• cukorbetegség

Cukorbetegségről a lényeg!

A cukorbetegség nem egységes megbetegedés, a magas vércukorértékek hátterében nagyon különböző kórfolyamatok állhatnak. Két fő típu­sa mellett (1-es és 2-es típus) külön csoportba sorolják a terhesség alatt felismert cukorbetegséget, illetve vannak ritkábban előforduló, speciális diabétesz-típusok. A megelőzés lehetőségei attól függenek, hogy a cukor­betegség melyik típusával állunk szemben.

A megelőzés lehetőségei 1-es típusú cukorbetegségben

Az 1-es típusú cukorbetegséget régebben fiatalkori diabétesznek nevez­ték, mivel elsősorban 35-40 éves kor alatt jelentkezik. Ma már tudjuk, hogy a cukorbetegségnek ez a formája bármely életkorban előfordul­hat, de továbbra is gyakoribb a fiatalkori kezdet.

A betegséget az okoz­za, hogy a rosszul működő immunrendszer elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő szigetsejtjeit, ennek következtében előbb-utóbb teljes inzulinhiány alakul ki. A szigetsejtek ellen termelődő „lövedékek” (el­lenanyagok) a betegek vérében kimutathatóak.

Genetikai betegség?

A betegség genetikailag fogékony egyénekben alakul ki provokáló környezeti tényezők hatására. A szervezet védekezőrendszerét megzavaró környezeti tényezők között bizonyos vírusfertőzések (mumpsz, a magzati életben elszenvedett ró­zsahimlő-fertőzés, Coxsackie B vírusinfekció), illetve a korai tehéntejes táplálás említhető.

A vírusok szerepét hangsúlyozza, hogy ezt a beteg­séget leggyakrabban az őszi-téli hónapokban diagnosztizálják, akkor, amikor gyakoribbak a vírusfertőzések. A mumpsz és a rózsahimlő ellen védőoltást vezettek be, de az újonnan felfedezett 1-es típusú betegek körében gyakorta kimutatható Coxsackie B fertőzés megelőzése nem megoldott.

Számos országban összefüggést találtak a korai tehéntejes táplálás és a később kibontakozó l-es típusú cukorbaj között. Feltéte­lezik, hogy a tehéntej egyik fehérjéje, mint idegen anyag aktiválja az immunrendszert, de a megjelenő ellenanyagok nem csak a folyamatot elindító tehéntej-fehérjéhez kapcsolódnak, hanem az inzulintermelő szigetsejtekhez is, azok károsodását okozva.

A 2-es típusú cukorbetegség megelőzésének lehetőségei

A 2-es típusú cukorbetegséget régebben időskori diabétesznek nevez­ték, mivel általában idősebb korban (40-45 év felett) diagnosztizál­ják. A mozgásszegény életmód terjedésével a korhatár lefelé tolódik, ma már egyre gyakrabban fordul elő gyermek-, illetve serdülőkorban.

A betegség családi halmozódása örökletes tényezők jelentőségére utal, a genetikai háttér azonban nem ad választ a 2-es típusú cukorbetegség utóbbi évtizedekben tapasztalt járványszerű terjedésére. A 2-es típusú diabétesz előretörése, népbetegséggé válása elsősorban megváltozott életmódunkból fakad.

Figyeljünk oda milyen életet élünk!

Egyre kevesebbet mozgunk, mindenhová autóval járunk, az épületekben liftek, mozgólépcsők üzemelnek, egyre több időt töltünk a tévé és a számítógép előtt, számos technikai berendezés te­szi könnyebbé életünket. A gyermekek mozgása is jelentősen csökkent, biciklizés, foci helyett a számtalan tévécsatorna, videózás, számítógé­pezés köti le érdeklődésüket.

Nem csoda, hogy a betegségnek ez a típu­sa egyre fiatalabb korban jelenik meg. Életmódunk másik kedvezőtlen megváltozása a táplálkozás. A munkába rohanó ember nem reggelizik, az ebédet pár perc alatt letudja a legközelebbi gyorsétteremben vagy üzemi étkezdében, lefekvés előtt pedig teleeszi magát.

Hogyan táplálkozzunk?

Táplálkozásunk­ban a rostszegény, kalóriadús, konyhatechnikailag magasan feldolgozott élelmiszerek váltak uralkodóvá. A chipsek, édességek, magas cukortarta­mú üdítőitalok fogyasztása óriási kalóriatöbblet bevitelét eredményezi.

A mozgásszegény életmód és az energiadús táplálkozás elhízáshoz vezet. A hasüregben, a bélfodor környezetében felszaporodó zsírszövet az oka az inzulinhatás csökkenésének, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásá­nak. A 2-es típusú diabétesz azonban nem önállóan jelentkezik, hanem a metabolikus szindrómának nevezett komplex anyagcserezavar része­ként.

Milyen esetekben kell gyanakodni cukorbetegségre?

A cukorbetegség iránt fogékony egyének felkutatása háziorvosi szinten megszervezett, kérdőíves módszeren alapuló szűrővizsgálatokkal történhet.

