Egészségmegőrzés

Amit mindenki kínoz: fejfájás

A fejfájás a tíz leggyakoribb panasz egyike, amellyel a betegek az or­voshoz fordulnak. A fejfájás egyrészt tünet, másrészt önálló betegség­csoport, melynek hátterében egyéb megbetegedés nem mutatható ki.

A fejfájás gyakorisága

Gyakoriságát a különböző nemzetközi felmérések nagyon nagynak ta­lálták. Az egyik legnagyobb vizsgálat alapján a vizsgálat évében a nők 78%-a, a férfiak 64%-a tapasztalt legalább egy alkalommal fejfájást. Egy másik felmérés szerint a nők 36%-a, a férfiak 19%-a szenved vissza­térő fejfájásban.

A táppénzes napok igénybevételének is a fejfájás az egyik leggyakoribb oka, évente több millió munkanap kiesését okozza. A fejfájással küzdő betegek száma pontosan nem ismert, hiszen nagyon sokan nem is fordulnak orvoshoz, hanem a recept nélkül kapható fájda­lomcsillapítókat használják több-kevesebb rendszerességgel.

A fejfájás olyan probléma, mely gyakran kelt aggodalmat, félelmet, a betegek agy­daganattól, agyhártyagyulladástól, agyvérzéstől vagy más, nagyon sú­lyos idegrendszeri betegségtől tartanak, pedig csak az esetek igen kicsi – mintegy 0,004 – százalékában találnak a betegek átvizsgálása során súlyos betegséget.

A Nemzetközi Fejfájás Társaság a fejfájásokat az alábbi fő csoportokra osztotta

  • migrén,
  • tenziós (feszüléses) fejfájás,
  • cluster fejfájás (csomagokban jelentkező),
  • különleges fejfájások kimutatható anatómiai okok nélkül,
  • fejsérülésekhez társuló fejfájás,
  • agyi éreredetű megbetegedésekhez társuló fejfájások,
  • nem éreredetű agyi megbetegedésekhez társuló fejfájások,
  • különböző anyagok használatával és megvonásukkal kapcsolatos fej­fájások,
  • nem a fejet érintő megbetegedésekhez társuló fejfájások,
  • anyagcserezavarokhoz társuló fejfájások,
  • a koponya, nyak, szem, fül, orr, fogak, száj és az arc egyéb részeinek betegségéhez társuló fejfájások,
  • idegzsábák (neuralgiák).

Milyen tünetei vannak a”fejfájáson” kívül?

Ezek közül némely csoportban egyéb betegség tünete a fejfájás, más esetben ön­álló fejfájásbetegség. A kórismet felállítása az esetek többségében döntően a fájda­lom pontos leírása, az orvosi vizsgálat és a kiegészítő vizsgálatok elvégzésén alapul.

A fejfájás kezdetén az életkor fontos, hiszen a jóindulatú fejfájások fiatal korban – általában 35 éves kor alatt – kezdődnek. Ha már évek óta fennállnak, kevés­bé valószínű, hogy előrehaladó, más súlyos betegség áll a háttérben. A hirtelen kezdet, amit egyéb ideggyógyászati vagy általános tünetek (láz, tudatzavar, bénu­lás beszédzavar) kísérnek, súlyos más betegség fennállására utal.

Milyen fokozatai vannak a fejfájásnak?

A rohamokban jelentkező fejfájásokban a rohamok gyakorisága, időtartama is lehetővé teszi az elkülönítést, jellemző a fejfájás helye, migrénben általában féloldali, míg a tenziós fejfájás kétoldali, illetve az egész fejre kiterjedő, a jellege is jellemző: migrénben lük­tet, az idegzsábákban villámlásszerű, a tenziós fejfájás és a tüneti fejfájás tompa, nyomó abroncsszerű fájdalom.

A fájdalom jelentkezési ideje is adhat támpontot, például a cluster fejfájás mindig hajnalban ébreszti a beteget, míg a tenziós fejfájás a nap folyamán később jelentkezik és erősödik. Az egyéb kísérő tünetek – szikra­látás, hányinger, hányás – vagy a panaszt enyhítő, vagy súlyosbító körülmények is segítséget nyújthatnak.

Milyen vizsgálatokra kell számítani?

Gyakran a pontos panaszleírás és az általános orvosi vizsgálat alapján már felállítható a diagnózis és megkezdhető a kezelés, az esetek egy ré­szében kiegészítő vizsgálatokra van szükség. Ilyen az ideggyógyászati szakvizsgálat, a laboratóriumi vizsgálatok, az agyvíz vizsgálat, az EEG (elektroenkefalográfia), a különböző röntgenvizsgálatok, a komputer tomográphia (CT) a mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) az agyi érfestés (angiográfia), és a különböző izotópvizsgálatok. Ezeknek szükségességé­ről mindig a szakember dönt.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.