• intelligencia

Vajon tehetséges-e a gyermekem?

„Nem akarok rámenős szülő lenni, de ha tehetséges, nem akarom elhanyagolni a lányom képességei­nek fejlesztését. Hogyan lehet megkülönböztetni egy átlagos, élénk gyereket a zsenitől?”

Először is fontos szem előtt tartanunk, hogy minden gyerek zseni a maga mód­ján. Lehet jó zenei hallása, művészi hajla­ma, szociális érzéke, atletikus képességei vagy mechanikai érzéke. Lehet, hogy sok mindenhez van érzéke. Még a kivételes intellektuális képességekkel megáldott gyerekek között is vannak különbségek. Némelyik jól számol, másoknak jó a tér­érzékelése, megint másoknak nyelvérzé­ke van. Egyesek kreatívak, mások a szervezőkészségükkel tűnnek ki.

Fejlesztés és bátorítás

Bármilyen tehetség rejtőzik a gyerek­ben, teljesebben fog kibontakozni, ha fejlesztjük és bátorítjuk a korai időktől. A szülők általában égnek a vágytól, hogy így tehessenek. Azonban fejleszteni és báto­rítani, amint azt bölcsen megállapítja, nem ugyanaz, mint rámenősnek és követelő­zőnek lenni. Ha elfogadjuk a lányunkat annak a különleges személynek, aki való­jában – ahelyett, hogy olyanná próbálnánk átformálni, amilyennek mi szeretnénk őt látni -, akkor valóban segíthetünk ne­ki a tehetsége kibontakoztatásában.

Intelligencia babáknál?

Az IQ-tesztekkel mérhetők az in­tellektuális képességek a későbbi gye­rekkorban, azonban nehéz és általában felesleges dolog megállapítani, hogy egy baba intellektuálisan különleges-e. Végül is minden babának meg kell kapnia a szükséges ösztönzést – mindegy, hogy elméletileg mit tartogat számára a jövő – ahhoz, hogy felnőjön, és a benne rejlő lehetőségek kibontakozhassanak.

Az ösz­tönzést nem kell (valójában nem is sza­badna) különleges „osztályokban” és szá­mítógépes oktatóprogramok formájában kapnia; ha felolvasunk neki, játszunk vele, együtt hallgatunk zenét, számos érdekes élményt nyújtunk számára, és tudomására hozzuk, mennyire szeretjük (függetlenül attól, milyen teljesítmény nyújt), akkor meg­adjuk neki azt az alapot, amire szüksége van ahhoz, hogy felnőjön, és később si­kereket érjen el.

Mégis, vannak az intelligenciának olyan jelei az első évben, amelyeket meg­figyelhetünk a babán:

Egyenletesen gyorsabb fejlődés

Egy baba, aki mindent „korán” tud – korán mosolyog, ül, jár, beszél, hamar vesz kéz­be tárgyakat és így tovább -, valószínű­leg a továbbiakban is nagy iramban fej­lődik, és kivételesen tehetségesnek bizo­nyulhat. A korán megmutatkozó nyelvi készség – különösen szokatlan szavak alkalmazása az első évben – olyan jel, amit a tehetséges gyerek szülei a legko­rábban felismernek, és valószínűleg fejlett intelligenciát jelez, azonban némelyik te­hetséges gyerek egész sokáig nem beszél.

Jó memória és megfigyelőképesség

A tehetséges gyerekek gyakran ámulatba ejtik a szüleiket azzal, hogy mi mindenre emlékeznek, gyakran sokkal korábban, mint ahogy a legtöbb baba bármilyen jelét is mutatná memóriának. Ha valami változik a megszokott világában (anya fodrásznál volt, apának új kabátja van, nagypapa szemén kötés van a műtét után), azonnal észreveszik.

Kreativitás és eredetiség

A legtöbb baba egyéves kora előtt nem a problé­mamegoldó képességéről híres, azonban a tehetséges gyerek meglepheti szüleit azzal, hogy kitalálja, hogyan szabadítsa ki a szék mögé beszorult játékot, hogyan érjen el egy magas polcot a könyvszek­rényen (esetleg az alsóbb polcokról a könyveket egymásra halmozza, és felmá­szik), vagy jelbeszédet alkalmaz az olyan szavak helyett, amelyek meghaladják nyelvi képességeit (saját orrára mutatva jelzi a mesekönyvben az elefántot vagy a fülére mutatva a nyulat).

A tehetséges gyerekké felnövő baba a játékban is krea­tivitást mutathat: a játékokkal nem a szokásos módon játszik, fantáziadúsan foglalkozik használati tárgyakkal, és szíve­sen játszik „úgy teszek, mintha” játékokat.

Humorérzék

Egy értelmes gyerek már az első évben is észreveszi az oda nem illő dolgokat, és nevet rajtuk: például nagy­mama a szemüvegét a feje tetején viseli, vagy apa megbotlik a kutyában, és ki­loccsantja a gyümölcslevet.

Kíváncsiság és koncentrálóképesség

Minden baba nagyon kíváncsi, azonban a nagyon tehetségesek nemcsak kíván­csiak, hanem kitartóan és odafigyelve vizsgálják azt, amire kíváncsiak.

Asszociációs képesség

A tehetséges gyerek a többi gyereknél korábban és kifejezettebben meglátja az összefüggést a dolgok között, és képes a régi ismere­teit új szituációkra alkalmazni. Egy ki­lenc vagy tíz hónapos baba észreveheti a boltban a könyvet, amit apa olvas otthon, és mondhatja: „ap-pa”. Vagy ha meg­szokta, hogy a házukban ő nyomja meg a liftgombot, az áruházban a liftbe száll­va keresheti a gombot.

Gazdag képzelőerő

Az okos gyerek egyéves kora előtt képes lehet szerepját­szásra (úgy tehet, mintha kávét inna vagy babát ringatna), és nem sokkal később lelkesen kitalálhat meséket, társasjáté­kokat, játszhat képzelt barátokkal és így tovább.

Alvási nehézségek

A tehetséges gye­rekek gyakran annyira el vannak foglal­va a megfigyeléssel és a tanulással, hogy gondjaik vannak a világ „kikapcsolásá­val” – így nem sokat alusznak, amivel el­keseríthetik szüleiket.

Érzékenység és fogékonyság

Az okos gyerek nagyon korán észreveheti, ha anya vagy apa szomorú, apának „bibije” van (ragtapasz az ujján), megpróbálhatja fel­vidítani a síró testvért.

Ha a babán észreveszünk az ilyen jelek közül sokat, vagy akár mindegyiket is, azért túl korai lenne a „tehetséges” bé­lyeggel felcímkézni. Azt is korai lenne kijelenteni, hogy egy gyerek a hagyo­mányos értelemben nem értelmes (újra hangsúlyozzuk, minden gyerek „tehetsé­ges” valamiben). Némelyik okos gyerek eleinte elmarad a kortársaihoz viszonyít­va a fejlődés egyik vagy másik területén, azonban később lehagyhatja őket.

Gyerekünket úgy sarkallhatjuk a leg­nagyobb teljesítményre, ha szeretjük, és nem „skatulyázzuk be”. Biztosítsunk szá­mára olyan környezetet, amely lehetővé teszi a tehetsége kibontakozását, azon­ban ne felejtsük el gyengéden, feltétel nélkül szeretni és megbecsülni (és tudo­mására hozni szeretetünket és megbecsü­lésünket), önmagáért – nem csak azért, amire képes.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.