A bölcsőhalál valódi okai és megelőzése
„Mióta a szomszédban bölcsőhalál történt, nagyon ideges vagyok, éjjel többször is fel kell ébresztenem a gyereket, hogy lássam, rendben van-e. Azon gondolkodom, megkérdem a gyerekorvos véleményét a babafigyelő készülékekről.”
A bölcsőhalál viszonylag új orvosi elnevezés, de a szülők valószínűleg ősidők óta rettegnek tőle, hogy éjszaka hirtelen meghal a gyerekük. Ilyen eseteket régi szövegekből is ismerünk, például azzal a csecsemővel is ez történhetett, akire a Királyok Könyve szerint ráfeküdt az anyja.
Kicsi az esély
A bölcsőhalál veszélye azonban elenyészően kicsi, kivéve ha a gyerekkel már előfordult, hogy életveszélyesen elakadt a lélegzete, és újra kellett éleszteni. Ennél anyára és gyerekre nézve nagyobb veszélyt jelent, ha állandó halálfélelemben élnek.
A szülők többségét lehetetlen meggyőzni, hogy éjszakánként nem muszáj ellenőrizni a gyerekük légzését. Sokan szinte maguk se mernek levegőt venni, amíg a gyerek egyéves korára ki nem növi a bölcsőhalál veszélyét. Ezzel addig nincs is baj, amíg a rémüldözés nem hatja át a szülők és a gyerek viszonyát.
Babamonitor?
Bár a szülők nyugalma szempontjából a babamonitor – olyan készülék, amely jelzi, ha a baba nem vesz levegőt – ideális (bár kissé drága) megoldásnak látszik, a normális baba monitorozása néha több problémát okoz, mint amennyit megold. A gyakran előforduló téves jelzések miatt inkább nyugtalanító a hatása, mint megnyugtató.
- Bölcsőhalál: Anyatejes táplálás és bölcsőhalál
- A két hónapos baba nem hajlandó hanyatt fekve aludni?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A magabiztosabb fellépés érdekében tanuljuk meg, hogyan kell újra megindítani a csecsemők légzését (cardiopulmonary resuscitation, CPR, kardiopulmonális újraélesztés), és mielőtt a gyerekünket rábíznánk valakire, győződjünk meg róla, hogy az illető is ismeri ezt az életmentő technikát. Így ha mégis előfordulna, hogy a baba nem vesz levegőt, haladéktalanul meg lehet kísérelni az újraélesztését.
Aki még ezek után sem tud szabadulni a félelemtől, beszéljen a gyerekorvossal, vagy a továbbiakban forduljon a témával foglalkozó szakorvoshoz.
A bölcsőhalálról
Milyen korú babák a veszélyeztetettebbek?
A bölcsőhalál veszélye általában 2-3 hónapos kor között, főleg féléves kor alatt a legnagyobb. Korábban úgy vélték, hogy a tragédiák „tökéletesen egészséges” babákkal történtek minden ok nélkül, újabb kutatások szerint azonban a bölcsőhalált szenvedett csecsemők csak látszólag voltak egészségesek, valójában volt valamilyen, a hirtelen halálra hajlamosító bajuk. Az egyik feltételezés szerint agyuknak az a része maradt el a fejlődésben, amelynek az a feladata, hogy légzési problémák esetén felébressze az embert. Egy másik elmélet szerint az ok a szívműködés fel nem ismert zavarában keresendő.Az olyan csecsemők jobban ki vannak téve a bölcsőhalál veszélyének, akiknek anyja kiskorában kevés törődést kapott vagy a terhesség alatt dohányzott (a szülés előtti és utáni dohányzás háromszorosára növeli a veszélyt), vagy húszévesnél fiatalabb (ekkor az ok éppúgy lehet a szülés előtti vagy utáni bánásmód vagy a dohányzás, mint az éretlenség). Az idő előtt vagy kis súllyal született babák is nagyobb veszélyben vannak.
A bölcsőhalál nem fertőző, és a halálokok között nem szerepel sem hányás, fulladás vagy kisebb betegség, sem a különféle oltások.
Vannak azonban olyan faktorok, amelyek növelik a bölcsőhalál kockázatát: ilyen például a hason alvás, a túl puha vagy laza ágynemű, a párna, az alvótársnak használt játékok, a dohányfüst és a túlmelegedés. Szerencsére ezek mindegyike elkerülhető. Tény, hogy mióta 1994-ben Amerikában beindult és nálunk is elterjedt a „Back to Sleep” altatástechnikai kampány, a bölcsőhalál 40 százalékkal csökkent.
A bölcsőhalál megelőzése
A bölcsőhalál veszélye a felsorolt intézkedésekkel számottevően csökkenthető:
- Alváshoz a babát a hátára kell fektetni, és ezt mindenkitől feltétlenül meg kell követelni, aki a gyerekre vigyáz (bébiszitter, bölcsődei dadus, nagymama stb.).
- A kiságy matraca legyen kemény, a lepedő feszes. Dobjunk ki belőle minden laza ágyneműt, párnát, bolyhos holmit, alvóállatkát, puha játékszert. Paplan helyett lehetőleg használjunk egyrészes hálózsákot.
- Soha ne hevüljön túl a baba. Éjszakára ne öltöztessük túl melegen – ne adjunk rá sapkát, ne tegyünk rá még egy takarót stb. -, és ne fűtsük túl a szobáját. Kézzel vizsgálva a baba bőrének nem szabad forrónak lennie. A túlhevülés kihagyó légzést, ez pedig egyes csecsemőknél bölcsőhalált okozhat.
