Miben más az éjszakai pihenés a nők esetében?
A nők körében gyakoribb az álmatlanság, mint a férfiaknál, talán mert több olyan időszak van az életükben, amely kihat az éjszakáikra. Ugyanakkor az erősebbik nemre jellemzőbbek a méréssel is kimutatható alvászavarok. Bár ezekről kevesebb adat áll rendelkezésre, mert a „teremtés koronái” ritkán vallják be, hogy efféle nehézségekkel küzdenek.
A két nem az alvási rendellenességekkel is másképpen birkózik meg. Az említett Future Foundation szerint a nő inkább családi, baráti körben keres segítséget, míg a férfi orvoshoz megy, vagy a világhálón próbál tájékozódni, és azután öndiagnózist állít fel.
De miért szenved annyi nő alvászavarban?
Ebben nyilván szerepet játszik a menstruáció és a terhesség. Az első gyermeküket gondozó anyák esetében gyakori, hogy éjszaka sem tudnak ellazulni, éberen fekszenek az ágyban, fölriadva a kicsi minden rezdülésére.
A változó kor nehézségei
A klimaxszal érintett nőknél az éjszakai verítékezéssel járó hőhullámok okozhatnak álmatlanságot. Hatásuk sokszor éveken, évtizedeken át érezhető. Az alvással összefüggő légzészavarok ugyancsak gyakoribbá válnak a változó kor után. A háttérben talán a progeszteron mennyiségének csökkenése áll, amely valószínűleg befolyásolja a légzőizmok szabályozását.
Nem olyan régen a klimaxszal összefüggő tünetek kezelésének legjobb módját még a hormonpótló terápiában vélték megtalálni, de kiderült róla, hogy növelheti a mellrák, az infarktus és az agyvérzés kockázatát. Helyette ma már inkább az izoflavonoidokban (növényi ösztrogénekben) bővelkedő étrendet javasolják. E vegyüetek fő élelmi forrása a szója, a tofu és a vöröshere. A relaxálás különféle módozatai ugyancsak segíthetnek.
Álmatlanság a terhesség alatt
Várandóssága idején szinte minden nő alvászavarokkal küzd. Eleinte a méhlepény által kiválasztott progeszteron eredményez fáradékonyságot és aluszékonyságot. Ez a hormon hőemelkedést is előidéz, ami viszont a jó alvás ellen hat. A hajnali órákban terhességi rosszullét (reggeli hányinger) jelentkezhet. A feszülő, domborodó has és az egyéb testi változások ugyancsak akadályai lehetnek a pihenésnek. A terhesség második harmadában javul a helyzet, mert a levertség érzése enyhül, az alvászavarok elmúlnak, ám ekkor a növekedő magzat miatt gyomorégés léphet fel.
A kismamák kb. háromnegyedét rémálmok is gyötrik, amelyek rendszerint a bennük fejlődő élettel kapcsolatosak, és a nappali szorongások, félelmek, aggodalmak éjszakai kivetülései. A terhesség vége felé a nők többsége éjszakánként legalább háromszor felébred. Az alvást ilyenkor az a fájdalom nehezíti, amit a medencecsontok közötti ínszalagok szülést megkönnyítő fellazulása vált ki. Másrészt nem kis tehertételt jelent a magzat ekkor már jelentős súlya.
Fontos a napközbeni szieszta
A terhesség késői szakaszában a nő, ha teheti, napközben is hunyja le a szemét egy kicsit. Éjszaka pedig párnával a térde között, felhúzott lábbal és megtámasztott csípővel próbáljon aludni, a hát terhelésének csökkentése érdekében. Sokak szerint ilyenkor az oldalfekvés a legkényelmesebb testhelyzet.
A terhes nők mintegy harmada horkol. Ennek oka egyrészt az ilyenkor gyakori orrdugulás, másrészt az, hogy a méh és benne a magzat nyomást fejt ki a rekeszizomra. Ha alvási apnoé (éjszakai légzéskimaradás) is fellép, megemelkedhet a vérnyomás, főleg azoknál a kismamáknál, akik emellett fejfájást, lábduzzadást szintén tapasztalnak. A várandósság utolsó harmadában az érintettek körülbelül 30-35 százalékánál nyugtalanláb-szindróma, más néven lábmozgatási kényszer is jelentkezik. (A nyugtalanláb-szindrómáról bővebben a Panaszok és kezelésük című cikksorozatunkban olvashatnak.)
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.