Betegségek és megelőzésük

Asthma bronchiale (asztma) tünetei, kialakulása és megelőzése

Mik lehetnek az asztma tünetei?

Reverzibilis légúti obstrukció (szűkület), melyet a légutak krónikus gyulladása kö­vetkeztében kialakuló hörgőtúlérzékenység (bronchialis hiperreaktivitás) jellemez. Az enyhe tünetektől a súlyos nehézlégzésig minden formában jelentkezhet. Klasszikus formában, rohamokban, többnyire köhögéssel kísérve jelentkezik, spontán vagy gyógyszerek hatására fél-egy órán belül viszkózus köpetürítéssel oldódik. Sok esetben a beteg csak mellkasi szorító érzésről, fájdalomról panaszkodik, sóhajtozik, vagy a torkát köszörüli. A tünetek főleg reggel és este, illetve terhelésre jelentkeznek.

  1. Allergiás asztma.  Gyerekkorban ez a gyakori forma. Sok esetben csecsemő-, kis­dedkorban tehéntej-, tojásérzékenység által kiváltott bőrfolyamat, ekcéma, illetve kemény vagy híg székletek szerepelnek az előzményben. Bőrpróbával, illetve vérből specifikus ellenanyag kimutatásával bizonyítható az allergia. Sokszor a tünetek sze­zonális vagy folyamatos meglétéből már gondolni lehet az allergia milyenségére. Legtöbb esetben az asztmás tünetek mellett változóan bőr-, szem-, orrtünetek is jelentkeznek. Pszichés hatások ronthatják a beteg állapotát.
  2. Nem allergiás asztma. Főleg serdülőkorban jelentkező, nehezen befolyásolha­tó asztmás tünetek jellemzik, melyeket gyakran kísér orrpolyposis, a vérképben az úgynevezett eozinofíl fehérvérsejtek számának emelkedése, és nem-szteroid gyulladásgátlókkal szembeni túlérzékenység.
  3. Terhelés indukálta asztma. Különösen futás során jelentkező nehézlégzés, főleg serdülőknél, sokszor ez hívja fel a figyelmet az asztmára.
  4. Foglalkozási asztma. Liszt, dohányfüst, fürészpor, festékek, vegyi anyagok kivált­hatnak asztmás tüneteket. Fontos a pályaválasztás, már kisgyermekkorban irányí­tani kell a gyermekek megfelelő érdeklődését.

Vegyük észre minél hamarabb!

Fontos a korai kivizsgálás és kezelés beállítása speciális intézetben. A sike­res kezelés záloga a gondozó orvos által javasolt tüneti szerek (hörgőtágítók), valamint a megelőzésre, a krónikus gyulladás megszüntetésére aján­lott, folyamatosan inhalált gyógyszerek használata megfelelő adagban és ideig. A helyes terápia megválasztása biztosítja az egészséges, minőségi életet, az egészséges felnőtté válást káros mellékhatások nélkül. A gyógy­szerek mellett fontos szerepe van olyan kiegészítő lehetőségeknek, mint a klímaterápia (pl. barlangterápia), sportolás (pl. úszás), természetjárás, illetve lényeges a dohányfüstmentes környezet kialakítása és a megfelelő pályaválasztás.

Rhinitis allergica tünetei

Az allergiás orrnyálkahártya-gyulladás a lakosság 10-20%-át érinti. Tünetei: orrdu­gulás, tüsszögés, orrviszketés, orrfolyás.

Már fiatal csecsemőkortól jelentkezhet, de elsősorban 5 éves kor felett gyakori. Lehet allergiás eredetű, szezonális (főleg pollenek) és egész év­ben fennálló forma (atkák, állati szőrök, gombák stb.), emellett megkü­lönböztetünk nem allergiás (vazomotoros), gyógyszer által kiváltott, fertőzéses eredetű (infekciós) és hormonális hatásra kialakuló formákat.

Mik válthatják ki az allergiás tüneteket?

Az allergéneken kívül a dohányfüst, fűszeres ételek, hőmérsékletválto­zás, testmozgás is kiválthatják a tüneteket. Főleg közösségbe kerüléskor, kisdedkorban, fertőzések, orrmandulagyulladás (adenoiditis) is szerepet játszhatnak. Az orrviszketés, tüsszögés, vizes orrfolyás mellett gyakori a szem, torok és a fül viszketése. Az esetek 20%-ában asztmával társul. Rossz közérzet, a teljesítőképesség csökkenése, fáradtság, gyakori fejfá­jás, alvászavar viszi többnyire orvoshoz a beteget.

Jegyezzük meg! Javasolt: szakorvosnál kivizsgálás, ellátás. A kezelésben a szájon ke­resztül adható allergiaelleni szerek, lokálisan megelőző, szükség esetén gyulladáscsökkentő, szteroidot tartalmazó orrsprayk javasoltak. Gyer­mekkorban a specifikus immunterápia (vakcina vagy szájon át adott csep­pek formájában) jó eredményekhez vezet.

Dohányzás

Dohányzáskor a keletkező füst elsősorban a légutakba, a tüdőbe jut, így érthető, hogy hatására károsulnak a légutak. Ez érvényes a passzív do­hányzás esetén is, és különösen a fejlődő szervezetre, a gyerekekre van kifejezetten káros hatása.

Kutatási eredmények! Újabb számítások szerint, ha mindkét szülő dohányzik, a gyermekek annyi nikotinanyagot kapnak, mintha évi 30-80 szál cigarettát szívnának el.

