• agyvelőgyulladás
• kullancs

Az agyvelőgyulladás tünetei és kezelési módszerei

Ugyanúgy, mint az agyhártyagyulladást, számos kórokozó okozhatja: ví­rusok, baktériumok, gombák, élősködők, és a prionok, azaz fertőző fehér­jeszerű anyagok (ezeket régebben lassú vírusoknak nevezték). Az esetek 90%-ában a kórokozó vírus.

Milyen tünetekre kell fokozottan figyelni?

Klinikai tünetei:

• viszonylag hirtelen kialakuló fejfájás,
• legtöbbször a homloktá­jon, szem körül,
• hányás,
• fénykerülés,
• tagfájdalmak,
• tarkó- és háti fájdalmak,
• az alvás-ébrenlét ritmusának megváltozása,
• tudatzavar, mely az enyhétől az eszméletlenségig változhat,
• agyidegbénulások,
• látásromlás,
• epilepsziás rohamok,
• beszédzavar, járászavar.

Súlyossága elsősorban a kórokozótól, az életkortól és a beteg általános állapotától, a társult betegségektől függ. A leggyakoribb és a megelőzés szempontjából különleges jelentőségű agyvelőgyulladásokat emel­jük ki.

Kullancsok által okozott agyvelőgyulladás

A leggyakoribb forma hazánkban. Szezonális jelentkezésű, a tavaszi-nyári hónapokban fordul elő. A vírusok kis erdei rágcsálókban élnek, az átvivők a kullancsok. Lefolyása kétfázisú. A 10-16 napos lappangási idő után általános tünetek jelentkeznek, láz, izomfájdalmak pár napig, majd 10-14 napos panaszmentes időszak után alakulnak ki az agyvelőgyulladás tünetei.

A hazai kullancs-agyvelőgyulla­dások kórjóslata általában kedvező. A halálozás 5% alatt van, és a betegek döntő többsége maradványtünetek nélkül gyógyul, esetleg pár hónapos elhúzódó fejfájás gyengeség után. Ritkán izomsorvadással járó bénulások maradhatnak vissza.

Hogyan védekezhetünk ellene?

A vírus ellen kifejlesztettek védőoltást. Bizonyos munkakörökben (erdészet) köte­lező, de mindazoknak, akik ki vannak téve kullancscsípésnek, hozzáférhető. A csa­ládorvosnál kell jelentkezni, kérni kell a védőoltás felírását és beadását. A védőol­tás aktív immunizáló hatású, 3 részoltásból áll. Az első oltás után 1-3 hónappal kell beadni a másodikat, majd 9-12 hónappal ezután a harmadikat. 3 év múlva emlékeztető oltással lehet meghosszabbítani a védettséget. Célszerű a védőoltás ­sorozatot a hideg évszakban elkezdeni, hogy a veszélyeztetett nyári időszakra már kialakuljon a védettség.

Vírus által okozott agyvelőgyulladás a veszettség

Általában veszett ál­latok (kutyák, vadállatok) marása révén terjed, de néha a nyálukkal is fertőződhet az ember, például megsimogatja a nyáladzó állatot. A vírus az izmokban szaporodik, az idegeken keresztül kerül a gerincvelőbe, majd az agyba. A lappangási idő nagyon hosszú, néhány héttől egy évig is terjed.

Az egyetlen esély a túlélésre a védőoltás. Ha felmerül, hogy az állat veszett volt, azonnal passzív védőoltásban kell részesíteni a beteget.

Mennyi a lappangási ideje?

A hosszú lappangási idő lehetővé teszi az aktív védőoltás alkalmazását is, így a ma­rás utáni 1. 3., 7., 14. és a 28. napon kell ismételni. Ugyanezt a védőoltást kaphatják megelőzésül a veszélyeztetett foglalkozásúak (erdészek, állatgondozók).

Az AIDS (szerzett immunhiányos szindróma) idegrendszeri következmé­nyei különleges érdeklődésre tarthatnak számot. Mint az közismert, az AIDS elsősorban szexuális úton terjed, azonban átvihető fertőzött injek­ciós tűvel (kábítószer-élvezők) vagy vérrel.

Lappangási ideje hosszú, évek, esetleg tíz évnél is több. A korai fázisban a HIV-vírus agyhártyagyulladást okoz, mely tünetileg teljesen azonos lehet a jóindulatú aszeptikus agy­hártyagyulladással, így a tisztázatlan esetekben célszerű HIV-vizsgálatot végeztetni, hiszen a tesztek már a fertőzés után 1-3 hónappal pozitívak.

HIV által okozott agyvelőgyulladásról

A HIV agyvelőgyulladás vagy agyi elfajulás esetén a vezető tünet a fokozatos elbu­tulás, egyensúlyvesztés és remegés, majd egyre súlyosabb mozgás- és intellektuális zavar, beszédképtelenség alakul ki.

A betegek életkilátásai igen rosszak, általában fél éven belül meghalnak. Okozhat a HIV-fertőzés gerincvelőgyulladást, a környéki idegek gyulladá­sát és izomelfajulást is. Mivel a HIV vírusa a szervezet védekezőkészségét teszi tönkre, a betegeken a késői stádiumban súlyos betegségeket hoznak létre egyéb kórokozók (gombák, élősködők, baktériumok, vírusok).

Hogyan előzhető meg az agyvelőgyulladás?

A betegség elleni küzdelem legmegfelelőbb eszköze a terjedés útja megfelelő óvintézkedésekkel megelőzhető megelőzés. Mivel ismert a fertőzés maga.

Csak az idegrendszert betegítik meg az úgynevezett prion betegségek, részben fertőző, részben öröklődő formájú évtizedes lappangású, lassan rosszabbodó tüneteket kiváltó, fél-3 év alatt halálhoz vezető betegségek.

Mik a tünetek?

A betegség tünetei a fokozatos, lassú elbutulás, emellett beszédzavar, egyensúly- és járászavar, látászavar, görcsök lépnek fel.

Gyógyítható-e a betegség?

A betegség nem gyógyítható, a védekezés egyetlen eszköze a megelőzés. Átvihe­tő műszerekkel, injekciós tűvel, szervátültetéssel, ha a donor szervei fertőzöttek. A megelőzés teljes egészében az egészségügy feladata. Elbutult egyén nem lehet szervdonor, ha ismert a betegség, a beteg kezelésénél használatos eszközöket meg kell semmisíteni vagy teljesen speciális módon kell fertőtleníteni.

Szarvasmarha-kór: mit kell tudni róla?

Az elmúlt évtizedben fedezték fel, hogy a szarvasmarhák szivacsos agyi elfa­julásával összefüggésbe hozható az emberi Creutzfeld-Jakob betegség újonnan felfedezett variánsa. A betegséget át tudták oltani szarvasmarháról és ember­ről egerekre. A fertőző prion feltehetően a bélen, a nyirokrendszeren keresztül kerül a környéki idegeken át a központi idegrendszerbe, megbetegítve azt.

Mik lehetnek a tünetei?

Itt a tünetek kissé különböznek, nem elbutulás, hanem szorongás, depresszió je­lentkezik, mellette járászavar, beszédzavar látászavar stb.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.