Babaápolás

Körülmetélés babáknál?

“Azt képzeltem, manapság a körülmetélés teljesen általános, de a gyermekorvos, akihez járni fogunk, azt mondta, tulajdon­képpen nem szükséges.”

Jelenleg valószínűleg nincs olyan orvosi beavatkozás, amely ősibb volna a körülmetélésnél. Bár az Ótestamentumból is­merjük a jelenetet, Ábrahám körülme­téli Izsákot, az eljárás eredete a múlt ho­mályába, feltehetőleg a fém szerszámok használata előtti korokba vész.

A muzul­mánok és a zsidók körében az Istennel való szövetség bizonyítékaként végzett körülmetélés a 20. században vallási­lag közömbös körökben is megjelent. A puritán Amerika például meggyőző­déssel vallotta, hogy az előbőr eltávolí­tásával érzéketlenebbé lesz a pénisz (nem lett), így a maszturbáció kevésbé vonzó időtöltéssé válik (nem vált). Sok más orvosi okot találtak a rutinszerű körülmetélésre, többek között így próbálták megelőzni vagy gyógyítani az epilep­sziát, a szifiliszt, az asztmát, az elmebajt és a tuberkulózist, ám mindez hamis hiedelemnek bizonyult.

A körülmetélés csökkenti ugyan a hímvessző fertőződésének veszélyét, de ha az előbőr visszahúzható (várhatóan a második születésnap körül), alatta az óvatos tisztítás ugyanolyan jól beválik. A körülmetélés kiküszöböli a fitymaszűkületet, vagyis azt a rendellenességet, hogy az előbőr a gyermek növekedésével is szűk marad, és nem lehet a normális mértékben visszahúzni. A fitymaszűkület igen nagy fájdalmat, sőt merevedési zavart is okozhat.

Becslések szerint a kö­rülmetéletlen férfiak 5-10 százalékánál a beavatkozást valamikor a csecsemőkor után végül gyulladás, fitymaszűkület vagy más problémák miatt el kell végezni.

Nem indokolt a rutinszerű körülmetélés?

A századfordulóra azonban kiderült, hogy bár a tudományos eredmények alá­támasztják az újszülöttkori körülmetélés egészségügyi előnyeit, ezek nem elég jelentősek ahhoz, hogy indokolnák a kö­rülmetélés rutinszerű alkalmazását.

Egyes kutatások szerint a húgyúti gyulladások (urinary tract infection, UTI) esélye a körülmetéletlen kisfiúk körében az első évben nagyobb, ez a veszély azonban 1 szá­zalékot is alig tesz ki. Azt találták, hogy a pénisz daganatos megbetegedése vagy nemi úton történő fertőzése (beleértve az AIDS-et) körülmetéletlen férfiaknál talán kicsit nagyobb, de a kockázat olyan alacsony, hogy nem kell számítás­ba venni.

A körülmetélésből eredő ritka szövődmények a következők lehetnek: erős vérzés, fertőzés (ez antibiotikumok­kal kezelhető), túl rövidre vagy hosszúra vágott, rosszul gyógyuló előbőr (nagyon ritkán esetleg egy második, korrekciós műtét szükséges).

Előnyök és veszélyek

A körülmetélés vita tárgya marad, az információk és a bizonyítékok egy­aránt támasztják alá a mellette és az elle­ne szóló érveket. A mai felvilágosult állás­pont szerint a szülőket tájékoztatni kell a körülmetélés lehetséges veszélyeiről és előnyeiről, és végül történjék az, amit ők akarnak. Újszülöttünk körülmetélésének kérdésében döntsünk tehát a gyerekor­vossal együtt, az egészségügyi előnyök és veszélyek, az esztétikai, társadalmi, kulturális és vallási tényezők teljes körű figye­lembevételével – és természetesen tegyük azt, amit helyesnek tartunk. A beavatko­zásnál szakemberek szerint helyi érzés­telenítéssel fájdalomcsillapítás javasolt.

Az Egyesült Államokban a fiúk több mint fele körülmetélt, az arány az 1980-as évek elejéről származó 80 százalékos adat­hoz képest csökkenő tendenciát mutat

A körülmetélés mellett felhozott leggya­koribb szülői okok:

  • Vallási előírás. Mind a zsidó, mint az iszlám vallás szabályai előírják, hogy az újszülött fiúkat körül kell metélni.
  • Tisztaság. Mivel a körülmetélt péniszt egyszerűbb tisztán tartani, a vallásosság mellett a tisztaság a második fő ok a körülmetélésre.
  • Sokszor azért választ­ják a szülők a körülmetélést, mert nem akarják, hogy a fiuk másnak érezze ma­gát, mint a barátai, az apja vagy a test­vérei. (Ennek a nézetnek persze annál kisebb a jelentősége, minél kevesebb fiút metélnek körül.)
  • Esztétikai szempont. Néhányan úgy érzik, hogy az előbőr eltávolításával von­zóbb lesz a pénisz.
  • Egészség. A fertőzés, a daganat vagy más későbbi problémák (beleértve az eset­leges későbbi körülmetélést) veszélyének csökkentése sokakat arra buzdít, hogy a műtétet végeztessék el közvetlenül a gyer­mek születése után.

A következő okok miatt egyre több szülő nem választja a körülmetélést:

  • Orvosilag nem indokolt. Sokan két­ségbe vonják, hogy egyáltalán jogos-e a csecsemő egyik testrészét kellő indok nélkül eltávolítani.
  • Félelem a vérzéstől és a fertőzéstől. Bár ritkák a komplikációk, különösen ha az eljárást rutinos sebész vagy gyakorlott ri­tuális körülmetélő végzi, sok szülő ért­hető módon aggódik a veszélytől.
  • Félelem a fájdalomtól. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az érzéstelenítés nél­kül körülmetélt újszülöttek elég nagy fájdalmat és stresszt éreznek, ami a pul­zus, a vérnyomás és a kortizol szintjében mérhető. Mindenesetre az érzéstelenítés biztonságosan és hatékonyan csökkenti a körülmetélés fájdalmát.
  • A gyerek legyen olyan, mint körülme­téletlen apja. Persze a másik oldal is ugyan­ezt vallja: a fiú hasonlítson az apjára.
  • Tiszteletben kell tartani a gyermeki jo­gokat. Némely szülő a döntést a gyerek­re hagyná – ami persze csak egy későbbi időpontban lehetséges.
  • Az optimális szexuális élvezet biztosí­tása. Még mindig vannak, akik úgy kép­zelik, hogy a körülmetéletlen pénisz érzé­kenyebb, bár ennek az álláspontnak nincs tudományos alapja.
  • Kisebb az esélye a pelenkairritációnak. Elhangzanak olyan vélemények, hogy az ép előbőr megvédheti a péniszt a pelen­kakiütéstől.

Bár a körülmetélés veszélyei minimálisak, előfordulhatnak komplikációk

A veszé­lyek csökkentése érdekében ügyelnünk kell rá, hogy az eljárást végző személy tapasztalt orvos vagy jól képzett, hibát­lan referenciákkal rendelkező rituális kö­rülmetélő legyen. Helyesebb, ha a műté­tet nem a szülőszobában végzik, hanem 12 – 24 órával később, amikor a baba már stabilizálódott.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.