A köhögés, a krónikus hörgőgyulladás kialaku­lása károsítja a légutakat, a baktériumok, vírusok, allergének könnyebben átjutnak a megfelelő védekezés hiányában a hörgő nyálkahártyáján, és súlyos krónikus légúti betegségeket alakítanak ki. Célszerű már a terhesség előtt a dohányzás teljes kiküszöbölése a születendő baba környezetéből.

Akut légúti megbetegedések

A légúti fertőzések világszerte változatlanul a leggyakoribb infekciós meg­betegedések közé tartoznak. Ezen betegségek miatt fordulnak orvoshoz leggyakrabban a betegek. A családorvosi rendelés betegforgalmának 40-50%-át teszik ki. A kórházi gyermekosztály betegeinek többsége is légúti beteg. Előfordulásuk szezonális és életkor szerinti halmozódást mutat. Az egész év folyamán előfordulnak, de az ősztől tavaszig terjedő időszakban a leggyakoribbak. Terjedésükben nagy szerepe van a közösségi életforma (bölcsőde, óvoda, iskola) okozta fokozott fertőzéseknek. Életkor tekinte­tében az óvodások a legveszélyeztettebbek.

Jegyezzük meg! A légutakat két részre tagoljuk: alsó és felső légutakra. Felső légutaknak nevezzük az orrtól a gégéig terjedő szakaszt (tágabb értelemben ide soroljuk a melléküregeket és a füleket is), az alsó légutakat pedig a légcső, a hörgők és a tüdők képezik. Az anatómiai felosztásból következik, hogy a légúti infekciókat felső és alsó légúti betegségekre osztjuk.

Felső légúti betegségek

A légúti fertőzések mintegy 50%-a a torok/garatgyulladás, egyharmada hörghurut, míg a tüdőgyulladás, arcüreggyulladás 2-2% körül van. A lég­úti betegségek gyermekkorban sajátosak, hisz számos hajlamosító ténye­ző szerepet játszik a betegségek lefolyásában:

  • Anatómiai és élettani sajátosságok. A puha, formálódó csontos mellkas és a vízszintesen álló, gyenge rekeszizom nehezíti a légzést.
  • Csecsemő- és kisdedkorban a saját védekező rendszer éretlensége miatt a fertőzések iránti érzékenység fokozott.
  • A fejlődési rendellenségek előfordulása hajlamosító tényező, a szívhibák, a nyelőcső rendellenességei és a szűkebb légutak is ide sorolhatók.
  • A veleszületett, örökletesen meghatározott betegségek (asztma, cisztás fibrózis stb.) is további kedvezőtlen feltételek.

Mik okozzák?

A betegségek túlnyomó többségét vírusfertőzések okozzák, a bakteriá­lis fertőzések ritkábban fordulnak elő. A baktériumok számos alkalommal a vírusfertőzést követő szövődmények kórokozói. A kórokozók más-más időszakban okoznak járványokat (pl. az influenzavírus inkább a téli hónapokban okoz megbetegedést).

A vírusos és bakteriális fertőzéseket na­gyon nehéz elkülöníteni, de azért elmondható, hogy a vírusbetegségek fo­kozatosan, alattomosan alakulnak ki. Általános tünetként rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom jelentkezik, majd az állapot romlik, a láz fokozato­san emelkedik. A bakteriális fertőzéseknél a láz többnyire magas, hirtelen jelentkezik, hidegrázás kíséri, a légúti tünetek uralkodnak. A beteg köhög, a köpet gennyes, nagyfokú elesettség léphet fel.

Hogyan kezelhetjük a légúti betegségeket?

A légúti betegségek kezelése orvosi feladat. Vírusfertőzések esetén csak tüneti kezelésre szorítkozzunk, a beteg gyermeket ágynyugalomra intjük, bő folyadékbevitelt, könnyű étrendet ajánlunk a lázcsillapítók orrcsepp, köptetők és vitaminok mellett.

Jegyezzük meg! Antibiotikumot ne adjunk orvosi javaslat nélkül, hiszen ez vírusos betegségben nem használ, sőt ronthatja a beteg állapotát, mivel bakteriális szövődményeknek nyithat kaput.

Ha viszont bakteriális betegségről van szó, akkor az orvos által tapasztalt és a vizsgá­lati eredmények alapján előírt antibiotikum adása a legfontosabb a tüneti és az életmódbeli előírások mellett.

Szervezetünk folyamatosan találkozik a kórokozók tömegével, ezekkel együtt élünk. A betegség létrejötte a fertőzés erősségétől és a szervezet vé­dekezőképességének pillanatnyi állapotától függ. A megelőzésnek elsődle­ges lépése a szervezet védekezőkészségének erősítése. Ez a cél többirányú feladatot határoz meg számunkra:

Hogyan előzhetjük meg a légúti fertőzéseket?

  • A védőoltásokkal sok súlyos fertőző betegség előzhető meg. Bevezetésük eredményeképpen sok, korábban járványos betegség, mint a kanyaró, sza­márköhögés, diftéria ritkává vált. A vírusok ellen nagyfokú változékonyságuk miatt azonban csak viszonylagos eredményességgel tudunk véde­kezni, az ellenük adott védőoltások után nem alakul ki tartós immunitás.
  • Életmódi rendszabályok. Az egészséges életmód nem csak a légzőrendszer, hanem az egész szervezet testi- lelki egyensúlyára kedvező hatással van. A sportolás, a mozgás, a kirándulás, a fizikai aktivitás mind fontosak a megbetegedések megelőzésében.
  • A kúraszerűen alkalmazott „védekezőképességet moduláló” szerek – melyek a szervezet, elsősorban a légutak nyálkahártyájának védekezőképességét erősítik – szintén fontos szerepet játszhatnak a légúti megbetegedések megelőzésében.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.