• nyugtalan láb szindróma

Periodikus végtagmozgás: futóverseny hajnalig

A nyugtalan láb szindrómában szenvedők nagy többségének más alvási problémája is van; ismétlődő, rúgó mozdulatokat végeznek alvás közben, amit „periodikus végtagmozgásnak” neveznek.

Nyugtalan láb szindróma

A nyugtalan láb szindrómában a láb belsejéből induló, zavaró, kelle­metlen érzésről van szó, amit a láb mozgatása megszüntet. Ily módon ma­ga a mozgás másodlagos, nem ez a probléma. Van azonban egy gyakoribb lábmozgás, mely zavarja az alvást – és azok, akiknek ilyen problé­májuk van, többnyire még csak nem is tudnak róla. Ezt a mozgásfajtát a közbeszédből vett fordulattal „periodikus végtagmozgásnak” nevezik.

A végtag, amiről szó van, leginkább a láb (bár időnként a karnál is előfor­dul), és azért hívják periodikusnak, mert a mozgás váltakozóan, epizodi­kusan fordul elő, gyakran sorozatban az éjszaka folyamán. A nyugtalan láb szindrómától eltérően a periodikus lábmozgás csak éjszaka fordul elő, a láb izmai tökéletesen rendben vannak, és napközben normálisan visel­kednek.

Tünetek jelentkezése

Az alvás kezdete után nem sokkal a láb mozogni kezd, vagy inkább meg-megrándul, méghozzá kiszámítható és jellegzetes módon. A mozdu­lat olyan, mint amikor az ember hirtelen megemeli a nagylábujját, és egyidejűleg elfordítja a térdét és a bokáját – olyanképpen, mintha ügyet­lenkedve rúgna egyet. A mozdulatot a láb izmainak hirtelen összehúzódá­sa váltja ki, és az alvó nem tudja akaratlagosan befolyásolni – valójában az alvónak nincs is róla tudomása, hogy mi történik.

A rángás vagy rán­dulás rövid ideig tart, körülbelül fél másodpercig, és rendszeresen, ritmi­kusan ismétlődik húsz-negyven másodpercenként, ezzel hosszú, egész éj­jel tartó sorozatot alkotva, amit rövid mozdulatlan periódusok törnek meg. A REM fázisban nem szokott előfordulni rúgás. A rándulások, rúgá­sok gyakorisága, súlyossága éjszakáról éjszakára változik, és a fizikai vagy érzelmi megterhelés rontja a helyzetet.

Zavarja az alvást

Az alvó ugyan nincs tudatában a rángatózó mozgásnak, az mégis za­varja az alvást, mert nem egészen ébreszti ugyan fel az alvót, de eléggé növeli az éberség szintjét ahhoz, hogy az illető ne tudjon belépni az oly annyira frissítő mély alvási fázisba. Gyakran előfordul az is, hogy az al­vót felzavarja az összerándulás, de miután ez olyan gyors, az illetőnek nincs fogalma róla, hogy vajon mi miatt is ébred fel újra és újra. Az alvó hálótársa természetesen felismeri az okot, hisz gyakran őt ütik vagy rúg­ják meg. A keletkező véraláfutásoktól eltekintve más árulkodó jelek is vannak reggelre – a lepedő olyan, mintha kicsavarták volna, sőt néha le is kerül az ágyról.

Kiknél fordul elő a periodikus lábmozgás?

Középkorú és idős emberek körében sokkal gyakoribb a periodikus lábmozgás. Nagyon ritkán fordul elő a harminc év alattiaknál, de az ötve­nen felüliek körében már 30%, a hatvanöt év fölöttieknél pedig 44% az előfordulási arány. Minthogy a beteg nem tudja, hogy mi ébreszti fel, leg­többen csupán arra panaszkodnak, hogy napközben alig tudnak ébren ma­radni – a megzavart alvás miatt tehát álmosságot tapasztalnak -, ám ma­gát a lábmozgást nem említik.

Társult betegségek

A periodikus lábmozgáshoz más alvászavar is szokott társulni, különö­sen narkolepszia és alvás közbeni légzésmegállások (apnoe). Ami még el­keserítőbb, az az, hogy a nyugtalan láb és a periodikus lábmozgás szindróma gyakran együtt fordul elő, a nyugtalan láb szindrómában szen­vedők nagy többsége tapasztal önkéntelen rúgásokat is.

Ezek az emberek a szó szoros értelmében napi huszonnégy órát futnak. Az ébrenlét idején a láb mély rétegeiben érzett idegesítő érzés miatt folyton izegnek-mozognak, ugrálnak, lábukat rázzák vagy tornával tartják izmaikat moz­gásban. Éjjel, elalvás után, ami magában is nehéz a nyugtalan láb miatt, kénytelenek elviselni az ismétlődő izomgörcsöket, s emiatt nem jutnak pihentető alváshoz.

Periodikus lábmozgás okai

Bár ezek a mozgások csak ritkán lehetnek valami gyógyszer mellékha­tásai vagy olyan idegbetegség tünete, mint a stroke, ritkán sikerül a pon­tos okot megtalálni. Úgy véljük, hogy a láb izmainak rendszeres összehúzódása hasonló más, az alvás során bekövetkező periodikus változások­hoz, olyanokhoz, amelyek szintén húsz-negyven másodperces ritmusban fordulnak elő, mint például a vérnyomás vagy a szívritmus rendszeres emelkedése-csökkenése. Lehet, hogy ezek a mozgások is részei annak az alapvető ritmusnak, amely akkor következik be, amikor a test felszabadul az agy magasabb rendű irányító központjainak felügyelete alól.

Ötletek a periodikus lábmozgással élőknek

Lehetetlen az állapotot megbízhatóan diagnosztizálni, vagy az árulko­dó alvásmintákat feljegyezni alvásdiagnosztikai laboratóriumi vizsgá­lat nélkül. Az alvásvizsgáló laborban elektromos érzékelőket erősíte­nek a beteg lábához, hogy feljegyezzék a láb mozgásait, akár sejti a rángásokat, akár nem, hiszen ritkán van olyan speciális jel, ami arra mutat, hogy ez zavarja az alvást.

Bár lehet gyanú arra, hogy van ilyen tünete (napközbeni álmosság, a lepedő állapota reggelre), a betegséget nem lehet objektív vizsgálat nélkül megállapítani. Néhány esetben javulást hozhat, ha előbb csökkenti, majd teljesen el­hagyja a koffeinbevitelt. Ha a periodikus végtagmozgást alvás közbeni légzésmegállás is kíséri, az utóbbi kezelésével az előbbi tünetei is javulnak. Forduljon orvos­hoz!

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.