megkönnyítené a visszailleszkedését.

Amennyiben állásváltoztatáson gondolkozik, tegye fel magának a következő kérdéseket:

• Hol akarok dolgozni?
• Milyen jellegű munkát akarok végezni?
• Milyen támogatásra lesz szükségem? Ki segíthet munkát keresni?

A helyi munkaügyi központ – ahol külön is foglalkoznak a mentális problémákkal küszködő személyekkel – segíthet a válaszadásban nemcsak ezekre, hanem sok más kérdésre is. Az azonban elképzelhető, hogy súlyos mentális zavarban szenvedő betegekkel kapcsolatban nincsenek tapasztalataik.

Segítségnyújtás másnak

Ha úgy gondolja, hogy egy ön számára fontos személyt a visszaesés fenyeget, igyekezzen arra biztatni őt, hogy kérje szakember segítségét. Mutasson rá, hogy a stressz, a szorongás vagy az egyéb tünetek megnehezíthetik helyzete kezelését, s ajánlja fel neki, hogy elkíséri az orvoshoz. Ha az illető ezt nem akarja, ön viszont úgy érzi, hogy szükség lenne szakszerű segítségre, érdemes lehet az adott személy nevében segítséget kérni.

Íme még néhány ötlet:

• Törekedjen arra, hogy az érintettet minél kevesebb stresszhatás érje.
• Mutasson megértést, ha az illető fél, zavarodott, vagy úgy érzi, nagy bajban van.
• Hallgassa meg, és próbálja megérteni, hogyan érezhet.
• Ne ítélkezzen, és ne javasolja azt, hogy változtasson a viselkedésén. Bátorítsa, hogy beszéljen az érzéseiről.
• Ne erőltessen rá megoldásokat – inkább arra vezesse rá, hogy ő vegye kézbe az irányítást.
• Legyen türelmes és dicsérje meg, ha hajlandó segítséget kérni.

Segélykérés válsághelyzetben

Elképzelhető, hogy olyan helyzetbe kerül, amikor, azonnali segítségre van szüksége. Több forrásból számíthat tanácsra és támogatásra.

• Háziorvos: Meglátogathatja a pácienst az otthonában is.
• Közösségi mentálhigiénés gondozó: Gyakran a háziorvosokkal vagy a közösségi mentálhigiénés központban dolgozik.
• Közösségi mentálhigiénés koordinátor :Pszichiáterek, gondozók, szociális munkások, foglalkozásterapeuták, klinikai pszichológusok és szükség szerint mások együttműködését szervező szakember.
• Kríziskezelés :Vészhelyzetben igénybe vehető segítség, amellyel el lehet kerülni a kórházi ápolást, s a páciens otthonában vizsgálják meg és kezelik. Szükség esetén megszervezhetik a kórházi felvételt is. Ezt a célt szolgálja a pszichiátriai forródrót telefonos szolgálat is.
• Sürgősségi osztály :Lehet, hogy elérhető ügyeletes pszichiáter is, aki segíthet, bár ha sokat kell rá várni, az fokozhatja a stresszt.
• Önkéntes szervezetek: Segíthetnek, hogy a beteg megkapja a szükséges szakszerű gondozást.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.