Vascularis fejfájás
Valójában minden fejfájás vascularisnak nevezhető, így a migrén, sőt a neurosisos fejfájások egy része is. Szorosabb értelemben vascularis fejfájásnak a hypertonias és az erek megbetegedéséből származó fejfájást tartjuk.
Az artériás nyomás fokozódása nem állandó, hanem inkább rohamokban megjelenő hypertoniás fejfájást okoz. A magas vérnyomásban szenvedők fejfájása lényegében ugyanolyan mechanizmus alapján fejlődik ki, mint a migrén fejfájása, vagyis a carotis externa ágainak tágulásából és feszüléséből származik.
A hypertensio nem mindig okoz fejfájást, a hypertensiós fejfájás gyakran olyan egyének panasza, akik hypertensiójuk kifejlődése előtt már fejfájósak, nemegyszer migrénes betegek voltak. Ha a phaeochromocytomás és a hypertensiv encephalopathiában szenvedő betegeket nem számítjuk, a hypertoniás betegeknek csak mintegy 10%-a panaszol fejfájást. Az ilyen fejfájások egy része sem vascularis eredetű, hanem izomkontrakcióból származik.
A hypertonia okozta fejfájás
A hypertonia okozta fejfájás gyakran jelenik meg a nap második felében, fáradtságjeleként este vagy akár éjszaka is. Jellemző a kora reggeli, a beteget esetleg felébresztő fejfájás is – leginkább a tarkótájon és a fejtetőn – amely felkeléskor fokozatosan enyhül, majd elmúlik. Legtöbbször intermittáló, néha rohamszerűen súlyosbodó fejfájás; ha állandó, akkor is változó intenzitású. Tompa, feszítő, lüktető érzés, néha nem is fájdalom, csupán feszülés, tompa érzés, kábító, szédítő zúgás. A halántékon, a fejtetőn, gyakran kétoldalt a tarkótájon jelenik meg, máskor az egész fejre terjed és lokalizációja határozatlan.
A beteg állandó nyomást érez, „mintha szét akarna repedni a feje”, feszülést, amely munkájában, sőt gondolkodásában is akadályozza. A fejfájás ideje alatt a carotis élénken lüktet, az arc kipirul. Más betegek inkább halványak, bágyadtak. Mozgás, erőlködés, köhögés, előrehajlás, a fej lehajtása a fájdalmat erősen fokozza. Gyakran fokozódik a fájdalom alkohol hatására is. Néha a fájdalom csak féloldalt mutatkozik. Ha hányingerrel is jár, migrénnel téveszthető össze. Ilyenkor az anamnézis és a vérnyomás megmérése dönti el a kérdést. Ha migrénes beteg válik az idők folyamán hypertoniássá, a fejfájás jellegének megváltozása utal a hypertonias tényezőre.
- Az arc fájdalma
- Krónikus fejfájások és tünetei
- Akut fejfájások típusai és okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Egy betegünk székelés alkalmával érzett rendkívül erős, tűrhetetlenül nyilalló fájdalmat, amely miatt pszichés eredetű súlyos obstipatója alakult ki. Nemegyszer a coitus váltja ki az intenzív fejfájást.
A hypertonia okozta fejfájás rohama
A hypertonias fejfájástól különbözik a hypertensiv encephalopathia rohamszerű fájdalma, mely súlyos fejfájás formájában, hányás, látási zavar, szédülés, izomgörcsök, aphasia, kényszermozgások, egyéb góctünetek kíséretében szokott mutatkozni, valamint az uraemia fejfájása. Ezek az alapbetegség tüneteinek ismerete alapján diagnosztizálhatók. Ez lényegében paroxysmusos hypertonias fejfájás, melyet azonban sápadtság, remegés, általános rosszullét, hyperglykaemia is kísér.
Fejfájást okozhat a hypotonia is, különösen, ha nem állandó, hanem rohamszerű, amilyen pl. az orthostatikus hypotonia. Hypertonias betegek nagy része akkor érzi jól magát, ha a vérnyomás bizonyos megszokott magasságra áll be. Az ilyen betegek vérnyomásának rohamszerű növekedése éppúgy fejfájást okoz, mint csökkenése vagy mesterséges csökkentése, pl. gyorsan ható antihipertenzív szerekkel.
A fejfájás a cerebrális arteriosclerosis egyik legelső tünete lehet, és minthogy ideges jelenségekkel, fáradékonysággal, álmatlansággal, szórakozottsággal jár együtt, könnyen összetéveszthető a neurasthenias fejfájással. Ha organikus változás kimutatható, a diagnózis nem nehéz. Maga a fejfájás nem jellemző: állandó tompa fájás, gyakran szédüléssel együtt, néha valójában nem is fájdalom, csupán kábultság, tompaság érzése.
Ha a fájdalom megjelenésekor a beteg személyisége is megváltozik, dementia van kifejlődőben és lágyulásnak megfelelő góctünetek is megjelennek, melyek egyetlen góccal nem magyarázhatók, vagyis a cerebrális arteriosclerosis ismert képe alakul ki, a fejfájást magyarázhatjuk arteriosclerosissal. Szemfenéki elváltozások az ereken már korán kimutathatók.
A arteriosclerosis fejfájás
Egészen kezdeti állapotban az arteriosclerosis elkülönítése nehéz lehet a neurasthenia állapotától. Az arteriosclerosis kezdeti panaszait ezért pseudoneurastheniának is nevezik. Ha a fejfájás megerőltetésre, mozgásra, hajlásra, erőlködésre fokozódik, ez inkább organikus bántalom bizonyítéka. 50 éves koron túl kezdődő neurasthenias fejfájás esetében mindig afteriosclerosisra vagy hypertoniára kell gondolnunk, különösen, ha a funkciózavar oka nem világos és a fejfájást sem szellemi megerőltetés, sem bizonyos konfliktusok lehetősége nem magyarázza. Arteriosclerosis és neurasthenia természetesen kombinálódhat. A megfigyelhető erek arteriosclerosisa neurasthenias panaszok esetében is a cerebrális arteriosclerosis diagnózisát támasztja alá. Gondolnunk kell természetesen tumorra is.
Hibát követünk el azonban, ha fejfájás, álmatlanság, szédülés alapján idősebb emberen csak azért, mert idősebb, az „incipiens” arteriosclerosis diagnózisát állítjuk fel, és ezt megnyugtatásképpen közöljük is a beteggel. E kórképen a laikus beteg elhülyüléssel és halállal végződő állapotot ért, és emiatt neurosisos panaszai lényegesen fokozódnak.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.