Gyermekbetegségek

Vérzések elállítása, teendők

Egy szétroncsolt ér miatti vérkifolyás.

Mi történik

Különféle jellemzői vannak a vérér típusától (véna, artéria, hajszálér) függően és aszerint, hogy a vér a testbe befelé vagy abból kifelé folyik:

  • Külső vérzés: a sérülés a felszíni ereket érinti, a bőrön keletkező roncsolódás miatt lehetővé válik, hogy a vér ki­felé folyjon. Ha vénás ér sérült, a vér sötétebb színű, egyenletesen, lassan, folyamatosan folyik. Artériás a vérzés, ha a színe élénkpiros, lüktetve folyik a szívverések ritmusára. Ha a hajszálerek sérültek (a bőr alatti és a bőr felszínén lévő kis átmérőjű erek), akkor a vérzés piros és mérsékelt.
  • Belső vérzés: ha a vér a szervezet bel­sejébe folyik, és benne marad a testben (pl. a hasüregben a lép vérzésekor). Ha a sérülés a hajszálereket érinti, akkor zúzódás vagy vérömleny alakul ki, ami gyorsan fölszívódik. Ha közepes vagy nagy átmérőjű erek sérülnek és a sérülés nem látható, akkor komolyabb következményei lehetnek.[brbr]Ez a típusú belső vérzés a következő tünetekkel jelentkezik: sápadtság, hideg és lilás kéz és lábfej, izgatottság, gyenge, időnként szinte érzékelhetetlen pulzus, szapora szívverés, gyors és lihegő, felszíni légzés, látászavar és kínzó szomjúság

Mit tegyünk

Nagyon fontos, hogy felismerjük a vérzés fajtáját, mert csak így tudunk megfelelően segíteni, illetve eldönteni, szükség van-e orvosra. Külső vérzés esetén meg kell tudnunk különböztetni, milyen vérerek sérültek. Hajszáleres vérzéskor (pl. horzsolás esetén) hideg vízzel mossuk le és fertőtlenítsük a sebet.

Sebek, vérzések

Ha a seb vérzik, itassuk le steril kendővel, ha végtagon történt a sérülés, emeljük fel a végtagot, hogy csökkenjen a vérzés intenzitása. Miután hidrogén-peroxiddal vagy más fertőtlenítő szerrel lefertőtlení­tettük, kötözzük be a sebet, de vigyázzunk, ne szorítsuk el a vérkeringést, kivéve, ha nagyon erős a vérzés.

Vénás vérzés

Fertőtlenítsük le alapo­san a sebet, és állítsuk meg a vérzést úgy, hogy a sebre steril gézt vagy tiszta zsebkendőt teszünk, és erősen nyomjuk vele akkor is, ha ezzel fájdalmat okozunk. Ebben az esetben is, végtag-sérülés esetén, emeljük fel az adott testrészt, így kevesebb vért veszítünk. Ha a seb 15 perc nyomás után még mindig vérzik, akkor próbáljuk meg úgy megemelni vagy nyomni az adott területet, hogy a vér ne kifelé, hanem a szív irányába folyjon.

Artériás vérzés

Azonnal közbe kell avatkozni, mert a sérült jelentős mennyi­ségű vért veszíthet. Ha mégsem olyan bő a vérzés, akkor jól fertőtlenítsük le és törölgessük meg steril gézzel. Ebben az esetben is, végtagsérülésnél, a végtagot emeljük a test fölé. Ha nagyobb artéria sérült, akkor két oldalról kell a sebet nyomni (a szív felől és a távolabbi oldalról), így tudjuk csökkenteni vagy elállítani a vérzést.

Szorítókötést csak nagyon súlyos esetben, szükséghely­zetben szabad alkalmazni, a sebnek mindig a szív felőli oldalán. Ha a vérzés már kontrollálható, akkor a gyermeket sürgősen szállítsuk kórházba.

Szorítókötés:

Szorítókötés

Az orvosi segítségre várva hasznos lehet, ha vizet itatunk vele, de csak akkor, ha biztosak vagyunk abban, hogy nincs belső vérzése. Belső vérzés esetén, ha csak a hajszálerek sérültek, elég egy jéggel teli zacskót tenni a sebre, vagy hideg vizes zsebkendővel bo­rogatni a zúzódást vagy a vérömlenyt. A vérerek a hideg hatására összeszűkülnek, így csökken a vérzés.

Mikor hívjunk mentőt?

Ha viszont arra gya­nakszunk, hogy súlyosabb belső vérzés történt – minthogy a nem szakember számára nehéz a tünetek megítélése , hívjunk rögtön mentőt. A segítségre várva fektessük a gyermeket a földre, a lábát emeljük föl, hogy a vér az agy felé folyjon (ún. antisokk testhelyzet) és takarjuk be.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.