Léteznek gyógyszerek az agyi eltompulás ellen?
Kutatók hada dolgozik azon, hogy feltalálják az Alzheimer-kór elleni gyógyszert. Lehet, hogy eredményeik nyomán olyan gyógyszerek születnek, amelyek segítségével az unokánk majd kiváló teljesítményt nyújt az egyetemi felvételi vizsgán (a diákokról szólva, egyes egyetemisták metilfenidát-tartalmú, az agyműködést serkentő szereket szednek a koncentráló-képességük javítására, ám ezek az orvosságok csak figyelemhiányos hiperaktivitásban szenvedő gyerekek kezelésére adhatók).
Bármely olyan szer, amely egészséges szintre csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, egyben javítja az agy vérellátását, ami által az agysejtek több tápanyaghoz – vércukorhoz és oxigénhez – jutnak. A szívgyógyszerek a segítségnek csak egyik formáját képezik, a gyógyszerszekrényünkben ott lapulhat még egy sor más orvosság, amelyeknek erről az oldaláról eddig mit sem tudtunk.
Kettős hatású gyógyszerek
Az alábbi gyógyszerekről azt tartják, hogy bizonyos mértékben javítják a kognitív funkciókat. Ha valamilyen betegség miatt évek óta szedtünk ilyen orvosságot, egyúttal annak az agytompulás elleni védőhatását is élveztük. Természetesen minden orvosságnak vannak mellékhatásai és ellen javallatai, ezért nem lenne helyes, ha csupán az agyunkra gyakorolt hatása miatt szednénk valamelyiket orvosi ellenőrzés nélkül!
1. számú kettős hatású gyógyszer SZTATINOK
A sztatinok koleszterinszint csökkentő gyógyszerek és a szívinfarktus és a stroke megelőzésére írják fel őket. Amellett, hogy lassítják a szervezetben a koleszterintermelést, képesek az érfalakról eltávolítani a lerakódott koleszterint is, biztosítva ezzel a szerveink, köztük az agy, jó vérellátását. Egyes orvosok az enyhe kognitív demenciá-ban szenvedő betegeiknek első orvosságként gyakran valamilyen sztatin készítményt írnak fel.
Az Egyesült Államokban egy több kutatóintézet közreműködésével készült felmérés során több mint 2000 olyan hetven év feletti alanyt vizsgáltak, akinek a családjában előfordult Alzheimer-kór. Közülük 759-en szedtek sztatint a vizsgálat három éve során. A kutatók arra a meglepő eredményre jutottak, hogy körükben az Alzheimer-kór kockázata 67 százalékkal csökkent.
- Akut fejfájások típusai és okai
- Septikus láz okai (szepszis)
- Primer és szekunder agydaganatok és tüneteik
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Más vizsgálatok szerint a sztatinok azáltal csökkentik a demencia kockázatát, hogy hatásukra kevesebb amiloid plakk keletkezik. Ezek a plakkok nagyrészt oldhatatlan fehérje-lerakódások az agyban. Bár húszéves kor után már mindenkinél megjelennek a lerakódások, nem mindenkinél alakul ki Alzheimer-kór. A kutatók nem egészen tudják, hogy miért, de feltételezik, hogy a sztatinok csökkentik a plakkok toxikus hatását: gátolják a gyulladásokat, miközben az agyi vérellátást is javítják.
Agyköd: a sztatinok mellékhatása?
Kutatások indultak annak kiderítésére, menynyire reális ez a veszély
Egyik elmélet szerint a gyógyszerek azáltal károsítják a rövid távú emlékezetet, hogy a koleszterin mellett az idegrostokat borító és az ingerületek gyors továbbítását biztosító mielin szintjét is csökkentik, és emiatt az idegek jobban ki vannak téve a károsodásnak. A mielinnel borított rostok tízszer olyan gyorsan továbbítják az üzeneteket, mint azok, amelyekről hiányzik a borítás. Ez utóbbi esetben lassul az agyműködés és hosszabbá válik a reakcióidő, ami az elmélet szerint emlékezetvesztéshez vagy legalábbis lassabb, ködösebb gondolkodáshoz vezet.Több kutató vizsgálja a fenti elmélet helytállóságát, ám valamennyien hangsúlyozzák, hogy a sztatinok okozta emlékezetvesztés ritka, rövid ideig tart és visszafordítható. Ha esetleg ilyesmit észlelünk, beszéljük meg az orvosunkkal, ő tudni fogja, hogy esetünkben mi a teendő.
