Öt gyakori tévhit az asztmával és az allergiával kapcsolatban!
- TÉVHIT: Egyes kutyafajták, például a csivava, kevesebb panaszt okoznak az asztmásoknak és az allergiásoknak.
VALÓSÁG: Az allergiát a háziállatok nyálában, hámrétegében és vizeletében lévő fehérjék okozzák, nem a szőrük (bár előfordul). Minden kutyának vannak hámsejtjei, így nincs olyan fajta, amelyik jobban ajánlott az asztmában vagy allergiában szenvedőknek. - TÉVHIT: Az asztma gyógyítható.
VALÓSÁG: Nem ismerünk módszert az asztma gyógyítására. Megfelelő diagnózis és kezelés mellett azonban az asztmában szenvedők is normális életet élhetnek. - TÉVHIT: Más helyre költözéssel elmulasztható az asztma és az allergia.
VALÓSÁG: Ha valaki a tengerpartra vagy a hegyekbe költözik, az néhány hónapra enyhítheti a panaszokat, ám hamar kialakulhatnak nála új allergiák – például az adott térség növényeivel szemben. Költözéssel tehát nem lehet megszabadulni a betegségtől. - TÉVHIT: A gyerekek kinövik az asztmát.
VALÓSÁG: Az asztma krónikus hiperérzékenységi állapot. Serdülőkorban egyes gyerekeknél valóban megszűnnek az asztmás tünetek, másoknál azonban súlyosbodnak, a légutak túlérzékenysége pedig mindenkinél örökre megmarad. - TÉVHIT: Az allergia ártalmatlan tünet.
VALÓSÁG: A különféle allergiák súlyos, hatékony kezelést igénylő egészségügyi problémák. Kezelés nélkül az életminőség romlását okozhatják – ronthatják az alvást és a tanulási képességeket, s munkahelyi, illetve iskolai hiányzásokhoz vezethetnek.
A kezeletlen allergia krónikus légzőszervi problémává, például asztmává vagy arcüreggyulladássá fajulhat, de bőrpanaszok is megjelenhetnek, mint az ekcéma vagy a csalánkiütés. Egyes allergiák, amelyet bizonyos ételek, gyógyszerek vagy rovarcsípések idéznek elő, anafilaxiás sokkot okozhatnak, amely akár halálos kimenetelű is lehet.
+ Néhány számadat és kegészítés
Az asztma miatti halálozások száma jelentősen csökkent az elmúlt 20 évben, bár a csökkenés üteme az asztma kezelése terén elért előrelépések ellenére is lassul. Magyarországon 2008-ban több mint 230 000 regisztrált asztmás élt, ez az össznépesség 2-3 százalékát jelenti, de a valós számuk ennél szinte biztosan több.
Senki nem tudja az okokat!
Egyesek örökletes okokat emlegetnek, s ha ezt el is fogadjuk, a genetikai jellemzők túl lassan változnak ahhoz, hogy magyarázatot adhatnának e járványszerű terjedésre. Ráadásul egyes allergiás reakcióknak – például a növényekre, a színezékekre, a fémekre vagy a vegyszerekre adottaknak – nem is lehet genetikai alapjuk.
Az egyéb elméletek közé tartoznak az alábbiak:
- Több időt töltünk beltérben, mint régen, így több, a zárt helyiségekre jellemző allergénnel és szennyező anyaggal érintkezünk.
- Túl tiszta világban élünk, ami megakadályozza, hogy az immunrendszerünk rendesen elláthassa a feladatát.
- Az elhízás drámai mértékű növekedése, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás csökkenése nagyon sok kárt tesz az immunrendszerünkben.
- A fosszilis tüzelőanyagok elégetése során a levegőbe kerülő szennyező anyagok (pl. az autók kipufogójából vagy.
- A terhesség során fellépő szövődmények – főként azok, amelyek a méhvel kapcsolatosak, például a preeclampsia, a szülés utáni vérzés vagy az idő előtti szülési fájások – növelhetik az e terhességekből születő gyermekeknél az allergia és az asztma kockázatát.
Az asztmához és az allergiához hasonló betegségek összetettsége is nagyon megnehezíti az ok vagy az okok azonosítását. Valójában könnyen meglehet, hogy nincs is egyetlen, „asztmának” nevezett betegség, hanem egész sor rendellenességről van szó, amelyek mind asztmás tünetekkel járnak, mint ahogy a fejfájásnak is jó néhány formája létezik.
Ráadásul más komplex betegségekhez, például a szívbetegséghez, a cukorbetegséghez vagy az ízületi gyulladáshoz hasonlóan, soha nem lehet majd egyetlen okot találni, mint ahogy egyetlen kezelés sem jelenthet minden esetben megoldást. A genetika fejlődésével arányosan a kezelések is testreszabottá válnak.
Meglehetősen valószínű, hogy az ön környezetében is van olyan, akit időnként az allergiával járó szemviszketés, tüsszögés, nehézlégzés, orrfolyás és általános rossz közérzet gyötör, vagy aki kénytelen átélni az asztma miatti fuldokló, „nem kapok levegőt” érzést.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.