Az alábbi kérdésekre adott válasz alapján a veszélyeztetett egyének azonosítása nem okoz nehézséget:

• Hasi elhízás (haskörfogat mérés),
• magasvérnyomás vagy szív- és érrendszeri betegség a kórelőzmény­ben,
• a cukorbetegség családi halmozódása,
• 45 év feletti életkor,
• mozgásszegény életmód,
• terhességi cukorbaj, vagy 4000 g feletti magzat szülése,
• bizonyos gyógyszerek (pl. mellékvesehormon) tartós szedése.

A kérdőíves módszerrel kiszűrt, nagy kockázattal rendelkező személyek esetében laboratóriumi vizsgálatok szükségesek; első lépésben éhgyomri vércukormérés, a határérték-tartományban mozgó (6,0-6,9 mmol/1 között) vércukor esetén pedig terheléses vércukorvizsgálat elvégzése javallt. A szűrővizsgálatokkal felismerhetjük a cukorbetegség „előszo­bájában” lévő betegeket, de nem ritkaság, hogy korábban még fel nem fedezett cukorbetegséget diagnosztizálunk.

Az előbbi esetben a megelő­zés, az utóbbiban a korrekt kezelés a feladat. Sajnos a kérdőíves mód­szeren alapuló szűrés hazánkban még nem elterjedt, gyakrabban látjuk a bevásárlóközpontokban, gyógyszertárakban megszervezett, ujjbegyes vércukormérésen alapuló szűrést, ami nem eléggé hatékony.

Legfontosabb megelőzés: életmódváltás!

Ha megért­jük és elfogadjuk, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása helytelen életmódunkból fakad, akkor nyilvánvaló, hogy a megelőzés legfontosabb eszköze az egészséges életmód helyreállítása. A testsúly normalizálása alapvető feladat, ennek eszköze a fizikai aktivitás fokozása, illetve a kaló­riaszegény étrend. A fogyás érdekében a túlsúlyos egyén heti 2-3 alkalom­mal sétáljon, kocogjon, biciklizzen, ússzon (ki mit szeret) 15-20 percet, ha az erőnlét javul, akkor a testmozgás időtartama 30-40 percre kitolha­tó.

Ha a bevitt napi kalóriamennység kevesebb, mint a szervezet igénye, akkor hosszabb távon a fogyás garantálható. Heti 0,5-1 kg testsúlycsökkenés elegendő.

Figyeljünk oda mit eszünk!

Az életmódváltás mellett jó néhány gyógyszerről bebizonyosodott, hogy a cukorbeteget megelőző anyagcsere-állapotban képesek csökkenteni a 2-es típusú diabetes kialakulásának kockázatát. Fontos azonban tud­nunk, hogy az életmódváltás valamennyi gyógyszernél hatékonyabb. Az USA-ban egy nagyon tanulságos klinikai vizsgálatot végeztek 3200 olyan egyén esetében, akik még nem voltak cukorbetegek, de terheléses vércu­korvizsgálatuk már kóros eredményt mutatott.

A vizsgált egyének egyik csoportját intenzív életstílus-váltásra bírták (diéta + személyi tréner által előírt és szigorúan behajtott edzésprogram), egy másik csoportjuk vércu­korcsökkentő gyógyszert (metformin) kapott, a többiek speciális kezelés­ben nem részesültek (ez utóbbi kontrollcsoporthoz viszonyították a változásokat).

Ebben a közel 3 évig tartó tanulmányban az életmódváltozás 58%-kal csökkentette az újonnan megjelenő cukorbetegség kockázatát, ezzel szemben a gyógyszeres kezelésben részesülők körében csak 31%-os rizikócsökkenést tudtak elkönyvelni.

Az találták, hogy a kó­ros vércukorterhelést mutató egyének 2/3-ában a szénhidrát-anyagcsere normalizálódott, a cukorbetegek csoportjában pedig az esetek körülbelül felében a diabétesz visszafejlődését észlelték. Ez a tanulmány azt bizo­nyítja, hogy évekig tartó intenzív testedzéssel, életmódváltással még a cukorbetegségből is lehet visszaút. Végezetül érdemes kitérni a kávéfo­gyasztás és a 2-es típusú diabétesz prevenciója közötti kapcsolatra.

Egy neves szaklapban, 2002-ben publikált vizsgálat szerint a kávét jelentős mértékben (7 csésze/nap felett) fogyasztók között a 2-es típusú cukorbaj kockázatát alacsonyabbnak találták, mint a kávét csak szerény mérték­ben (kevesebb, mint napi 2 csésze) fogyasztók között. Ezt a megfigyelést 2004-ben svéd kutatók is megerősítették.

Összegezve az eddigieket: az 1-es típusú diabetes megelőzésére egyelőre nincs ha­tékony eszközünk, de mindenképpen ajánlott csecsemőkorban (1 éves korig) a tehéntejes táplálást kerülni, az anyatejes táplálást minél tovább folytatni. A 2-es típusú cukorbaj viszont megelőzhető, ha szakítunk korunk mozgásszegény élet­módjával, küzdünk a túlsúly ellen, és egészségesen táplálkozunk.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.