A fitt agy titka

Miért esendő az emlékezet, miért felejtünk el dolgokat? Emlékezési folyamat három pontban.

A mondás szerint egy történetnek háromféle olvasata van: az enyém, a tiéd és az igazság. Bármennyire is szeretnénk azt hinni, hogy az emlékeink az események hű „fényképei”, a valóságban inkább hasonlítanak impresszionista festményekre. íme, az okok.

Első pont: Észlelés

Ahányan vagyunk, annyiféleképpen emlékszünk egy bizonyos eseményre, elsősorban azért, mert már kezdetben különbözőképpen észleltük azt. Ha a legutóbbi családi összejövetelen jól meg voltunk fázva, úgy emlékszünk, hogy az ételek eléggé íztelenek voltak, miközben a testvérünk szerint minden idők legfinomabb vacsoráját fogyasztottuk. Az asztal végén ültünk vagy a középtájon? Az asztalnál elfoglalt helyünktől függ, milyen beszélgetés foszlányok jutottak el hozzánk. A szenzoros emlékezetünk egyedi, máséval nem felcserélhető, és erősen befolyásolja a valóságról alkotott képünket.

Második pont: Értelmezés

Tegyük fel, hogy a nagybátyánk hosszú politikai fejtegetésbe kezdett. Az erről alkotott emlékünk attól is függ, hogy egyetértettünk-e vele. Amennyiben más véleményen voltunk, valószínűleg nem is nagyon figyeltünk rá, vagy azzal foglalkoztunk, hogy magunkba fojtsuk az ellenvéleményünket. Ha az egyik unokatestvérünk egy múzeum valamely új kiállítási tárgyát hozta szóba, jobban emlékszünk a mondandójára, ha az a véleményünk, hogy intelligens, hozzáértő személy. Az érzelmeink, tapasztalataink és emlékeink befolyásolják az értékítéletünket és azt is, hogyan emlékszünk a dolgokra.

Harmadik pont: Felidézés

Az emlékek nincsenek kőbe vésve. A hozzájuk vezető ösvényeket időnként benövi a gaz. S még ha nem is ez a helyzet, az információk különböző helyekről való felidézéséhez szükség van arra, hogy az agyban lévő üres helyek feltöltődjenek.

Álljon itt egy történet: egy asszony az anyjával a családi fényképalbumot nézegetvén megállt egy képnél, amelyen egy kislány volt látható póniháton. Az asszony örvendezve ismert magára, míg anyja ezen ugyancsak elcsodálkozott. „Hiszen ez a nővéred -mondta -, te még akkor meg se születtél!” Mivel az asszony korábban már látta ezt a fényképet, feltételezte, hogy ő látható rajta. Egyedül a fénykép alapján az agya hozzáadta a hiányzó részleteket.

Emlékezet kimaradás!

Hiányzik a lényeg – és az autó. A legkínosabb eset ezen a téren akkor történt meg velem, amikor az autómat egyik délben valami kisebb javításra szervizbe kellett vinni. Amanda, a kolleganőm vállalkozott rá, hogy követ az autójával, és visszahoz az irodába. Egy másik kolléganőnk is jelentkezett, hogy szívesen elkísér minket. A megbeszélt időben találkoztunk Amanda irodájában. Beszálltunk az autójába és elindultunk a szervizbe. Már majdnem ott voltunk (egész úton járt a szánk), amikor Amanda megkérdezte, hogy munka után elhozzon-e a szervizbe, amikor jövök a megjavított kocsiért. Egymásra néztünk és felkiáltottuk: „Nincs is itt az autó!” Olyan nevetésben törtünk ki, hogy Amanda alig bírta a kocsit egyenesben tartani.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.