Allergia és asztma

Öt gyakori tévhit az asztmával és az allergiával kapcsolatban!

  1. TÉVHIT: Egyes kutyafajták, például a csivava, kevesebb panaszt okoznak az asztmá­soknak és az allergiásoknak.
    VALÓSÁG: Az al­lergiát a háziállatok nyálában, hámrétegében és vizeletében lévő fehérjék okozzák, nem a szőrük (bár előfordul). Minden kutyának vannak hámsejt­jei, így nincs olyan fajta, amelyik jobban ajánlott az asztmában vagy allergiában szenvedőknek.
  2. TÉVHIT: Az asztma gyógyítható.
    VALÓSÁG: Nem ismerünk módszert az asztma gyógyítására. Megfelelő diagnózis és kezelés mellett azonban az asztmában szenvedők is normális életet élhetnek.
  3. TÉVHIT: Más helyre költözéssel elmulasztható az asztma és az allergia.
    VALÓSÁG: Ha valaki a tengerpartra vagy a hegyekbe költözik, az néhány hónapra enyhítheti a panaszokat, ám hamar kiala­kulhatnak nála új allergiák – például az adott térség növényeivel szemben. Költözéssel tehát nem lehet megszabadulni a betegségtől.
  4. TÉVHIT: A gyerekek kinövik az asztmát.
    VALÓSÁG: Az asztma krónikus hiperérzékenységi álla­pot. Serdülőkorban egyes gyerekeknél valóban megszűnnek az asztmás tünetek, másoknál azon­ban súlyosbodnak, a légutak túlérzékenysége pedig mindenkinél örökre megmarad.
  5. TÉVHIT: Az allergia ártalmatlan tünet.
    VALÓSÁG: A különféle allergiák súlyos, hatékony kezelést igénylő egészségügyi problémák. Kezelés nélkül az életminőség romlását okozhatják – ronthatják az alvást és a tanulási képességeket, s munkahelyi, illetve iskolai hiányzásokhoz vezethetnek.
    A keze­letlen allergia krónikus légzőszervi problémává, például asztmává vagy arcüreggyulladássá fajul­hat, de bőrpanaszok is megjelenhetnek, mint az ekcéma vagy a csalánkiütés. Egyes allergiák, amelyet bizonyos ételek, gyógyszerek vagy rova­rcsípések idéznek elő, anafilaxiás sokkot okozhat­nak, amely akár halálos kimenetelű is lehet.
Bizony! Az al­lergiát a háziállatok nyálában, hámrétegében és vizeletében lévő fehérjék okozzák, nem a szőrük.
Bizony! Az al­lergiát a háziállatok nyálában, hámrétegében és vizeletében lévő fehérjék okozzák, nem a szőrük.

 + Néhány számadat és kegészítés

Az asztma miatti halálozások száma jelentősen csökkent az elmúlt 20 évben, bár a csökkenés üteme az asztma kezelése terén elért előrelépések ellenére is lassul. Magyarországon 2008-ban több mint 230 000 regisztrált asztmás élt, ez az össz­népesség 2-3 százalékát jelenti, de a valós számuk ennél szinte biztosan több.

Senki nem tudja az okokat!

Az allergia és az asztma rohamos terjedésében az a legaggasztóbb, hogy a mai napig igaz, hogy senki sem tudja biztosan, mi okozza a jelenséget. Elméletek persze akadnak bőven.

Egyesek örökletes okokat emlegetnek, s ha ezt el is fogadjuk, a genetikai jellemzők túl lassan változnak ahhoz, hogy magyarázatot adhatná­nak e járványszerű terjedésre. Ráadásul egyes allergiás reakciók­nak – például a növényekre, a színe­zékekre, a fémekre vagy a vegysze­rekre adottaknak – nem is lehet genetikai alapjuk.

Az allergia és az asztma kialakulását a mai napig nem tudják mi okozza.
Az allergia és az asztma kialakulását a mai napig nem tudják mi okozza.

Az egyéb elméle­tek közé tartoznak az alábbiak:

  • Több időt töltünk beltérben, mint régen, így több, a zárt helyisé­gekre jellemző allergénnel és szennyező anyaggal érintkezünk.
  • Túl tiszta világban élünk, ami megakadályozza, hogy az immunrendszerünk rendesen elláthassa a feladatát.
  • Az elhízás drámai mértékű növekedése, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás csökkenése nagyon sok kárt tesz az immunrendszerünkben.
  • A fosszilis tüzelőanyagok elégetése során a levegőbe kerülő szennyező anyagok (pl. az autók kipufogójából vagy.
  • A terhesség során fellépő szövődmények – főként azok, amelyek a méhvel kapcsolatosak, például a preeclampsia, a szülés utáni vérzés vagy az idő előtti szülési fájások – növelhetik az e terhességekből születő gyermekeknél az allergia és az aszt­ma kockázatát.
Az elhízásnak köze lenne az allergiához?
Az elhízásnak köze lenne az allergiához?
Hiába folynak azonban évtizedek óta a témával kapcsolatos kutatások, a kutatók semmivel sem állnak közelebb az asztmajárvány okainak megfejtéséhez, mint 20 év­vel ezelőtt. A munkájukat hátráltatja, hogy nincs szabványos ellenőrzőrendszer a trendek figyelemmel kísérésére, ráadásul az adatok sokszor hibásak és hiányosak.

Az asztmához és az allergiához hasonló betegségek összetettsége is nagyon meg­nehezíti az ok vagy az okok azonosítását. Valójában könnyen meglehet, hogy nincs is egyetlen, „asztmának” nevezett betegség, hanem egész sor rendellenességről van szó, amelyek mind asztmás tünetekkel járnak, mint ahogy a fejfájásnak is jó néhány formája létezik.

Ráadásul más komplex betegségekhez, például a szívbetegséghez, a cukorbetegséghez vagy az ízületi gyulladáshoz hasonlóan, soha nem lehet majd egyetlen okot találni, mint ahogy egyetlen kezelés sem jelenthet minden esetben megoldást. A genetika fejlődésével arányosan a kezelések is testreszabottá válnak.

Meglehetősen valószínű, hogy az ön környezetében is van olyan, akit időnként az allergiával járó szemviszketés, tüsszögés, nehézlégzés, orrfolyás és általános rossz közérzet gyötör, vagy aki kénytelen átélni az asztma miatti fuldokló, „nem kapok levegőt” érzést.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.