Lassú fejlődés babáknál?
„A kisbabánk csak most kezdett el ülni, sokkal később, mint a barátaink gyerekei. Van ok az aggodalomra?”
Minden gyerek fejlődésének ütemét elsősorban a génjei határozzák meg, amelyek megszabják, hogy milyen gyorsan fejlődik az idegrendszere. Be van programozva, hogy egy bizonyos korban üljön, felkapaszkodjon, álljon, sétáljon, az első mosolyát bemutassa és az első szavát kimondja. Kevesen fejlődnek minden területen egyforma sebességgel; a többség egyes területeken gyorsabban, más területeken viszont lassabban fejlődik.
Minden baba kicsit más ütemben fejlődik
Például van, aki gyorsan megtanul mosolyogni és beszélni (szociális és nyelvi készségek), de nem áll fel egyéves koráig (nagymotoros készség). Egy másik talán nyolc hónapos korában jár (nagymotoros készség), viszont egyéves koráig nem tud két ujjal fogni (finommotoros készség). A motoros fejlődés gyorsasága semmilyen módon nem áll kapcsolatban az intelligenciával.
Azt se felejtsük el, hogy egyes készségek fejlődése lelassulhat, mivel a gyereknek nem volt alkalma gyakorolni. Ez bizonyosan igaz az ülésre, hiszen ha a gyerek sok időt töltött a hátán fekve, gyerekülésbe szíjazva, babahordozóba vagy hintába becsatolva, valószínűleg nem sok lehetősége volt kitalálni, hogyan kerüljön magától ülő helyzetbe.
A legtöbb esetben az ilyen megbeszélés az orvossal eloszlatja a szülők kétségeit. Egyes gyerekek lassabban érnek, de mégis normálisan fejlődnek. Egyes esetekben további vizsgálatok szükségesek annak kiderítésére, vajon a probléma tényleg valós-e vagy sem, ami néha azért megesik.
Időnként a gyerek orvosa megnyugtató választ ad a kérdésre…
De a szülőknek minden megerősítés ellenére kételyeik vannak. Ezek csillapításának legjobb módja, ha fejlődési szakemberhez fordulunk. Néha a gyerekorvos, aki csak rövid vizsgálatok alkalmával látja a gyereket, nem vesz észre olyan, gyenge fejlődésre utaló jeleket, amelyeket a szülők látnak vagy éreznek, és a szakember egy hosszabb vizsgálattal ki tud deríteni.
A konzultáció kettős célt szolgál: először is, ha a szülői aggodalmak valóban feleslegeseknek bizonyulnak, az idegeskedést – legalábbis a fejlődéssel kapcsolatban – félre lehet söpörni. Másodszor, ha kiderül, hogy jogos probléma, a korai beavatkozás hatalmas különbséget jelenthet.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.