Kimutatták, hogy a sztatintartalmú gyógyszerek csökkenthetik a szervezetben termelődő Q10-koenzim, egy fontos agyvédő antioxidáns mennyiségét. Feltételezik, hogy ez okozza a szedésükkel esetenként együtt járó kognitív zavarokat. Ezért napi 60 mg Q10-koenzim szedését ajánlják a sztatinok mellé étrend-kiegészítő formájában.
2. számú kettős hatású gyógyszer VÉRNYOMÁSCSÖKKENTŐK
Fiatal korban percenként 750 ml vér áramlik át az agyon. Később évente mintegy 1 kiskanálnyival csökken az átáramló vér mennyisége. Akinek érszűkülete van, annak még kevesebb vér jut az agyába, és ezt az agy minden más szervnél jobban megszenvedi. Megfelelő mennyiségű oxigén és tápanyagok hiányában az agysejtek kezdenek elhalni, ami megmutatkozik az emlékezet, különösen a rövid távú memória hanyatlásában. Emellett nő a vaszkuláris demencia kockázata. Ezt a problémát a vérellátás romlása okozza. Holland kutatók kimutatták, hogy a 75 év feletti demens személyeknek 20 százalékkal kevesebb vér áramlott az agyába, mint a velük egykorú egészségeseknek.
Az egészséges táplálkozás (sok zöldség, gyümölcs és teljes kiőrlésű lisztből készült termékek), valamint a rendszeres testmozgás mellett a vérnyomás megfelelő szinten való tartása is szükséges az agy megfelelő működéséhez. Ha kell, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedésével. Sokféle típusú vérnyomáscsökkentő létezik, és nem mind-egyiknek van az agyra is kedvező hatása.
Egyes kutatások szerint például a béta-blokkolók egyenesen elősegíthetik a kognitív hanyatlást, lassítva az emlékezetet és súlyosbítva a demenciát. Van azonban számos olyan szer is, amely használ az agynak. Az alábbi négy csoport ezek közé tartozik. (Megjegyzés: a betegek egy része a vérnyomás csökkentésére úgy reagál, hogy memóriazavara lesz – náluk az adag módosítása, vagy más szerre való áttérés lehet szükséges.)
ACE-gátlók: Ezek tágítják a vérereket azáltal, hogy gátolják az ereket körülvevő izmok összehúzódását közvetett módon serkentő angiotenzin-konvertáló enzim működését. Kutatók a Utah állambeli Cache Country 3300 hatvanöt évnél idősebb lakosát nyomon követve megállapították, hogy azok körében, akik a vizsgálat kezdetétől fogva valamilyen vérnyomás-csökkentőt (köztük ACE-gátlókat) szedtek, 3 év alatt 36 százalékkal csökkent az Alzheimer-kór kockázata.
Kalciumcsatorna-blokkolók: Ezek a gyógyszerek azáltal csökkentik a vérnyomást, hogy gátolják a kalcium bejutását a szív és az erek izomsejtjeibe. Az erek elernyedt állapotban maradnak, és csökken a vérnyomás. Hosszú távon csökkenthetik a demencia kockázatát is. Egy 106 különböző európai központ részvételével zajló, csaknem 3000, átlagosan 68 éves alanyon végzett vizsgálat során azt találták, hogy a vérnyomáscsökkentő kalciumcsatorna-gátlót szedő személyek esetében, a kontrollcsoporthoz képest 4 év alatt 55 százalékkal csökkent a demencia kialakulásának veszélye. A kutatók kiszámították, hogy ha 5 éven át 1000 embert kezelnek a gyógy-szerrel, akkor várhatóan 20-szal csökken a demenciás esetek kialakulása.
