Allergia és asztma

Foglalkozási asztma – “veszélyes” munkahelyek?

Az 1700-as évek elején Bernardino Ramazzini olasz orvos a búza- és rozsliszttel érintkező pékeket, a gabonapornak kitett molnárokat, valamint az állati hámsejtekre érzékeny parasztokat vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy betegségük a mun­kájukkal kapcsolatos. Ma ezt „foglalkozási asztmának” nevezik.

Igen létezik a foglalkozási asztma!
Igen létezik a foglalkozási asztma!

A foglalkozási asztma az egyik leggyakoribb légúti megbetegedés!

Emellett számos munkavállaló érzi úgy, hogy az allergénekkel és irritáló anyagokkal való érintkezés a munkahelyen súlyosbítja meglévő asztmájukat (munkával összefüggő asztma).

Sajnos ez a betegség problémát okoz a munkahelyen is !
Sajnos ez a betegség problémát okoz a munkahelyen is !

Ezek együttesen évente rengeteg munkanap kiesését okozzák

A becslések szerint a munkaképes korú felnőttelmél előforduló asztmás megbetegedésekben szerepet játszó munkahelyi tényezők általában olyan anyagok – például farészpor, festékek, liszt, gumi, hajfesté­kek és a nikkel, amelyek rengeteg munkaterületen előfordulnak.

Az Európai Unióban érvényben lévő szabályozások szerint mindenkinek joga van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez, és ezek megteremtése a munkáltató feladata.

Magyarországon is részletes szabályozás van érvényben a különböző típusú munkahelyekre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági szabályokat illetően, amelyek betartatása az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség jogköre. A főfelügyelőség munkáját az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet segíti, melynek munkatársai részt vesznek a szabályozások, stratégiák kidolgozásában és az adatgyűjtésben.

Nem jut levegőhöz a munkahelyén?

Az alábbi lista azt szemlélteti, milyen sokféle foglalkozás és hányfajta anyag játszhat szerepet a foglalkozási asztma kialakulásában.

FoglalkozásAllergén
Pékek, földművesek, malomipari dolgozók, gabonasilókban dolgozókliszt és gabonapor
Kutatólaboratóriumi dolgozók, selyemfeldolgozással, kártevőirtással foglalkozókrovarok; az egér- és patkányürülékben lévő fehérjék
Rák- és halfeldolgozással foglalkozóktengeri élőlények
Laboratóriumi dolgozók és állatokkal foglalkozókállati hámsejtek
Tisztítószergyártással, állati termékek előállításával és vérfeldolgozással foglalkozókkülönféle enzimek
Szőnyeggyári és gyógyszeripari dolgozók, gumikesztyűgyártással foglalkozók és egészségügyi dolgozókgumi (latex)
Műanyag- és gumiipari dolgozók, festékpermete zéssel és szigetelőhab-befúvással foglalkozókdiizocianátok, pl. toluol-diizocianát, difenil-metán és hexametilén-diizocianát
Forrasztok és elektronikai ipari dolgozókabietinsav (a forrasztógyantában)
Kozmetikai, műanyagipari és egyéb ipari dolgozókricinuspor a ricinusolajból
Kohó munkásokfémek, pl. króm, platina, nikkel
Textilipari dolgozóktextilfestékek
Műanyagokkal és epoxigyantákkal dolgozókanhidridek
Ragasztókkal dolgozókakrilátok
Egészségügyi dolgozókglutáraldehid és formaldehid
Gyógyszeripari dolgozókbizonyos gyógyszerek
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.