Vajon tehetséges-e a gyermekem?
„Nem akarok rámenős szülő lenni, de ha tehetséges, nem akarom elhanyagolni a lányom képességeinek fejlesztését. Hogyan lehet megkülönböztetni egy átlagos, élénk gyereket a zsenitől?”
Először is fontos szem előtt tartanunk, hogy minden gyerek zseni a maga módján. Lehet jó zenei hallása, művészi hajlama, szociális érzéke, atletikus képességei vagy mechanikai érzéke. Lehet, hogy sok mindenhez van érzéke. Még a kivételes intellektuális képességekkel megáldott gyerekek között is vannak különbségek. Némelyik jól számol, másoknak jó a térérzékelése, megint másoknak nyelvérzéke van. Egyesek kreatívak, mások a szervezőkészségükkel tűnnek ki.
Fejlesztés és bátorítás
Bármilyen tehetség rejtőzik a gyerekben, teljesebben fog kibontakozni, ha fejlesztjük és bátorítjuk a korai időktől. A szülők általában égnek a vágytól, hogy így tehessenek. Azonban fejleszteni és bátorítani, amint azt bölcsen megállapítja, nem ugyanaz, mint rámenősnek és követelőzőnek lenni. Ha elfogadjuk a lányunkat annak a különleges személynek, aki valójában – ahelyett, hogy olyanná próbálnánk átformálni, amilyennek mi szeretnénk őt látni -, akkor valóban segíthetünk neki a tehetsége kibontakoztatásában.
Intelligencia babáknál?
Az IQ-tesztekkel mérhetők az intellektuális képességek a későbbi gyerekkorban, azonban nehéz és általában felesleges dolog megállapítani, hogy egy baba intellektuálisan különleges-e. Végül is minden babának meg kell kapnia a szükséges ösztönzést – mindegy, hogy elméletileg mit tartogat számára a jövő – ahhoz, hogy felnőjön, és a benne rejlő lehetőségek kibontakozhassanak.
Az ösztönzést nem kell (valójában nem is szabadna) különleges „osztályokban” és számítógépes oktatóprogramok formájában kapnia; ha felolvasunk neki, játszunk vele, együtt hallgatunk zenét, számos érdekes élményt nyújtunk számára, és tudomására hozzuk, mennyire szeretjük (függetlenül attól, milyen teljesítmény nyújt), akkor megadjuk neki azt az alapot, amire szüksége van ahhoz, hogy felnőjön, és később sikereket érjen el.
- Hogyan működik a kreativitás és az intelligencia?
- Az intelligencia hét típusa?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mégis, vannak az intelligenciának olyan jelei az első évben, amelyeket megfigyelhetünk a babán:
Egyenletesen gyorsabb fejlődés
Egy baba, aki mindent „korán” tud – korán mosolyog, ül, jár, beszél, hamar vesz kézbe tárgyakat és így tovább -, valószínűleg a továbbiakban is nagy iramban fejlődik, és kivételesen tehetségesnek bizonyulhat. A korán megmutatkozó nyelvi készség – különösen szokatlan szavak alkalmazása az első évben – olyan jel, amit a tehetséges gyerek szülei a legkorábban felismernek, és valószínűleg fejlett intelligenciát jelez, azonban némelyik tehetséges gyerek egész sokáig nem beszél.
Jó memória és megfigyelőképesség
A tehetséges gyerekek gyakran ámulatba ejtik a szüleiket azzal, hogy mi mindenre emlékeznek, gyakran sokkal korábban, mint ahogy a legtöbb baba bármilyen jelét is mutatná memóriának. Ha valami változik a megszokott világában (anya fodrásznál volt, apának új kabátja van, nagypapa szemén kötés van a műtét után), azonnal észreveszik.
Kreativitás és eredetiség
A legtöbb baba egyéves kora előtt nem a problémamegoldó képességéről híres, azonban a tehetséges gyerek meglepheti szüleit azzal, hogy kitalálja, hogyan szabadítsa ki a szék mögé beszorult játékot, hogyan érjen el egy magas polcot a könyvszekrényen (esetleg az alsóbb polcokról a könyveket egymásra halmozza, és felmászik), vagy jelbeszédet alkalmaz az olyan szavak helyett, amelyek meghaladják nyelvi képességeit (saját orrára mutatva jelzi a mesekönyvben az elefántot vagy a fülére mutatva a nyulat).
A tehetséges gyerekké felnövő baba a játékban is kreativitást mutathat: a játékokkal nem a szokásos módon játszik, fantáziadúsan foglalkozik használati tárgyakkal, és szívesen játszik „úgy teszek, mintha” játékokat.
Humorérzék
Egy értelmes gyerek már az első évben is észreveszi az oda nem illő dolgokat, és nevet rajtuk: például nagymama a szemüvegét a feje tetején viseli, vagy apa megbotlik a kutyában, és kiloccsantja a gyümölcslevet.
Kíváncsiság és koncentrálóképesség
Minden baba nagyon kíváncsi, azonban a nagyon tehetségesek nemcsak kíváncsiak, hanem kitartóan és odafigyelve vizsgálják azt, amire kíváncsiak.
Asszociációs képesség
A tehetséges gyerek a többi gyereknél korábban és kifejezettebben meglátja az összefüggést a dolgok között, és képes a régi ismereteit új szituációkra alkalmazni. Egy kilenc vagy tíz hónapos baba észreveheti a boltban a könyvet, amit apa olvas otthon, és mondhatja: „ap-pa”. Vagy ha megszokta, hogy a házukban ő nyomja meg a liftgombot, az áruházban a liftbe szállva keresheti a gombot.
Gazdag képzelőerő
Az okos gyerek egyéves kora előtt képes lehet szerepjátszásra (úgy tehet, mintha kávét inna vagy babát ringatna), és nem sokkal később lelkesen kitalálhat meséket, társasjátékokat, játszhat képzelt barátokkal és így tovább.
Alvási nehézségek
A tehetséges gyerekek gyakran annyira el vannak foglalva a megfigyeléssel és a tanulással, hogy gondjaik vannak a világ „kikapcsolásával” – így nem sokat alusznak, amivel elkeseríthetik szüleiket.
Érzékenység és fogékonyság
Az okos gyerek nagyon korán észreveheti, ha anya vagy apa szomorú, apának „bibije” van (ragtapasz az ujján), megpróbálhatja felvidítani a síró testvért.
Ha a babán észreveszünk az ilyen jelek közül sokat, vagy akár mindegyiket is, azért túl korai lenne a „tehetséges” bélyeggel felcímkézni. Azt is korai lenne kijelenteni, hogy egy gyerek a hagyományos értelemben nem értelmes (újra hangsúlyozzuk, minden gyerek „tehetséges” valamiben). Némelyik okos gyerek eleinte elmarad a kortársaihoz viszonyítva a fejlődés egyik vagy másik területén, azonban később lehagyhatja őket.
Gyerekünket úgy sarkallhatjuk a legnagyobb teljesítményre, ha szeretjük, és nem „skatulyázzuk be”. Biztosítsunk számára olyan környezetet, amely lehetővé teszi a tehetsége kibontakozását, azonban ne felejtsük el gyengéden, feltétel nélkül szeretni és megbecsülni (és tudomására hozni szeretetünket és megbecsülésünket), önmagáért – nem csak azért, amire képes.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.