Gyermekvállalás trombózis után?
Jelent-e trombózisveszélyt a terhesség?
A terhesség önmagában nem fokozza az alvadási hajlamot, de a terhes asszony – egyéb, döntően mechanikai és vérösszetétel-változások miatt – kb. 4-szeres rizikóval rendelkezik a trombózisra, mely a szülés után pár hétig azonban 20-szorosára nő. Ezek a számok tovább szorzódnak felfelé, ha egyúttal örökletes trombofíliája is van a kismamának: ezekben az esetekben a terhesség alatt végig, a szoptatás befejezéséig alvadásgátló kezelésre van szükség.
Amennyiben nincs kimutatható trombofília, de a kismama egy vagy több magzatot már elveszített (vetéléssel), fontos, hogy a terhespatológiában jártas szülész gondozza és már a megtermékenyülést követően megfelelő kezelésben részesítse.
A kockázatot leginkább a megfelelő szakember vezetése mellett végzett, tervezett teherbeeséssel lehet teljesen lecsökkenteni. Ezen a területen igen sok félreértés, különböző nőgyógyászati vélemény ismert, de mindig arra kell gondolni, hogy mekkora tragédia egy károsodott magzat kiviselése! A statisztikai előfordulási arányokra való hivatkozás ilyen esetekben nem segít.
Igaz-e, hogy a fogamzásgátló („anti-bébi”) tabletták trombózist okozhatnak?
Igaz, de nem önmagukban. Növelik a nők kockázatát a trombózis bekövetkezésére, kb. 4-szeresére. A legtöbb fogamzásgátló ösztrogént és progesztint tartalmaz: ezeket alkalmazzák tablettában, tapaszban, sőt a spirálból is felszívódóvá tették. A legveszélyeztetettebb az a fiatal nő, aki nem tudja még, hogy a trombofília valamilyen formájában szenved, vagy akinek eleve alacsonyabb a már említett fontos fehérjének, az antithrombin III-nak a szintje.
Szedhet-e fiatal nő fogamzásgátlót akkor, ha már korábban trombózisa volt?
Ezeknek a nőknek igen magas a veszélyeztetettségük trombózisra. Javaslatunk, hogy ne alkalmazzanak ösztrogéntartalmú tablettát, hüvelykúpot, tapaszt vagy gyűrűt, csak progesztin-tartalmú vagy azt felszabadító spirált vagy tablettát. Ha alvadásgátló kezelésben is részesülnek, akkor más a helyzet, a veszélyeztetettségük lecsökken.
Szedhet-e fogamzásgátlót az a fiatal nő, akinek ismerten trombofíliája van, de még soha nem volt trombózisa?
Ösztrogéntartalmú tablettát nem szedhet. Csak progesztin-tartalmú fogamzásgátlót, vagy egyszerű spirált alkalmazhat.
Vállalhat-e terhességet a tartós alvadásgátló kezelésben részesülő nő?
Igen, de – mint már említettük – kumarin-kezelés alatt nagy a torz, sérült gyermek születésének veszélye.
Ennek elkerülése érdekében az alábbiak a teendők:
- Már a tervezett terhesség bekövetkezése előtt át kell térni az LMWH-k valamelyikének alkalmazására profilaktikus (megelőző) dózisban, az orvos szakmai vezetése mellett. A terhesség III. harmadában az LMWH dózisának emelése válhat szükségessé.
- Ha nem tér át tervezett terhesség előtt LMWH-ra, akkor minél korábban fel kell ismernie terhességét, nehogy annak 7-8.-tól a 11. hetéig kumarin hatása alatt álljon a kismama. Ennek érdekében sűrűbben kell terhességi teszteket végezni. Pozitivitás esetén a kumarint azonnal el kell hagyni és át kell térni LMWH-ra. Ehhez is szoros, bizalmi orvos-beteg kapcsolat szükséges.
- A kumarinoktól a terhesség későbbi szakaszában is károsodhat a magzat, de ekkor már inkább központi idegrendszeri zavarok, látóideg-fejlődési zavar (amely vaksággal jár) fordulhat elő.
- Ez a folyamat csak látszólag bonyolult, jó orvos-beteg együttműködéssel már számos, egészséges „LMWH-baba” született, komplikációmentes szüléssel.
Szoptathat-e a kumarin-típusú alvadásgátlók valamelyikét szedő nő?
Igen, szoptathat. A kumarinok átjutnak ugyan az anyatejbe, de csak nyomokban.
Ugyanakkor ma már kötelező – egyéb okokból is – az újszülöttet K-vitamin-profilaxisban részesíteni. Ilymódon kizárható, hogy a kismama gyógykezelése miatt a gyermek csontjai ne fejlődjenek normálisan.
Megnövekedhet-e a menstruációs vérzése annak a nőnek, aki alvadásgátlót szed?
Igen. A nők felének megnő a vérzése, sőt néhányuknak még a petefészke is bevérezhet. Mindezek nem indokai az alvadás-gátlás felfüggesztésének, de megfelelően kell kezelni. A hormonális (kombinált) fogamzásgátló kezelés a petefészek-bevérzések valószínűségét jelentősen csökkenti, éppen ezért a hatékony alvadásgátló kezelésben részesülő nők szedhetnek fogamzásgátlót.
Mit kell tenni súlyos menstruációs vérzés esetén?
Mindenképpen nőgyógyász szakorvoshoz kell fordulni: megkísérelhető a hormonális kezelés, de szükség lehet a méhnyálkahártya kikaparására is: a döntés a szakorvos hatásköre.
Mit tegyünk a menopauza (klimax) jelentkezésekor?
Az ösztrogént igen gyakran és sikeresen alkalmazzák a klimax másodlagos, kellemetlen tüneteinek mérséklésére, mint a hüvelyszárazság és a hőhullámok. A menopauza után a trombózis-rizikó ösztrogén alkalmazása esetén kicsi: minden 300. nőnél jön szóba, azoknál, akik hormont kapnak. Persze egy korábbi trombózis átvészelése vagy trombofília esetén a kockázat magasabb. Ezért hormont adni már trombózison, tüdőembólián átesett klimaxos nőnek csak igen súlyos tünetek mérséklése céljából megengedett.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.