Általános egészségi állapot

Vastagbélrák- szűrés

Ami az életkorral járó „átmeneti rítusokat” illeti, az 50 éves korban sorra kerülő vastag­béltükrözés sokkal kevésbé kellemes, mint például a 18 évesen először legálisan elfo­gyasztott pohár sör. Mégis dőreség volna kihagyni a kellemetlenségek és kényelmetlensé­gek miatt, mivel például az Egyesült Államokban a vastagbélrák a második leggyakoribb halálok. Elégedjünk meg a „virtuális” eljárással? Igaz, hogy az új, kevésbé invazív eljárá­sok sokkal kíméletesebbek, ám egyúttal kevésbé pontosak is

Megúszhatom a vizsgálatot szigmoidoszkópiával kolonoszkópia helyett?

Lehet, hogy ezt szeretné, de nem igazán jó megoldás a részleges végbéltükrözés.

A kolonoszkóppal az orvos át­tekintheti az egész vastagbelet – ez a legjobb módszer a daga­natok és a polipok fölfedezésé­re. A vastagbél falán kialakult ártalmatlan polipból ugyanis idővel rák lehet. A vastagbél­tükrözéssel ki lehet mutatni a nagyobb polipok 90 százalékát és a kisebbek 75 százalékát. (A kolonoszkópia során általá­ban el is távolítják a polipo­kat.) A kialakult vastagbél­rákok esetében még nagyobb arányt mutatnak ki.

Szigmoidoszkópiával, azaz részleges végbéltükrözéssel a vastagbélnek csak az alsó sza­kaszát, a szigmabelet, valamint a végbelet lehet szemügyre venni. Olcsóbb és gyorsabb el­járás, mint a vastagbéltükrö­zés, és kisebb a szövődmények kockázata – viszont a vastag­bélnek csak egy alsó szaka­szában lehet vele kimutatni a daganatokat és a polipokat. Ha azonban polipot találnak ezzel a módszerrel, általában kolonoszkópiát is végeznek, hogy a vastagbél többi sza­kaszát is átvizsgálják. Ezért a részleges végbéltükrözéssel sikerül kimutatni a legveszélye­sebb polipok és a rosszindula­tú vastagbélrákok 70-80 szá­zalékát. Mivel a két vizsgálat összekapcsolható, a szigmoi-doszkópiát általában sűrűbben végzik el, és gyakran egészítik ki székletvizsgálattal, amely kimutatja a rejtett vérzéseket.

Végeredményben tehát, bár a legtöbb orvos szerint a vas­tagbéltükrözés a legjobb eszköz a vastagbélrák elleni védekezésben, ha nem lehet hozzáférni, vagy valaki nem akarja elvégeztetni, a széklet­vizsgálattal összekötött részle­ges végbéltükrözés számít a második legjobb választásnak.

Egy kutatás során 37 702 ember adatát elemezve azt találták, hogy azok körében, akiknél vastagbéltükrözést vagy részleges végbéltükrözést végeztek, 50 százalékkal csökkent a vastagbélrákban való elhalálozás kockázata. Egy másik becslés szerint ha min­den indokolt esetben valóban elvégeznék a vizsgálatot, a vas­tagbélrák okozta halálozás 42 százalékkal csökkenne

Jó tanács: Ha orvosa báriumbeöntéses kettős kontrasztos röntgen­vizsgálatot javasol, mondja, hogy „köszönöm, nem”, és kérje meg, hogy helyette vala­milyen más vizsgálatra küldje. A báriumtartalmú kontraszt­anyaggal végzett röntgenvizs­gálat előtt a végbélen át bári­ummal és levegővel töltik fel a vastagbelet. A vizsgálat azon­ban sokkal kevésbé érzékeny, mint a vastagbéltükrözés, a nagy polipoknak legalább a fele észrevétlen maradhat. Ha a báriumos vizsgálat el­térést jelez, rendszerint kolonoszkópiát is végeznek.

Egyenértékű a „virtuális” vastagbél­tükrözés az igazival?

