Koleszterin szívinfarktus

A koleszterin az emberi szervezetben – Hiába, nem élhetünk nélkülük.

Jegyezzük meg! Létfontosságú számunkra a koleszterin, és előanyaga a D-vitaminnak.

Fontos nekünk!

Az emberi szervezetet felépítő számos anyag egyike a koleszterin. Majdnem minden sejtnek, a sejtek membránjának alkotórésze, valamint fontos szerepet tölt be a hormonok, epesavak szintézisében, emellett előanyaga a D-vitaminnak. Nélküle az emberi élet elképzelhetetlen, de az állati szervezeté sem.

A figyelem kö­zéppontjába mégsem azáltal került, hogy mindenütt jelen van, hanem azért, mert ha a vérben az átlagosnál több van belőle, akkor lerakódhat az erek falába, ezzel egyrészt szűkíti azok keresztmetszetét, másrészt vérlemezkék, vérrögök tapadhat­nak meg a felületén, elzárhatják az ereket, a keringés az érintett érszakaszon megáll.

A kulcs koleszterinben van.
A kulcs koleszterinben van.

Ha nem jut oxigén a szövetekhez, azok (fájdalom kíséretében) elhalnak, vagyis infarktus alakul ki. Ha ez jellemző módon a szívkoszorúerekben történik, ak­kor szívinfarktus jön létre. XX. századi gyakori előfordulása kapcsán az infarktus civilizációs betegséggé vált, az érdeklődés homlokterébe került, okát kutatva pedig hamarosan a ko­leszterint tették meg egyik elsőrendű kockázati tényezőjének.

A koleszterin-anyagcsere

A vérben keringő koleszterin két forrásból származik.

  • Egy részét a szervezet maga termeli; ezt a folyamatot endogén koleszterin-szintézisnek nevezik.
  • Nagyobb részben a táplálékkal felvett zsírokból származik.
koleszterin_anyag_csere
A koleszterin útja

A koleszterin-molekula a szervezetben nem tud lebomlani, hanem a keringéssel a májba kerül. A felesleges koleszterin az epén keresztül kiválasztódhat, így nem alakul ki koleszte­rin-túlsúly. A szervezet pillanatnyi igénye határozza meg, hogy a koleszterin fehérjékhez kapcsolódva, ún. lipoproteidek for­májában részt vesz-e a lipid-anyagcserében, vagy epesavakká alakul és az epével kiválasztásra kerül a bélcsatornába, ahon­nan a széklettel távozik.

A napi koleszterin-szintézis a szervezetben mintegy 1000 mg-ra becsülhető, de ez az érték a táplálékkal bejutott koleszterin mennyiségétől is függ: ha több koleszterint fogyasztunk, a szervezet kevesebbet termel. A szükségesen felül, többletként felvett koleszterin növeli a vér koleszterinszintjét, ebből vi­szont több rakódhat le az érfalakban.

A koleszterin útja:

A koleszterin nem vízoldékony, ezért csak különböző fehér­jékhez kötődve szállítódhat a vérben. Ezek közül két ún. lipoprotein-molekula érdemel figyelmet. Az egyik az LDL-molekula (angol szavak rövidítései), amely a koleszterint a sejtekhez szállítja, másik a HDL-molekula, amely a sejtek­ből a szintetizált koleszterint a kiválasztás helyére, a májba szállítja. A táplálékkal felvett zsírok a koleszterin mellett kü­lönböző zsírsavakat is tartalmaznak, amelyek trigliceridként kerülnek a véráramba és a felhasználás helyére.

A magas triglicerid-szint és a koleszterin kapcsolata:

A magas triglicerid-szintet a koleszterinnel együtt a szívinfarktus rizi­kófaktorának tekintik. A koleszterint szállító zsírfehérje-mo­lekulák az LDL (és VLDL), valamint a HDL trigliceridet is szállítanak. Mindkét molekula részt vesz az érelmeszesedés folyamatában. A zsírsavakból álló triglicerid a zsírok sejten belüli tárolási formája, a táplálékkal felvett zsírok triglicerid-ként szállítódnak a zsírszövethez, ahol raktározódnak.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.