Betegségek és megelőzésük

Az asztma tünetei és kezelése

Tünetek

Egyre nő az asztmás betegek száma a fejlett világban, főleg a városi la­kosság körében. Ennek egyik oka a szakemberek szerint az, hogy gyer­mekeinket túl steril környezetben neveljük: a korábbi generációktól elté­rően ma már alig találkoznak csírákkal, rovarokkal vagy egyszerű „házi” piszokkal. A következmény: immunrendszerük nem tanul meg helyesen reagálni ezekre a lényegében ártalmatlan anyagokra.

A kutatások kimu­tatták, hogy akik faluhelyen vagy tanyán nőttek fel, azok körében szinte alig akad asztmás. A gyermekkori hatások utólag már nem korrigálha­tok, de az asztmás beteg nem eszköztelen a rohamokkal szemben.

Tipp! Az az asztmás beteg, aki minden héten elfogyaszt legalább két adag zsíros húsú tengeri halat, egyes vizsgálatok szerint 30%-kal javíthat állapotán.

A gyermekkori asztma megelőzése

Az asztma kialakulása elleni preventív lépéseket már a gyermek születése előtt meg kell tenni!

Íme a legfontosabbak:

  • Egészséges étrend a terhesség alatt. A kismama egyen minél több olyan élelmiszert, amely sok E-vitamint és cinket tartalmaz: előbbiben bővelkedik a búzacsíra, minden dióféle, az olajos hal, a tojássárgája; utóbbi fő forrásai a vörös húsok és a tengeri étkek. Ezek a tápanyagok a tüdő és az immunrendszer fejlődését befolyásolják. Több kutatási eredmény szól arról, hogy fokozottan fennáll a gyermekkori asztma kialakulásának kockázata, ha a terhesség alatt az anya szervezete – és így a magzaté – nem kap elegendő E-vita­mint és cinket.
    Olajos halon nemcsak a szokvá­nyos konzervszardínia értendő, hanem a többi zsíros húsú tengeri hal is, amilyen például a makréla vagy a hering; ezekből heti két adag ajánlott (vagy az orvos jóváhagyásával szedjünk halolajkapszulát). Kutatások szerint az egész­séges zsírsavakban bővelkedő halzsír (halolaj) fogyasztása a terhesség alatt jelentősen mér­sékli annak veszélyét, hogy gyermekünk aszt­más lesz – valószínűleg azért, mert erősíti a magzat immunrendszerét. A panírozott, sütni való halrúd és a halburger fogyasztása azon­ban ellenjavallt, mert gyulladáskeltő – így az asztma kifejlődését is elősegítő – transzzsíro­kat tartalmaz, méghozzá bőségesen.
  • Füstmentesen! Máskor és máshol se dohányozzunk, de terhesség alatt, csecsemő vagy kisgyermek közelében végképp tilos a cigaretta: a dohányfüst belélegzése (passzív do­hányzás) és a gyermekkori asztma kialakulása közötti összefüggés immár kétségbevonhatat­lan, bizonyított tény.
  • Oltással az asztma ellen. Ha gyermekünk légúti allergiában szenved, immunterápiás kezeléssel, védőoltással általában megelőz­hető az asztma kialakulása.
  • Lehetőleg hat hónapig szoptassuk újszülött gyermekünket! Optimális esetben a csecsemő egyéves koráig az anyatej szerepeljen az ét­rendben.
  • Szilárdat csak később. A gyermek lehetőleg csak féléves korától kapjon szilárd táplálékot.
  • Tilalmas gyógyszerek. A kutatók szerint két­szer annyi az asztmás kisgyermek azok között, akiknek az édesanyja a terhesség alatt gyo­morégésre az alábbi gyógyszerek valamelyikét vagy ezek kombinációját szedte: H2-receptor-antagonisták, például Cimetidin, famotidin, ranitidin hatóanyagú szerek, illetve proton­pumpagátlók (például Omeprazol és esome-prazol hatóanyagúak).
  • Harc a poratkák ellen. Mikor angol kutatók százhúsz gyermek egészségi állapotát követ­ték nyomon a születéstől a nyolcadik életévig, kiderült: a vizsgált életszakaszban háromne­gyedével kevesebb gyermek lett asztmás és hétnyolcadával kevesebb allergiás azok közül, akiket szoptatott az anyjuk, illetve akik porat­káktól védett környezetben nevelkedtek.

Prevenció első körben

Allergénmentes otthon. Egy átlagos lakásban legalább hatféle allergén jelenléte mutatható ki. A vidéki otthonok bő egyharmadában az egerek­ből származó allergének koncentrációja is elég magas ahhoz, hogy elő­idézze vagy súlyosbítsa az asztmát. Minél magasabb egy lakás levegőjé­ben az allergénszint, annál nagyobb mértékben fenyegeti az ott élőket az asztma kialakulásának veszélye.