- Tiltsuk meg a dohányzást a lakásban, illetve a gyerek közelében.
Nem javasolt az alvó baba testhelyzetének (pl. kiékeléssel történő) rögzítésére vagy a levegő visszanyelésének megakadályozására szolgáló készségek használata, mert sem a biztonságosságukat nem sikerült még igazolni, sem azt, hogy valóban képesek-e megelőzni a bölcsőhalált.
Mozdulatlanul feküdt…
„Tegnap délután bementem megnézni a gyerekemet, mert mintha túl soká aludt volna. Mozdulatlanul feküdt a kiságyban, és el volt kékülve. Mikor szinte félőrülten felkaptam, újra elkezdett lélegezni. Az orvos azt mondja, kórházba kell vinni kivizsgálásra. Meg vagyok rémülve.”
Bár rémisztő élményben lehetett része, tulajdonképpen szerencséje volt. Nemcsak azért, mert a baba rendbejött, hanem azért is, mert önnel együtt az orvost is figyelmeztette az ismétlődés veszélyére és megelőzésének fontosságára.
Az orvos pontosan ezért látta jónak a kórházi kivizsgálást!
A babának életveszélyes tünetei voltak, de ez nem jelenti azt, hogy most veszélyben volna az élete. Bár a hosszabb (20 másodpercen túli) légzésszünet némileg növeli a bölcsőhalál kockázatát, az esetek 99 százalékában nem történik nagyobb baj.
Az elővigyázatosság kedvéért és a kiváltó okok megállapítása érdekében a kórházban alaposan megvizsgálják a kórelőzményt, a baba fizikai állapotát, elvégzik a szükséges diagnosztikai vizsgálatokat, és megfigyelik a légzés esetleges elakadását. (Ilyen kivizsgálásra akkor is sor kerülhet, ha a csecsemőnek még nem maradt ki a lélegzete, de két vagy több testvére bölcsőhalálban halt meg, vagy az egyik testvére meghalt, a többinek pedig életveszélyes tünetei voltak.)
Kivizsgálás
A kivizsgálás eredménye gyakran az, hogy a tüneteket valamilyen, viszonylag egyszerű okra lehet visszavezetni (például fertőzés, görcs, légúti akadály), amelynek a kezelésével a veszély el is múlik. Ha a tünetek okát nem sikerül megállapítani, vagy ha szív- vagy tüdő-rendellenességet találnak, orvosi javaslatra a gyereket otthon olyan készülékkel látják el, ami folyamatosan figyeli a légzését és/vagy a szívverését. A babafigyelő műszert elektródák segítségével a gyerekre kapcsoljuk, illetve a kiságy, a járóka vagy a bölcső matracába ágyazzuk.
Az anyát vagy a gyerekre vigyázó személyt megtanítják a babamonitor csatlakoztatására és a CPR-elsősegélyre. Bár a bölcsőhalál ellen a műszeres megfigyelés sem garantál teljes védelmet, segítségével az orvos jobban figyelemmel tudja kísérni a gyereket, és az anyának is megnyugtatóbb érzés, mint tétlenül a sors kegyére bízni magát. Mindamellett tudni kell, hogy a babafigyelő készülékek értékét egyesek kétségbe vonják, másrészt a legegészségesebb kisbabákkal is előfordul, hogy kimarad a lélegzetük vagy lelassul a szívverésük, de ettől még nem fenyegeti őket a bölcsőhalál veszélye. A téves riasztás sem ritka.
Ne hagyjuk, hogy ez az esemény, a kórházi kezelés vagy az esetleges műszeres figyelés központi kérdéssé váljon. Ezzel csak azt érnénk el, hogy egyébként egészséges gyerekből,,beteget” csinálunk, és ártunk a testi-szellemi fejlődésének. Ha a babamonitor miatt a családban inkább nőtt a feszültség, mint csökkent, forduljunk tanácsért orvoshoz vagy szakképzett tanácsadóhoz.
Mikor hagyjunk fel a figyeléssel?
Bár a feltételek orvosonként változnak, a műszeres figyelést rendszerint akkor lehet abbahagyni, ha az első eset után a babának két hónapig nem voltak hosszabb, erőteljesebb stimulálást vagy a mentők kihívását igénylő tünetei. Az olyan babákra, akiknél másodszor is súlyos tünetek fordultak elő, szigorúbb szabályok érvényesek. Bár a műszer használatának elhagyására hat hónapos korban kerülhet sor, amikor a baba túljutott a veszélyes életkoron, az esetek 90 százalékában kivárják vele az egyéves kort.
Kimaradt légzés és a babamonitor
„Koraszülött kisbabámnak az első néhány héten pár alkalommal kimaradt a légzése, de a gyerekorvos szerint nem kell aggódni, és nincs szükség babamonitorra.”
A légzéskimaradás koraszülötteknél meglehetősen gyakori jelenség, előfordulását a 32. hétnél korábban született csecsemők körülbelül felénél leírják. Ha az úgynevezett koraszülött-légzéskiesés az előtt az időpont előtt fordul elő, amikor a babának időre meg kellett volna születnie, sem a bölcsőhalál, sem a későbbi légzéskiesés kockázata nem növekszik. Tehát – hacsak az eredetileg számított születési időpont után nem jelentkeznek komoly tünetek – valóban nincs ok aggodalomra.
Ezek közül a csecsemők közül csak nagyon kevesen szenvednek bölcsőhalált, másrészt a bölcsőhalálesetek többségét nem előzi meg korábbi légzéskimaradás.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.