Egyes kalciumcsatorna-gátlók segíthetnek megakadályozni a migrént és a cluster fejfájást. Az orvosok ezért olykor felírják off-label (vagyis a jóváhagyott indikáción túli alkalmazásként) a kalciumcsatorna-blokkolókat ilyen céllal. Mivel nem ismert, hogy mi okozza a migrént, feltételezik, hogy összefüggésbe hozható a csökkent agyi keringéssel, amiről tudjuk, hogy nem használ az agy általános egészségének.
Angiotenzin II-receptor-blokkolók: Ezek a gyógyszerek gátolják az angiotenzin II nevű, az erek körüli izmok összehúzódását okozó és ezáltal érszűkítő hatású vegyületet. A tudatra is jelentős hatással bírnak. Amerikai kutatók egy igen nagy, több mint 6 millió főből álló csoportban, a 65 évesnél idősebb veteránok körében értékelték a magas vérnyomással kezeltek kórtörténetét. Azt találták, hogy akik angiotenzin II-receptor-blokkolót szedtek, 40 százalékkal kisebb valószínűséggel betegedtek meg Alzheimer-kórban vagy a demencia más formájában, mint azok, akik ACE-gátlókat vagy más szívgyógyszereket szedtek.
Azok között pedig, akiknél már diagnosztizálták az Alzheimer-kórt, az angiotenzin II-receptor-blokkolót szedők körében 45 százalékkal kisebb valószínűséggel jelentkezett delírium, kellett öregotthonba vonulniuk, vagy haláloztak el idő előtt, mint az olyan betegeknél, akik másfajta vérnyomáscsökkentőt szedtek.
Kálium-visszatartó vizelethajtók: A vizelethajtók hatékonyan kiegészítik a többi vérnyomáscsökkentő gyógyszer hatását. Segítenek a szervezetből a felesleges vizet és nátriumot eltávolítani, ezáltal csökkentve a vérnyomást. A Utah állambeli Cache Country idős lakóit vizsgálva kutatók megállapították, hogy bár valamennyi magas vérnyomás elleni gyógyszer több mint 35 százalékkal csökkentette az Alzheimer-kór kockázatát, a kálium-visszatartó víz-hajtókat szedők körében a kockázat 75 százalékkal csökkent. Mivel a vízhajtók a legolcsóbb vérnyomásgyógyszerek közé tartoznak, kérdezzük meg orvosunkat, hogy nem lenne-e számunkra is megfelelő választás egy ilyen orvosság.
3. számú kettős hatású gyógyszer TESZTOSZTERON
Létezik férfiklimax, orvosi kifejezéssel andropauza. A férfiak szervezetében a negyvenes éveik közepétől fokozatosan csökken a tesztoszteron szintje (ha nem is olyan meredeken, mint a nők esetében az ösztrogéné). Kimutatták, hogy a demens férfiak tesztoszteronszintje az általános lakosságra jellemző szintnél alacsonyabb. Feltételezik, hogy a tesztoszteron gátolja az agyban az Alzheimer-kórra jellemző amiloid plakkok kialakulását.
Kutatások:
Egy több éven át tartó kutatás, a Baltimore Longitudinális Öregedés vizsgálat keretében kimutatták, hogy azonos korcsoporton belül minél magasabb egy férfi szervezetében a szabad tesztoszteron szintje, esetében annál kisebb az Alzheimer-kór kockázata. Azok esetében, akiknél a vér tesztoszteronszintje az átlaghoz képest 50 százalékkal magasabb volt, 26 százalékkal kisebb volt az Alzheimer-kór kockázata. A vizsgálatsorozat végén az alzheimeresek vérében csak feleannyi szabad tesztoszteron volt, mint a nem érintettekében. A hormonszint csökkenése gyakran már évtizedekkel a diagnózis felállítása előtt megkezdődött.