Egérből származó allergének (kertvárosi, lakóparki, vidéki vagy tanyasi házak lakóinak figyelmébe)

  • Az egerek vizeletéből származó fehérje allergizál; a családi házakban főleg a kamra és a konyha kövén található. Ezért ott a padlót minden­nap töröljük föl nedves ronggyal.
  • Szigeteljünk minden rést, hézagot, lyukat vagy repedést a falon, a padlószegélyeknél, a nyílászárók körül, az elektromos és egyéb veze­tékek fali csatlakozásánál, a konnektoroknál, a villanykapcsolók és armatúrák körül, továbbá a padláson: az egér ugyanis rendszerint ezeken a nyílásokon át hatol be a házba. Ha a hézag túl nagy a begip-szeléshez, egér- és csótányriasztó acélgyapottal tömítsük.
  • A kamrában az élelmiszereket jól záródó műanyag dobozokban tartsuk, ne kartondobozban, mert azt könnyen és szívesen átrágja az egér. A sonkát, a kolbászt, a szalámit stb. rúdra fellógatva tároljuk.
  • Használjunk egérfogót, lehetőleg olyat, amely csapdába ejti, de sérü­lést nem okoz a betolakodónak. Reggel azután vigyük el jó messzire a háztól – testmozgásnak sem rossz -, és eresszük szabadon.

Csótányból származó allergének

  • Felbontott élelmiszereket ne kamrában, hanem hűtőben tároljunk.
  • Készítsünk természetes csótányriasztó aeroszolt 1 liter vízhez kevert 15 milliméternyi eukaliptusz- vagy borsmentaolajból, majd a keverékkel permetezzünk be minden olyan felületet és pontot, amelyet csótányok látogatnak, illetve amelyen keresztül behatolnak a lakásba (konyhai és fürdőszobai lefolyók, csapok, csövek, továbbá szellőzőnyílások, ajtók, ablakkeretek környéke stb.).
  • Használjunk méregcsapdát: búza- és zabliszt, kakaópor, bórsav és gipszpor keverékéből hatékony, környezetbarát csótányirtó elegyet készíthetünk. Minden elpusztított svábbogárra további húsz-harminc tetem jut a mérgezett ürülék elfogyasztása jóvoltából.
  • Nagyfokú fertőzöttség esetén hívjunk csótánymentesítő szakszolgá­latot (a legmegbízhatóbb cég a Bábolna-Bio). Kis mennyiségű bórsavval is kezelhetjük ezeket a felületeket.

Súlykontroll. Aki felszed pár kilót, és súlyosbodik az asztmája, ne cso­dálkozzon, mert nem véletlen egybeesésről van szó. A túlsúlyosak között 66 százalékkal gyakoribb a makacs asztma, mint a normál testsúlyúaknál. A jelenség oka talán a zsírsejtekből felszabaduló, gyulladáskeltő vegyületekben rejlik.

A kutatók csak mostanában kezdik behatóan tanulmányozni a fogyás asztmára gyakorolt hatását.

Kutatási eredmények! Egy olaszországi vizsgálat során tizenkét asztmás, gyomorszűkítő műtéten átesett, túlsúlyos nő állapotát kísérték figyelemmel. A műtétet követő jelentős testsúlycsökkenéssel párhuza­mosan javult az asztmájuk: a ziháló nehézlégzés 31 százalékkal enyhült; a rohamok csillapítására használt gyógyszeres inhalálót pedig 18 száza­lékkal ritkábban kellett igénybe venniük, mint a kontrollcsoport tagjai­nak, akiknek testtömege a vizsgált időszakban nem vagy alig változott.

Személyre szabott kezelés. A közepes vagy súlyos asztmában szenvedő amerikaiak megdöbbentően nagy hányada: 55 százaléka nem kezelteti megfelelően a betegségét – általában hanyagságból, nemtörődömségből, vagy mert nem áll rendelkezésére személyre szabott terápia. Az ered­mény: gyakori és súlyos rohamok, kórházi kezelés, munkaidő-kiesés.

Az egyéni asztmaterápia keretében a pácienst meg kell ismertetni a napi és sürgősségi gyógyszerek, valamint a légzésfunkciót ellenőrző csúcs­áramlásmérő (peak-flow-méter) alkalmazásának módjával; tudnia kell továbbá, mikor kell orvost vagy mentőt hívni. Aki mindezzel tisztában van, annál lényegesen ritkábban lép fel súlyos asztmaroham, mely szél­sőséges esetben akár végzetessé is válhat.

A személyre szabott asztma­terápiás program kidolgozása keretében az alábbi kérdéseket tisztázzuk a kezelőorvossal:

  • Mikor kell őt értesíteni?
  • Mikor hívjunk mentőt?
  • Mikor nem elég a sürgősségi gyógyszer?
  • Szükség lehet-e bármely esetben a szteroidos inhaláló dózisának növelésére?
  • Mikor indokolt szteroidos tabletta szedése?

A terápiás programot ajánlatos évente felülvizsgálni az orvossal, szükség esetén módosítani rajta, sőt a családtagokkal vagy a közvetlen környezetünkben élőkkel is megismertetni, hogy tudják, súlyos asztma­roham esetén mi a teendő.

Örökletes?

Mivel az asztma és az aller­gia többnyire családi halmo­zódást mutat, a szakemberek régóta gyanítják, hogy bizo­nyos gének állhatnak a haj­lam hátterében.

