• test
• vérnyomás

Milyen szabályozó mechanizmusok vannak?

Többféle szabályozó mechanizmust ismerünk. A könnyebb átte­kinthetőség céljából csoportosíthatjuk a különféle szabályozó mechaniz­musokat A hatás kiterjedése alapján beszélhetünk általános (szisztémás) és helyi (lokális) szabályozásról, a hatás időtartama alapján pedig rövid idejű és hosszú idejű szabályozást különíthetünk el

Az általános szabályozás idegi és a humorális mechanizmusai be­folyásolják az egész szív-ér rendszer működését A szív-érrendszer különböző pontjain egy időben fejtik ki a hatásukat, de ez a hatás a különböző érszakaszokon ellentétes is lehet, vagyis az egyik érszakaszon érszűkületet, a másikon pedig értágulatot okozhatnak.

Ezzel szemben a helyi szabályozás az adott érterületen (pl. a működő izomban) érvényesül, a sejtek aktivitásának megfelelően változtatja a vérátáramlást. Leegyszerű­sítve azt mondhatjuk, hogy a vérkeringés alkalmazkodásában az általános (szisztémás) szabályozás végzi a vérkeringés „durva” beállítását, a helyi szabályozás pedig a „finom” beállítást.

A vérkeringést szabályozó mechanizmusok csoportosítása

Az időtartam alapján megkülönböztetünk rövid idejű és hosszú idejű szabályozást. A rövid idejű szabályozás perceken vagy akár másodperceken belül megváltoztatja az érpályán időegység alatt átáramló vérmennyiséget, s ezzel biztosítja a szöveti anyagcsere igényeinek a kielégítését. A leggyorsabb szabályozást a baroreflexek végzik.

A hosszú idejű szabályozás órák, sőt na­pok, vagy akár hónapok alatt fejti ki a hatását. Két fő változást hoz létre:

• az angiogenezis útján megváltoztatja az adott szerv (pl. hipertrofia esetén a harántcsíkolt izom) vascularisatioját
• a folyadék és sófelvétel változásainak megfelelően „állítja be” a vérnyomást, pontosabban a vesében a folyadék és sóegyensúly eléréséhez szükséges diuresist és a natriuresist. Mennél nagyobb a folyadék és sóterhelés, annál magasabbra emelkedik a vérnyomás a felvétel és a leadás egyen­súlyának az eléréséhez. Ebben a szabályozásban kiemelkedő szerepet játszik a renin-angiotenzin mechanizmus, de fontos szerepe van az aldoszteronnak, az antidiuretikus hormonnak (ADH) és az atrionatriuretikus hormonnak (ANH) is.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.