Ám az életkorunktól függően ez nem okvetlenül jelenti azt, hogy tesztoszteron szedésével javíthatjuk a mentális állapotunkat. Egy kísérletben átlagosan 67 éves férfiak egy csoportja jobban teljesített kognitív tesztekben, amikor tesztoszteroninjekciókat kaptak, mint a velük egykorú társaik. Egy másik vizsgálatban fiatal férfiak, akiket 4 héten át kezeltek tesztoszteronnal, jobban teljesítettek a térbeli tájékozódást vizsgáló tesztekben, míg a verbális fluenciát vizsgálókban romlott a teljesítményük.
Ha heresérülés, hipofízis-rendellenesség vagy más örökletes tesztoszteronhiánnyal járó probléma miatt valakit tesztoszteronnal kezelnek, az valószínűleg az agyra is jó hatással van. A gyártók megnőtt szexuális étvágyat vagy az izomtónus javulását ígérő hirdetéseivel ellentétben, egészséges emberek tesztoszteronnal való kezelése súlyos kockázatokkal jár.
4. számú kettős hatású gyógyszer ÖSZTROGÉN
Ösztrogén hatására az agysejtek hatékonyabban kommunikálnak egymással, talán azért, mert a hormon segíti az információ (gondolatok, ötletek, telefonszámok) át-jutását a szinaptikus réseken. Ezt a hatást azáltal éri el, hogy serkenti az idegi igerü-letátvivő anyagok termelődését.
A nők szervezetében már évekkel a változás kora előtt kezd csökkenni az ösztrogén szintje, a jótékony hatásaival együtt. Egyes kutatások szerint elképzelhető, hogy a változás kora előtt alkalmazott hormonpótló kezelés véd az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formái ellen. Az ún. „kritikus időszak”-ról szóló elmélet szerint a változás korát megelőzően, a negyvenes éveik végén vagy ötvenes éveik elején járó nőknek adott hormonkezelés kivédheti az ösztrogénszint-csökkenés agyra gyakorolt káros hatását, a demencia kockázatát akár 50 százalékkal is csökkentve.
A kutatók szerint viszont a későn elkezdett hormonpótló kezelés már nem segít, sőt káros: ha egy nő már túl van a változás korán, az ösztrogénkezelés 50 százalékkal megnövelheti az Alzheimer-kór kockázatát. Ezért a változás kora után nagyon óvatosnak kell lenni a hormonpótló kezeléssel.
Az utóbbi időben a hormonpótló kezeléssel kapcsolatos hírek miatt egyre kevesebben igénylik azt.
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet a nők egészségével foglalkozó vizsgálata (Women’s Health Initiative) során kiderült, hogy a vegyes, ösztrogén plusz progeszteron kezelés a 65 év feletti nőknél növeli a szívinfarktus, a stroke, az embólia és a mellrák kockázatát. Azoknál a nőknél, akik csak ösztrogént szednek, kevésbé súlyos a kockázat. Egy 1800 szülész-nőgyógyász orvosnő körében végzett dániai felmérés viszont azzal az eredménnyel zárult, hogy míg a betegeik-nek már nem írtak fel ösztrogénkezelést, ők maguk tovább szedték a hormont. Bevallották, hogy azért hagyták abba a betegeik hormonkezelését, mert jobban tartottak az azzal kapcsolatos perektől, mint a kezelés okozta veszélyektől.
5. számú kettős hatású gyógyszer ACETILSZALICILSAV (ASZPIRIN)
Ne feledkezzünk meg a szerény kis aszpirin tablettáról sem. A hagyományosan fejfájás ellen szedett gyógyszer gátolja a vérrögképződést, és ezzel véd a szívinfarktus és a stroke ellen. A kognitív hanyatlás késleltetésében is hasznos lehet. Kutatók több mint 6000, hatvanöt évesnél idősebb nő esetében 10 éven át vizsgálták a hosszú távon kis adagban szedett aszpirin (100 mg másnaponta) hatását a kognitív állapotra. Először a vizsgálat megkezdése után átlagosan 5,6 évvel értékelték ki az eredményeket, majd rá 2 és 4 évvel.