Most végre úgy tűnik, nem volt alaptalan a feltételezés: az ORMDL3 elnevezésű gén egyik varián­sa a jelek szerint 60-70 száza­lékkal növeli a gyermekkori asztma kialakulásának kockázatát.

Prevenció második körben

Tanuljuk meg az inhalátor helyes használatát! Annak ellenére, hogy az inhalátor súlyos rohamnál akár még életet is menthet, az asztmás bete­gek közel egyharmada megdöbbentő módon nem tudja megfelelően ke­zelni a készüléket. Ne legyünk szégyenlősek, kérjük orvosunk segítségét

Csúcsáramlásmérő. Ez a kisméretű, aránylag olcsó orvosi készülék segít felismerni az asztma súlyosbodásának bevezető tüneteit. A műszer a le­vegő kiáramlásának csúcssebességét méri, és megbízhatóan jelzi a küszö­bönálló asztmarohamot. Napi alkalmazásával és a mért értékekhez igazított gyógyszereléssel a rohamok megelőzhetők.

Hipoallergén ágyhuzat. Megakadályozza, hogy a matracba, paplanba, párnába poratka költözzön, mely tömegesen elszaporodva az allergiák és asztmarohamok fő előidézője a lakásban.

Kutatási eredmények! Egy vizsgálatból kiderült, hogy a hipoallergén védőbevonat alkalmazása legalább felével csökkenti a szteroidos inhaláló használatának szükségességét az asztmás gyerekek körében.

Irány az allergológus! Az asztma hatékony kezelésének specialistája nem a háziorvos vagy a fül-orr-gégész, hanem az allergológus. Hozzá fordul­junk tehát, hogy biztosan elkerülhessük a súlyos rohamokat és a gyógy­szerek túladagolását (ami azokra jellemző, akik nem veszik elég komo­lyan a betegségüket, vagy roham esetén pánikszerűen reagálnak). Vegyük komolyan ezt a tanácsot: a kezeletlen és a rosszul kezelt asztma egyaránt életveszélyessé válhat!

Hidegtengeri hal hetente kétszer.

Kutatási eredmények! Egy tizenháromezer felnőtt alany táp­lálkozási szokásait vizsgáló tudományos kutatásból ismert tény, hogy akik hetente legalább kétszer zsíros húsú tengeri halat (lazacot, makrélát stb.) fogyasztanak, azok körében közel harmadával kevesebb az asztmás beteg, mint azoknál, akiknek az étrendjéből hiányzik ez a fajta táplálék. Kiderült továbbá, hogy a zsíros halat rendszeresen fogyasztó asztmások körében csaknem 36 százalékkal enyhülnek a betegség jellegzetes tüne­tei.

Az asztma, mint minden allergia, rendellenes immunválasz: az allergéneket túlreagáló immunsejtek gyulladáskeltő vegyületet kezdenek termelni, melyek hatására a nyálkahártyák megduzzadása miatt a lég­utak összeszűkülnek. A hidegtengeri halak talán azért oly jótékony hatásúak, mert a zsírjuk gyulladásgátló vegyületeket tartalmaz.

Tiszta levegőt! A dízelüzemű járművek kipufogógázának parányi por-és koromszemcséi nagymértékben súlyosbíthatják az asztmások állapo­tát: belégzéskor ugyanis mélyen a tüdőbe kerülnek, és a vérbe felszívód­va gyulladáskeltő hatásúak. Elég végigsétálni egy forgalmas út mellett, ahol sok dízelfüstöt okádó busz és kamion közlekedik, máris csökken a tüdőkapacitás, és többszörösére nő egy súlyos roham kockázata.

Aszpirin minden másnap. 10 százalékkal kevesebb az asztmás azoknak a normál testsúlyú nőknek a körében, akik kétnaponta bevesznek egy 100 mg-os aszpirintablettát. Férfiak esetében nagyobb dózis (325 mg) ajánlott.

Figyelem! Az orvos jóváhagyása nélkül ne szedjünk rendsze­resen aszpirint!

Összefoglalás

Okai. Bizonyos genetikai té­nyezők és a környezeti hatások együttese folytán a légutak túl­érzékennyé válnak egyes lég­szennyező anyagokkal, allergénekkel és a hideg levegővel szemben. A szervezet gyulladás­keltő vegyületek termelődésével reagál ezekre a hatásokra, ami a hörgők megduzzadásával és rendszerint fokozott váladék­termelődéssel jár.

Figyelmeztető tünetek. Sípoló vagy ziháló légzés, légszomj, köhögés, mellkasi szorítás.

Új fejlemények. Ausztrál kutatók kísérleti egereknél azt tapasztalták, hogy a rövid, de rendszeres kvarcolás, napozás fékezi az asztma tüneteit előidé­ző (és egyéb nemkívánatos) im­munreakciókat. A jótékony hatás minden bizonnyal az ibolyántúli sugaraknak köszönhető. A biz­tonságos UV-fényterápia kifej­lesztésére azonban még várni kell, tehát az asztmások se vigyék túlzásba a napozást, a kvarcolást, a szoláriumozást, mert ezek bőr­rákot okozhatnak.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.