Fogyókúra tudástár

Gyógyszeres kezelés elhízott metabolikus szindrómásoknál

A metabolikus szindróma összes komponensére egyidejűleg ható gyógyszerkészítmény még nem áll rendelkezésünkre. Ezért fontos, hogy az egyes kom­ponenseket olyan szerekkel kezeljük, amelyek erősítik egymást, és nem rontják le egymás hatását.

Miután vannak vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, me­lyek a vérzsír- és a vércukorszintre kedvezőtlenül hatnak, il­letve vannak olyan diabétesz elleni szerek, amelyek a test­súlyt növelhetik, a lipidcsökkentő szerek adásakor nem mindegy, hogy milyen gyógyszert adunk a magas triglicerid-és/vagy a magas koleszterinszint kezelésére.

Az alábbiakban áttekintjük, hogy a metabolikus szindróma tüneteiben (alma típusú elhízás, magas vérzsír- és vércukor­szint, hipertónia) melyik rizikófaktor kezelésében, melyik gyógyszerféleség az előnyösebb.

Milyen gyógyszeres kezelések vannak?

Ha hipertónia áll fenn metabolikus szindrómában, ak­kor nem ajánlatos a régen kifejlesztett, klasszikus béta-blokkolókat választani, mert azok ronthatják az inzulin­érzékenységet, növelhetik az étvágyat és a testsúlyt, va­lamint a trigliceridszintet, és csökkenthetik a védő HDL­ koleszterin szintjét. Az újabb készítményeknél, mint pl. a nevibolol, carvedilol, ezt kizárhatjuk.

A vízhajtókat is széles körben eredményesen alkal­mazzák a magas vérnyomás kezelésében, gyakran más gyógyszerekkel kombinálva. Hátrányuk, hogy a vércu­kor- és a trigliceridszint emelkedésre, valamint a védő HDL-koleszterin szintjének csökkenésére hajlamosíta­nak, különösen nagyobb dózisokban.

Vérnyomás csökkentők

A vérnyomáscsökkentők egyéb fajtái vagy neutrálisak (közömbösek) az anyagcsere szempontjából – tehát nem járnak a fenti kedvezőtlen mellékhatásokkal – vagy egyenesen hasznosak, pl. az inzulinérzékenység javításában, a cukorbetegség megelőzésében.

Kiemelkedő ezen a téren a doxazosin, mely a legjobban javítja az inzulin-érzékenységet, de hasonló mérsékelt hatása van néhány úgynevezett ACE-gátlóknak, mint pl. ramipril, enalapril vagy az úgynevezett angiotenzin receptor ll-blokkolóknak (ARB). Ezen utóbbi szerek a test­súlyra, és a vérzsírok szintjére nincsenek hatással.

Az elhízás szempontjából a diabétesz kezelésében nem mindegy, hogy milyen módszereket használunk. Nem véletlenül alakult úgy napjainkra, hogy a metformin az első választandó szer, melyet az Amerikai és Európai

Diabétesz Társaság gyógyszeres ajánlása

Diabétesz Társaság 2006 óta a diétával egy időben in­dítandó gyógyszeres kezelésnek javasol. A metformin ugyanis bizonyos fokig magát a cukorbetegséget „gyó­gyítja” azáltal, hogy javítja az inzulinérzékenységet, te­hát növeli az inzulin hatékonyságát, megvéd a fölösle­ges, elhízáshoz, zsírraktározáshoz vezető inzulin-túlter­meléstől. A metforminról vizsgálatokkal bizonyították, hogy nem növeli a testsúlyt, ami más diabétesz elleni készítményeknél (pl. az ún. szulfanilureáknál és főleg az inzulinnál) gyakran előfordul. A metforminnak egyéb kedvező anyagcsere-hatásai is vannak, kevés mellék­hatással (pl. hasmenés).

A vérzsírok vonatkozásában külön mechanizmus alap­ján jön létre a triglicerid- vagy a koleszterinszint emelkedése. A diéta vonatkozásában magas koleszterinszint­nél elsősorban a zsírokat, magas trigliceridszintnél a szénhidrátokat és az alkoholt kell korlátozni. Sokszor azonban ez nem elég, és ekkor kell a vérzsíreltérés tí­pusa szerint választani a gyógyszert.

Magas koleszterinszint esetében elsőrendű választás a sztatinok adása, és ha azokkal nem érjük el az úgynevezett célértéket (ez nagy kockázatban <4,5 mmol/l), akkor koleszterinfelszívódást gátló, biztonságosan ad­ható ezetimibbel kell kombinálni. Magas trigliceridszint­nél a sztatinok alig hatékonyak, ezért itt elsőként válasz­tandó szerek a fibrátok, esetleg a nikotinsav és az omega-3 zsírsavak. A mindennapi gyakorlatban sajnos előfordul, hogy a lipideltérések között inkább a magas trigliceridszint dominál, és ilyenkor a nagy sikerű sztati­nok nem mutatnak jelentős hatást.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.