A kutatók azt találták, hogy az aszpirint szedő nők 20 százalékkal kisebb valószínűséggel teljesítettek rosszabbul az ún. fluencia kategória tesztben, amely a szemantikus tudást, a felidézési képességet és a végrehajtó funkciókat vizsgálta. Az alanyoknak megadott kategóriához tartozó szavakat kellett gyorsan felsorolniuk. Az aszpirin pozitív hatása leginkább a dohányosok és a magas koleszterinszintű alanyok körében volt kimutatható.
Ha szívpanaszok miatt már szedünk aszpirint, tartsunk ki mellette. Ha nem, kérdezzük meg orvosunkat az előnyökről és hátrányokról. Nem szedhetnek aszpirint az asztmások, a gyomorfekélyesek, a szívelégtelenségben, vérzékenységben vagy véralvadási zavarban szenvedők. Mielőtt elkezdenénk aszpirint szedni, közöljük az orvosunkkal, hogy milyen egyéb vényköteles, illetve vény nélkül kapható gyógyszert szedünk, számoljunk be a vitamin- vagy gyógynövény-készítményekről is. Egyesek aszpirinnel együtt szedve fokozott vérzési hajlamot okozhatnak.
6. számú kettős hatású gyógyszer KOFFEIN
Sok ember kedvenc, hozzászokást okozó élvezeti cikke a kávé. Lehet, hogy nem érdemes koffeinmentes kávét választani, bátran maradhatunk a koffeintartalmúnál. Több mint 4000, hatvanöt évnél idősebb francia nő vizsgálata során kiderült, hogy akik naponta 3 csésze vagy még több kávét ittak, jobban teljesítettek a szófelidézési és térbeli memória tesztekben, mint azok, akik naponta csak egy csészével ittak, vagy még annyit sem. A védő hatás a nők korával együtt nőtt, különösen 80 év fölött.
Bár e kutatás során nem tűnt úgy, hogy a koffein csökkentené a demencia általános kockázatát, a kávéfogyasztás feltehetőleg mérsékli a korral járó kognitív hanyatlást, és megakadályozza, hogy az enyhe kognitív zavarokból demencia alakuljon ki. Mivel a legújabb kutatások szerint a koffein a cukorbetegség és bizonyos fajta rákbetegségek kockázatát is csökkentheti, lehetséges, hogy orvosunk is azt javasolná, hogy naponta még egy plusz csésze kávét nyugodtan fogyasszunk el.
7. számú kettős hatású gyógyszer NIKOTINTAPASZ
Nagyszerű dolog, ha valakinek sikerült leszoknia a dohányzásról. Ha ehhez nikotintapaszt használt, még az agyával is jót tett.
A Duke Egyetem Orvosi Központjának kutatói 11 emlékezetromlásra panaszkodó betegnek nikotintapaszt adtak, kérve őket, hogy használják napi 16 órán át. Négy hét múlva azt észlelték, hogy az alanyoknak javult a tesztekkel mért reakcióideje és figyelme. Egy másik vizsgálatban koreai kutatók 5 órára nikotintapaszt tettek fel 63 idős ember bőrére. A tapasz használata előtti és utáni teszteredmények összehasonlítása azt mutatta, hogy a vizsgálati személyek emlékezete jelentősen javult a tapasz hatására.
Jelenleg is kutatják, miként lehetne kihasználni a nikotin potenciális emlékezetjavító hatását. Ma még, ha valaki nem éppen leszokni akar a dohányzásról, senki sem ajánlaná neki a nikotintapaszt, azt meg különösen nem, hogy kezdjen el dohányozni (a dohányzás strokehoz vezet, s mint ilyen, az agyi leépülés egyik leggyakoribb oka). Ám ha az illető éppen leszokóban van, és ehhez nikotintapaszt használ, ennek a koncentrációs képessége és az emlékezőtehetsége is hasznát látja.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.