Allergiás bőrbetegségek ezer arca
Az allergiás megbetegedések száma világszerte növekvő tendenciát mutat. Az allergia kiváltó oka rendkívül összetett, ma már multifaktoriális (többtényezős) betegségként tartjuk számon. Kialakulásában genetikai, pszichés és immunológiai faktorok egyaránt fontos szerepet játszanak, amit a környezeti tényezők is nagymértékben színesíthetnek. Ma már jól tudjuk, hogy az allergiás reakciók jelenlétében a genetikai háttér fontos tényező, hiszen egyes emberek családilag fokozattan hajlamosabbak egy vagy sokféle allergiára.
Egyéb allergiák kialakulása
Vagyis, ha valaki gyógyszerallergiás, gyermekének nagyobb esélye van bármilyen allergia kialakulására az élet során. Azt is érdemes megjegyezni, hogy nem az adott allergia öröklődik, hanem az allergiára való hajlam, ami az élet során majd manifesztálódik. Az allergiás választ a lelki állapot is befolyásolja, annak beindulását, időtartamát és mértékét is módosíthatja.
Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezetből. Az ilyen anyagokat allergéneknek hívjuk. Ilyenek pl. a növényi pollenek, állati szőrök, atkák, penész spórák, állatok mérgei, mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek.
Az allergiás reakciók típusai
Allergiás reakcióról akkor beszélünk, amikor a szervezet egy testidegen anyaggal való ismételt találkozást követően kóros, illetve fokozott immunreakcióval válaszol, és azonnali vagy késői gyulladási válaszreakciót idéz elő. Az allergia kialakulásában tehát az immunrendszer szabályozási rendellenessége játszik szerepet. Fontos hangsúlyozni, hogy az allergiás reakció az idegen anyaggal való első találkozáskor nem jelentkezik, a típusos klinikai tünetek csak az ismételt antigén-ingert követően észlelhetők. Sőt, a szenzibilizáló allergénekből kis mennyiség is látványos, olykor súlyos reakciót vált ki.
Urticaria
Azt az immunreakciót, ami perceken belül létrejön, azonnali vagy I. típusú hiperszenzitivitási reakciónak nevezzük. A szervezet bármely területén kialakulhat, de legjellemzőbb a testfelszínnek a külvilággal közvetlenül érintkező helyein: a bőr, a szem, a tüdő. Az I. típusú immunreakcióra jellemző bőrtüneteket csalánkiütésnek, a betegséget pedig urticariának nevezzük. Heves viszketéssel járó csalánkiütések a test bármely részén jelentkezhetnek. Élénkpiros, olykor livid színű, kissé előemelkedő bőrelváltozások, melyek néhány mm-től több cm nagyságig terjedhetnek.
Nem ritkán ajak, szemhéj, esetleg arcödéma is kísérheti a bőrtüneteket
Időtartam szerint megkülönböztetünk akut vagy krónikus urticariát. Az akut urticaria a 6 héten belül lezajló, általában a behatást követően néhány óra múlva jelentkező csalánkiütés, mely az esetek felében spontán vissza is húzódik. Kiváltó okként általában gyógyszerek (antibiotikumok, fájdalomcsillapítók), vírusfertőzés, élelmiszerek (tej, tojás, mogyoró, szója), rovarcsípés szerepelhet, bár ez esetek 30-40%-ban a kiváltó ok ismeretlen marad.
Ez az úgynevezett anafilaxiás reakció azonnali kórházi ellátást igényel. A krónikus urticaria a 6 hétnél hosszabb ideig, csaknem mindennap jelentkező és kínzóan viszkető urticaria forma. A betegség jelentős életminőség romlást okoz, és sajnos kezelése is komplex feladat, nagy kihívást jelent orvosnak és betegnek egyaránt. Hátterében fizikai stimulusok: hideg, meleg, fény, bőr vakarása, testhőmérséklet emelkedése, valamint autoimmun pathomechanizmus állhat.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.