Foglalkozási asztma – „veszélyes” munkahelyek?
Az 1700-as évek elején Bernardino Ramazzini olasz orvos a búza- és rozsliszttel érintkező pékeket, a gabonapornak kitett molnárokat, valamint az állati hámsejtekre érzékeny parasztokat vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy betegségük a munkájukkal kapcsolatos. Ma ezt „foglalkozási asztmának” nevezik.
A foglalkozási asztma az egyik leggyakoribb légúti megbetegedés!
Emellett számos munkavállaló érzi úgy, hogy az allergénekkel és irritáló anyagokkal való érintkezés a munkahelyen súlyosbítja meglévő asztmájukat (munkával összefüggő asztma).
Ezek együttesen évente rengeteg munkanap kiesését okozzák
A becslések szerint a munkaképes korú felnőttelmél előforduló asztmás megbetegedésekben szerepet játszó munkahelyi tényezők általában olyan anyagok – például farészpor, festékek, liszt, gumi, hajfestékek és a nikkel, amelyek rengeteg munkaterületen előfordulnak.
Az Európai Unióban érvényben lévő szabályozások szerint mindenkinek joga van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez, és ezek megteremtése a munkáltató feladata.
Magyarországon is részletes szabályozás van érvényben a különböző típusú munkahelyekre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági szabályokat illetően, amelyek betartatása az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség jogköre. A főfelügyelőség munkáját az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet segíti, melynek munkatársai részt vesznek a szabályozások, stratégiák kidolgozásában és az adatgyűjtésben.
Nem jut levegőhöz a munkahelyén?
Az alábbi lista azt szemlélteti, milyen sokféle foglalkozás és hányfajta anyag játszhat szerepet a foglalkozási asztma kialakulásában.
| Foglalkozás | Allergén |
|---|---|
| Pékek, földművesek, malomipari dolgozók, gabonasilókban dolgozók | liszt és gabonapor |
| Kutatólaboratóriumi dolgozók, selyemfeldolgozással, kártevőirtással foglalkozók | rovarok; az egér- és patkányürülékben lévő fehérjék |
| Rák- és halfeldolgozással foglalkozók | tengeri élőlények |
| Laboratóriumi dolgozók és állatokkal foglalkozók | állati hámsejtek |
| Tisztítószergyártással, állati termékek előállításával és vérfeldolgozással foglalkozók | különféle enzimek |
| Szőnyeggyári és gyógyszeripari dolgozók, gumikesztyűgyártással foglalkozók és egészségügyi dolgozók | gumi (latex) |
| Műanyag- és gumiipari dolgozók, festékpermete zéssel és szigetelőhab-befúvással foglalkozók | diizocianátok, pl. toluol-diizocianát, difenil-metán és hexametilén-diizocianát |
| Forrasztok és elektronikai ipari dolgozók | abietinsav (a forrasztógyantában) |
| Kozmetikai, műanyagipari és egyéb ipari dolgozók | ricinuspor a ricinusolajból |
| Kohó munkások | fémek, pl. króm, platina, nikkel |
| Textilipari dolgozók | textilfestékek |
| Műanyagokkal és epoxigyantákkal dolgozók | anhidridek |
| Ragasztókkal dolgozók | akrilátok |
| Egészségügyi dolgozók | glutáraldehid és formaldehid |
| Gyógyszeripari dolgozók | bizonyos gyógyszerek |
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.