Még nem lehet tudni. A vir­tuális vizsgálat csábító alter­natíva, de még több és alapo­sabb kutatásra van szükség ahhoz, hogy a szakemberek ezt ajánlhassák a hagyomá­nyos eljárás helyett.

Ki ne mondana le szívesen ar­ról, hogy egy hosszú csövet dugjanak a végbelébe, majd fölvezessék a vastagbelébe másfél méter hosszan, ha he­lyette csak be kell feküdni egy CT- vagy MR-készülékbe és hagyni, hogy a sugarak végig­tapogassák a beleit? A virtuális kolonoszkópia háromdimen­ziós felvételt készít a belekről, és nincs  szükség bódításra sem. Tíz perc alatt vége az egésznek, sokkal hamarabb, mint a ha­gyományos végbéltükrözésnek.

Ez pompásan hangzik, de azért van a dolognak árny­oldala is. A virtuális módszer esetén sem lehet megúszni a belek kitakarítását nagy mennyiségű folyadék fogyasz­tásával, hashajtással és be-öntéssel, amit senki sem élvez. Ha pedig a vizsgálat során polipot találnak, mégis el kell  végezni a tükrözést is, majd a beleket ismét kiürítve el kell távolítani a polipot.

A virtuális kolonoszkópia megbízhatósága attól függ, ki végzi, és mekkorák az esetleges polipok. A New England Jour­nal of Medicine folyóirat egyik 2003. évi cikkében 1200 beteg adatai alapján a virtuális kolonoszkópia valamivel haté­konyabbnak bizonyult a ha­gyományosnál. Ez esetben azonban a módszert haszná­lóknak nagy gyakorlatuk volt az új eljárás alkalmazásában.

Mindenesetre a módszer még nagyon újnak számít, és sok orvos még nem sajátította el teljesen a használatát. Például egy a Journal of tbe American Medical Associationben 2004-ben megjelent dolgozat szerint, amelyben összehasonlították a virtuális és a hagyományos kolonoszkópia eredményeit ki­lenc nagy kórházban, a virtuá­lis módszerrel a kisebb poli­poknak csak a 39 százalékát fedezték föl, míg a hagyomá­nyos eljárással a 99 százaléku­kat. Nagyobb polipok esetében  a virtuális eljárás pontosabb­nak bizonyult, de még mindig csak 55 százalékban, a hagyo­mányos tükrözés 100 százalé­kos eredményességével szem­ben. A különbséget a szerzők a vizsgálatot végzők gyakorlat­lanságának tulajdonították.

Lehet, hogy a virtuális kolonoszkópia egy napon a hagyományos tükrözéssel szemben megbízható alternatí­va lesz, de pillanatnyilag nem ajánlják a használatát.

JOBB AZ OTTHON VÉGEZHETŐ TESZT

Sok orvos a végbélvizsgálat során nyert székletből végzi el a rejtett vér kimutatását célzó vizsgálatot, holott az a teszt, ame­lyet otthon, három különböző alkalommal nyert székletmintá­val lehet elvégezni, sokkal megbízhatóbb eredményt ad.

A vastag- és végbélrákok csak időnként véreznek, így egyet­len székletmintából nem biztos, hogy kimutatható a vér jelen­léte. Egyes szerzők szerint az egyetlen minta alapján végzett teszt a daganatok mindössze 5 százalékát mutatja ki. Nem meglepő tehát, hogy a mértékadó orvosi fórumok egyike sem ajánlja ezt a megoldást – mégis, például az Egyesült Államok­ban, a háziorvosok körülbelül harmada alkalmazza vastag- és végbélrákszűrésre. Ennek az lehet az oka, hogy nem bíznak abban, hogy a betegek otthon elvégzik a tesztet. Ha az Ön or­vosa a rendelőben végez ilyen tesztet, kérje meg, hogy adjon egy otthoni tesztkészletet is.

