A mediterrán diéta féltve őrzött titkai
Valóban követendő és egészséges a mediterrán diéta?
Tény, hogy a mediterrán diéta az egyik olyan megközelítése az egészséges táplálkozásnak, amelyet több pozitív tudományos megállapítás is alátámaszt. A szív- és érrendszer védelme, a rák előfordulásának csökkenése, sőt az Alzheimer-kór megelőzése csak néhány azokból a pozitív hatásokból, amelyek gyakoribbak a mediterrán diétát követő embereknél.
De lehet-e általánosítani népcsoportokra vagy nemzetekre a mediterrán diéta esetében? Pontosan itt kezdődnek a gondok. Az olaszok? Vagy a görögök, netán a törökök? Esetleg az észak afrikaiak? Vagy egy virtuális népességről van szó, amely tényleg helyesen táplálkozik, de pusztán ezen az alapon nem lehet kijelölni a helyét a térképen?
Valójában a helyes táplálkozás itt a lényeg. A mediterrán táplálkozásnak mérsékelt mennyiségű teljes kiőrlésű gabonatermék az alapja, ezenkívül idénygyümölcs, idényzöldség, sok hal, sovány, de jó minőségű hús, hüvelyesek, diófélék és olívaolaj alkotják az étrendet. Olyan táplálkozási forma ez, amelyet ma már nem nevezhetünk csak a mediterrán országokra jellemzőnek, különösen Olaszországban, ahol inkább a briósok, tramezzinik, szendvicsek, pizzák, kenyér- és tésztafélék felé orientálódnak. Végül is bebizonyosodott, hogy Japánban, például Okinawában, ahol a lakosok hosszú életkort megélnek, a táplálkozás éppen olyan jó, mint ott, ahol a mediterrán diétát alkalmazzák.
Főként, vagy csak zöldségeket együnk?
A táplálkozásról folytatott diskurzus elterjedése óta egyre erősebb a vegánok és vegetáriánusok hangja. Ez utóbbiak kizárják étkezésükből a húst és halat, az előbbiek pedig mindent, ami állati eredetű, tehát a tejet, sajtféléket, tojást is. A könyvesboltok tele vannak vegetáriánus- és vegán szakácskönyvekkel, egyre több ember kerül a hatásuk alá. De valóban jó ez nekünk?
Ha az etika oldaláról közelítjük meg a problémát, vagyis hogy el akarjuk-e kerülni az állatok szenvedését, akkor ez az álláspont teljesen érthető és elfogadható. Ha viszont az egészséges táplálkozás felől közelítünk, ez az életmód nem helyénvaló.
Kik azok a vegetáriánusok és a vegánok?
A vegetáriánusok és a vegánok megpróbálnak kiemelni néhány okot, amely szerint a választásuk egészségesebbnek tűnhet. Először is arról beszélnek, hogy az ember az evolúciós rendszerben arra született, hogy növényevő legyen, és ne állatot fogyasszon. Másodszor azt is mondják, hogy az állati eredetű élelmiszerekben nagyon magas a koleszterinszint, ami veszélyes az egészségre. Harmadszor pedig a növényi eredetű táplálékok vitamint, ásványi anyagokat és fitonutrienseket adnak, ami persze igaz, de ez még nem zárja ki, hogy az állati fehérjék és zsírok is fontosak szervezetünk számára. Az igazán pozitív eredmény a vegetáriánusok és a vegánok részéről nem az, hogy kizárják az életükből az állati fehérjét, hanem az, hogy jelentősen megemelik a növényi táplálékok bevitelét, és ez vitán felül igen fontos.
Zsírbevitel szabályai!
Természetesen a túlzott zsírbevitel nem egészséges, de a magas koleszterinszint (amit a vérvétel mutat ki) nem az ételekből származnak, hanem a máj termeli. Sőt a máj a szénhidrátot használja inkább a koleszterin előállításához. Máskülönben a zsírfogyasztás, amióta az orvostársadalom felelőtlenül megkongatta a vészharangot, 10%-kal csökkent, ennek ellenére az elhízás és a koleszterinproblémák ugyanúgy megmaradtak az életünkben.
Nem lett volna-e jobb a növényi olajokat támadni a telített zsírsavak helyett? Például a napraforgóolaj tele van gyulladáskeltő omega-6 zsírsavval, és nagy mennyiségben jelenik meg az iparilag előállított élelmiszerekben.
Hogyan legyünk vegetáriuánusok/vegánok, anélkül hogy ártanánk magunknak?
A vegetáriánusoknak és a vegánoknak, mivel nem esznek halat, hiányzik a szervezetükből az omega-3 zsírsav, amelyet nem is tudnak pótolni a lenolajtartalmú növényi táplálékokkal. A lenolajban van ugyan omega-3, mégsem képes esszenciális zsírsavakat, eikozapentaénsavat és dokozapentaénsavat termelni (igaz, ezek távoli rokona, vagyis az alfa-linolénsav megtalálható benne, de ahhoz, hogy átalakuljon a két másik omega-3 zsírsavvá, egy egész sor biokémiai folyamatra van szükség, amelyek nem mindig játszódnak le optimális módon).
Milyen vitaminhiányok léphetnek fel?
A vegánoknál kialakulhat B12-vitaminhiány, amelyet baktériumok termelnek, és csak állati eredetű táplálékban található meg. Megfelelő mennyiségű B12-vitamin elengedhetetlen szervezetünk helyes működéséhez, akárcsak a folsav és a B6-vi-tamin, amelyek egy igen irritáló és gyulladásképző, az érrendszerünkre ható molekulát, a homociszteint képesek lebontani. A B12-re azért is van szükség, hogy megvédje a DNS-ünket, és egy még érzékenyebb textúrát, az idegrendszerünket.
A vegánok azzal is nagy kockázatot vállalnak, hogy kevés triptofánt raktároznak el, a szerotonin előanyagát, amely nem más, mint egy idegi ingerület átvivő anyag, amely a nyugalmi állapotot és az ellazulást segíti elő. A szerotoninból alakul ki a melatonin, az alvásunkat szabályozó és segítő hormon.
Amint a vegánok divatja múlóban volt, azonnal megjelentek a gyümölcsdiéta hívei. A gyümölcsevők a vegetáriánusok fenegyerekei, akik visszavezetik elméletüket egészen addig, amikor az ember még a fákon ugrándozott, és csak gyümölcsöt evett. Ez az ősrégi tény, számukra elég, hogy a gyümölcsön kívül mindent kizárjanak az étkezésükből.
Szerző: Langh Izabella
Gyakorló természetgyógyász vagyok. Táplálkozási és életmód specialista is vagyok, immár 12 éve próbálom az embereket egy egészségesebb életforma felé terelni, egyre több sikerrel.