Allergia és asztma

Allergiás rhinitis (orrnyálkahártya-gyulladás)

Az allergiás folyamat a szervezet egy különleges immunreakciója a kör­nyezetből bekerülő idegen anyagokra (allergénekre), mely az antigén-be­hatást követően perceken belül kialakul, és a behatás megszűnése után körülbelül 3 napig fennmarad. Normálisan ennek a reakciónak az élettani szerepe feltehetően a féregfertőzések leküzdésében van, de bizonyos ese­tekben a folyamat „félre siklik” létrehozva az allergiás reakciót, melynek a felső légutakra lokalizálódó formája a szénanátha vagy rhinitis allergica.

Szénanátha az ember ellensége

Napjainkban a szénanáthás betegek száma folyamatosan nő, ami több tényezőre vezethető vissza. A tudomány fejlődésével megszűnt az a nézet, hogy a szénanátha „nem valódi betegség”, ezért mind az orvosok, mind a betegek nagyobb figyelmet szentelnek az allergiás tüneteknek.

Ugyan­akkor a betegség kezelésében használható gyógyszerek is sokat fejlődtek az elmúlt időszakban, így napjainkban lehetőség van arra, hogy egy szé­nanáthás beteg ne csak teljesen tünetmentessé váljon, de igen alacsony gyógyszer-mellékhatás mellett lehetővé válik számukra a gépjárműveze­tés, a veszélyes munkahelyen való munkavégzés és a társasági alkoholfo­gyasztás is.

Mik okozhatják a szénanáthát?

A másik nagyon fontos tényező a levegőszennyezés. A légkör­be kerülő szennyező anyagok reakcióba léphetnek különböző, a levegőben lévő pollenekkel, megváltoztatva azok szerkezetét, melynek következté­ben egy arra hajlamos szervezet allergiás reakcióval válaszolhat egy átla­gos antigén ingerre.

A betegség önálló szűrése nem megoldott, de nagyszámú, szűrő jellegű vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy gyakran fennálló panaszok nélkül is pozitívak az elvégzett vizsgálatok. A panaszokat okozó betegség min­denképp kezelendő, hiszen a megfelelően beállított terápia mellett a be­tegek teljes életet élhetnek. Egy szervezett rendszerű szűrésnek azon be­tegek elérésében lehet létjogosultsága, akik már éppen nem tünet- és pa­naszmentesek, de a panaszok gyenge volta még nem viszi őket orvoshoz.

Ezen betegeknek az idejében történő kezelésbe vonásával elejét vehetjük a szakszerűtlen „önkezelésnek”, ami a különböző vény nélkül kapható ké­szítmények abúzusszerű használatával kellemetlen helyzetbe hozhatja a beteget (pl. megfázás elleni orrcseppekhez való hozzászokás).

Mit tehetünk az allergia ellen?

A betegség megelőzése gyakorlatilag a környezeti tényezők szabályozására korláto­zódik: a környezetszennyezés és a gyakori allergénként szereplő anyagok mennyi­ségének csökkentése környezetünkben (pl. a parlagfű és egyéb erős antigenitású pollent termelő növények irtása, vagy a háziporatkák számának csökkentése nagy teljesítményű mikroszűrős porszívóval).

Azok az emberek, akiknek családjában vannak allergiás betegségben szenvedők, nagy valószínűséggel maguk is hajlamo­sak erre a betegségre, számukra mindezek nagy jelentőséggel bírhatnak.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.