Egy a rejtett vér kimutatására szolgáló újabb, immunreak­ción alapuló, otthon elvégezhető teszt a korábbinál még meg­bízhatóbb eredményt is adhat, mindenesetre nem jár azzal a kellemetlenséggel, hogy előtte 3-7 napig nem szabad bizo­nyos élelmiszereket (például vörös húsokat) fogyasztani vagy bélrendszeri vérzést okozó orvosságokat (például ibuprofent és naproxent) szedni. 5841 beteg adatait elemezve össze­hasonlították a korábbi és az újabb otthoni teszt eredményeit, és azt találták, hogy az immunkémiai teszt a vastagbélrákok 82 százalékát mutatta ki, míg a régebbi teszt mindössze a 64 százalékukat.

Érdemes széklet­vizsgálatot végezni a rejtett vérzések kimutatására?

A végbéltükrözések közötti időszakban szűrővizsgálatként érdemes lehet elvégeztetni.

Gyakran a vérzés a vastagbél­rák első tünete. A székletben található, szemmel nem látha­tó vér kimutatására szolgáló teszt igen egyszerű módszer. Nem olyan megbízható vizsgá­lat, mint a vastagbéltükrözés, de ha évente megismétlik, nagyobb az esélye, hogy meg­bízható eredményt ad.

Elvégezhető az orvosi ren­delőben is, bár az otthoni teszt eredményesebb. A székletben kimutatott vér sok más beteg­ség mellett rákot vagy polipo­kat is jelezhet. A pozitív teszt­eredmény azonban nem jelenti okvetlenül, hogy az illetőnek vastagbélrákja van. Egy sor más emésztőszervi betegség is járhat vérzéssel, többek közötta vastagbélgyulladás, az arany­ér vagy a Crohn-betegség. Ha a székletvizsgálat vért mutat ki, az orvos további vizsgála­tokra küldi a beteget, hogy ki­derüljön, mi okozza a vérzést.

A rejtett vérzés kimutatására évente elvégzett székletvizsgá­lat a vastagbélrákszűrés egy­szerű és olcsó módja, bár az orvosok szerint mellette a biz­tonság kedvéért ötévenként végbéltükrözést is kell végezni. Ha az 50 éves korban elvégzett

vastagbéltükrözés eredménye negatív, legalább tíz évig nincs szükség székletvizsgálatra vagy a vastagbélrákszűrés bármely más formájára.

A kitartás ez esetben is meg­hozza gyümölcsét: amikor 13 éven át követtek olyan egyéne­ket, akiken évente végeztek rej­tett vér kimutatásán alapuló szűrést, azt találták, hogy ese­tükben a vastagbélrákban való elhalálozás kockázata 33 szá­zalékkal csökkent.

Mikor van szükség szűrésre?

A vastagbélrák kockázata 40 éves kor után kezd emelkedni, bár 50 éves korig csekély marad. Ezért ez az az időpont, ami­kor ajánlatos a szűrést elkezdeni. (Indokolt a korábbi vagy gya­koribb szűrés, ha valakinek a családjában halmozottan fordult elő vastagbélrák vagy -polip, vagy ha valaki gyulladással járó emésztőrendszeri betegségben, például fekélyes vastagbél­gyulladásban vagy Crohn-betegségben szenved, és ezért na­gyobb kockázatnak van kitéve.) Melyik a legjobb teszt az Ön számára? Ezt a kérdést orvosával kell megbeszélnie. A válasz részben attól is függ, hogy Ön mire vállalkozik, de esetleg attól is, hogy mit fizet a biztosító. Az Amerikai Rákkutatók Társasá­ga szerint az alábbi öt szűrési módszer valamelyikét érdemes választani.

  • A székletben található rejtett vér kimutatásán alapuló éven­kénti szűrés.
  • Ötévenkénti szigmoidoszkópia.
  • Ötévenkénti szigmoidoszkópia székletvizsgálattal összekötve (a kombináció eredményesebb, mint a két vizsgálat külön-külön).
  • Báriumbeöntéses kettős kontrasztos röntgenvizsgálat ötévenként (lásd 233. oldal, Jó tanács)
  • Tízévenkénti kolonoszkópia.

Ha az első négy teszt bármelyike pozitív eredményt ad, a kolonoszkópiát is el kell végezni. Ha annak negatív az eredmé­nye, az orvos úgy dönthet, hogy az Ön esetében újabb tíz évig nem érdemes a vastagbélrák kimutatására vizsgálatot végezni.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.