Vastagbélrák tünetei
Ma még nem tudjuk, miért, de a fejlett országokban a vastagbél és végbél daganatos betegségei vezető helyet foglalnak el a rákos betegségek statisztikájában. 40 éves kor alatt ritkábbak, de az életkorral nő a betegség aránya, és 60 év felett már sajnos gyakorinak mondható.
A legtöbb vastagbélrák a szigmabélnek nevezett szakaszon és a végbélben fordul elő – ezért is fontos a végbél (rectum) vizsgálata. Örökletes tényezők is közrejátszhatnak, de a vastagbélrákos esetek 90%-a családi előzmény nélkül következik be.
Tünetek és jelek
- Hasi fájdalom
- Székletürítési szokások megváltozása
- Vér vagy nyák ürül a széklettel
- Étvágycsökkenés
- Kellemetlen érzés a végbélben (mintha nem ürült volna ki a széklet).
Számos rizikófaktort találtak, amelyek összefüggenek a vastagbélrák kialakulásával:
- Étrend – az állati zsírokban gazdag és rostszegény étrend fokozza a vastagbélrák kialakulásának veszélyét. A magas rosttartalmú diétát fogyasztó népek esetén a betegség ezért ritkább.
- Fekélyes vastagbélgyulladás – az ebben a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek jobban ki vannak téve a vastagbélrák veszélyének.
- Öröklődő bélpolipok – a vastagbélen nagy mennyiségű (akár 100) mirigyes polip kialakul. A polipok elrákosodhatnak, ezért endoszkópos úton rendszeresen ellenőrizni kell a belek állapotát.
- Örökletes tényezők – a vastagbélrák kialakulásához vezető genetikai változások a DNS-en ma már ismertek. A szövetek daganatos elfajulásához több tényező láncolata vezet, ezek közül némelyik örökletes; így az érintett családok kockázata nagyobb. Genetikai teszteket dolgoznak ki a nagyobb rizikónak kitett csoportok idejében történő feltalálására. Az aszpirin és néhány más gyulladásgátló szer nyújthat némi védelmet a vastagbélrák ellen.
(Felső kép) A vastagbélrákok mintegy 10%-ának genetikai okai vannak. Az emberi kromoszómák vizsgálatával rövidesen hatékony tesztek állnak majd rendelkezésünkre.
A vastagbél szerkezete
A vastagbél olyan tömlő, amely fölszívja a folyadékot az ételmaradékból, és tömöríti a bélsárt Négy része van: felszálló (fölfelé vezet a has jobb oldalán), haránt (bal felé kereszt irányban), leszálló (lefelé mozgó) és szigmabél (a végbélbe csatlakozó). Az orvos szigmoidoszkópnak és kolonoszkópnak nevezett csővezetékkel tudja megvizsgálni a vastagbelet.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha valaki székletürítési szokásainak hirtelen és tartós megváltozását észleli, vagy a székletben vér vagy nyák látható, és/vagy állandó hasi fájdalom áll fenn, fel kell keresni az orvost! Jellemző tünet még, hogy a beteg úgy érzi, mintha székletét nem tudta volna tökéletesen kiüríteni. Mint számos rákféleség, a vastagbélrák is gyógyítható, ha elég korán diagnosztizálják, így bármilyen tünet megjelenése esetén nagyon fontos az azonnali kivizsgálás.
A vastagbélrák vizsgálata
A vastagbélrák szűrővizsgálattal szűrhető – még a tünetek jelentkezése előtt. Ha már tünetekkel keressük fel az orvost, a has vizsgálatakor többek között ún. rektális vizsgálatot is végez, gumikesztyűvel a végbélen át. Székletmintából pedig kimutatják a vér esetleges jelenlétét.
További kórházi vizsgálatok végezhetők: szigmoidoszkópia (a végbélen át felvezetett hajlékony, optikával ellátott csővel, a szigmabél vizsgálatára), kontrasztanyagos röntgenvizsgálat, kolonoszkópia. Mindegyik a tumor esetleges jelenlétét kutatja a vastagbél különböző szakaszain.
Endoszkópia alkalmával szövetmintavétel is történik (biopszia). Ha az előzőek rákos daganatot igazoltak, CT felvételekkel tisztázható a rák előrehaladottsága és hogy esetleg más szervekre átterjedt-e már.
(Kép fent) Ez a színezett kontrasztanyagos röntgenvizsgálat képe vastagbélrákot mutat a pirossal jelölt szakaszon.
Hogyan történik a kolonoszkópia?
Kezelési lehetőségek
Ha igazolódik a vastagbélrák, az egyetlen lehetséges gyógymód a károsodott bélszakasz sebészi eltávolítása, minél korábbi stádiumban. Az érintett bélszakaszt a sebész műtétileg kiveszi, és a két „szabadon maradt” véget összeilleszti. Ez legtöbbször megoldható a bélen belül, de előfordul, hogy a belet ki kell varrni a hasfalra, és ekkor a szabadba nyílik, ide (egy felhelyezett zsákba) ürül a széklet. Ez az ún. kolosztómia vagy sztómaképzés, ami lehet ideiglenes, de végleges is. Ha lehetséges, akkor az ideiglenes sztómát megszüntetik, és összevarrják, újraegyesítik a beleket egy második műtétben.
Ha a tumor csak a belekre terjedt ki, akkor a műtét utáni 5 éves túlélés több mint 90%-os, tehát igen jó arányú. Ha már átterjedt a környéki nyirokcsomókra, akkor lényegesen rosszabbak a túlélési esélyek.
Az utóbbi években már vannak bizonyos kemoterápiás eredmények is, de még mindig a sebészi beavatkozás a legsikeresebb. Minél korábban végzik el a műtétet, annál jobbak a túlélés esélyei. Rendkívül hosszú idő telhet el addig, amíg először felkeresik az orvost a bélpanaszokkal. Ha a fenti tüneteket észleli bárki – azonnal forduljon orvoshoz!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.