• szív
• szív felépítése

A szív és az érrendszer felépítése

A szívet és az érrendszert latin kifejezéssel kardiovaszkuláris rendszernek nevezi az orvosi nyelv. Feladata a szervezet oxigén- és tápanyag­ellátásának biztosítása a véren keresztül. A rend­szer motorja a szív, amely egyszerű és erős pum­paként jellemezhető.

Minden egyes szívdobbanással a szervezet az ereken mint „csőrendszeren” keresztül oxigén­ben és tápanyagokban gazdag vérhez jut. Az erek képezik ezt a rendkívül bonyolult csőháló­zatot, amelyek teljesen behálózzák az egész szer­vezetet.

A szív naponta mintegy 100 000-et dob­ban, ingerképző (pacemaker) központja a sinoatrialis (sinus) csomó, a jobb pitvar­ban. Itt képződnek az elektromos jelek, amelyek először a pitvarokra terjednek, összehúzzák azokat, ezáltal a vér a kam­rákba préselődik. Rövid idő múltán a kamrák telítődnek, majd a kamrákon át­haladó elektromos jel ezeket is összehúz­za, és a friss vér a tüdőbe és a szervezet többi részébe jut. Ha az ingerképző köz­pont károsodott, a szív a kelleténél sokkal lassabban és erősebben verhet, és egy idő után kifáradás következik be. Mesterséges pacemaker beültetésével a pulzus és a szív­ritmus helyreállítható.

A szív

A szív bal és jobb oldalra, mindkettő további – felső (pitvarok) és alsó (kamrák) -részekre oszlik. A pitvarok „előtöltő” egység­ként működnek, a kamrák a pumpálás lényegi részét végzik. A szív bal fele pumpál a szervezetbe (nagy vérkör), így a bal szívfél mindig egy kicsit nagyobb és erősebb. A jobb oldal az ún. kis vérkör, amelyik a szív és a tüdő között működik.

A szívizom összehúzódása az ún. szisztolé (ehhez társul a szisztolés nyomásérték), elernyedése pedig a diasztolé (diasztolés nyomás). A bal és jobb szívfél közötti különbség a szív jellegzetes kontúr­jában is látszik. Általában úgy gondolják, hogy a szív a bal testfélben helyezkedik el, valójában a test középvonalában, de a bal szívfél. nagyobb, ezért balra jobban kiterjed.

A szívbillentyűk szerepe

A szívbillentyűk feladata a vér helyes irányba terelése, mintha „egyirányú utcá­ban” közlekednénk. A kétosztatú vitorlás billentyű a bal pitvar és bal kamra között található, a háromosztatú billentyű a jobb pitvar és kamra határán; ezek megakadá­lyozzák, hogy a vér visszafelé áramoljon a kamrai összehúzódás idején. Egy másik pár, félhold alakú billentyű választja el a kamrákat a verőerektől, ezek a billentyűk nem engedik a vért a kamrai elernyedés idején a szívbe visszaáramlani. Az aorta (főverőér)-billentyű az aorta és bal kam­ra határán, a tüdőbillentyű pedig a jobb kamra és a tüdőartéria határán található.

Amikor az orvos a szívet hallgatja, a bil­lentyűk zárási csapódásának jellegzetes hangjára figyel. Ha a billentyűk nem nyit­nak ill. zárnak jól, a vér áramlása turbu­lenssé válik (örvényáram), és kóros hang­jelenségek, ún. zörejek hallhatóak.

A szív és a keringési rendszer

A nagy és a kis vérkört bemutató ábrán jól látszik, hogyan jut el a vér a bal szívfélből az aortán és az artériákon (verőerek) keresztül az egyes szervekbe, illetőleg hogyan jut vissza a vénákon (gyűjtőerek), majd a jobb szívfélen és tüdőartérián keresztül a tüdőbe. A nagy és kis vérkör lényegében egymástól függetlenül működő két rendszert képez.

A vérkeringési rendszer

A test keringési rendszere a szív bal kamrájánál kezdődik. Az össze­húzódó bal kamra által pumpált vér az aortába jut, majd az egyre kisebb és kisebb artériákba és kapillárisokba. Utána az erek kisebb majd nagyobb vénákba csatlakoznak, majd a fővénába, amely elvezet a jobb pitvarba. Innen a jobb kamrán keresztül a tüdőartériába jut, majd a tüdő kapillárisaiba. Az oxigén itt oldódik a vérbe, és itt választódik ki a szén-dioxid. Az oxigénben dús vér a tüdővénán keresztül jut vissza a szív bal kamrájába, és innen indul újra a körforgás.

Az erek nagy családja

Ötféle eret különböztetünk meg: artériá­kat, arteriolákat, kapillárisokat, venulákat és vénákat. Az artériák (a nagyobb) és az arteriolák (a kisebb verőerek) szállítják a vért a szívből a kapillárisokba, ezek lát­ják el a szöveteket, a venulák (a kisebb) és a vénák (a nagyobb gyűjtőerek) szállítják a vért vissza a szívhez. A vérnyomás az ar­tériás „oldalon” magas, a rugalmas érfalak a szív ütéseinek megfelelő pulzálással lük­tetnek. A vénákat elérve a nyomás lecsök­ken. A vénákban vénabillentyűk vannak, amelyek megakadályozzák a vér visszafolyását, így a vér a szív irányába terelődik. Ha pl. a láb vénáiban levő billentyűk mű­ködése romlik, a vénák kitágulnak.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.